2021. január. 17., vasárnap - Antal, Antónia.

Merkely Béla: A szívelégtelenség veszélyesebb, mint néhány gyakoribb ráktípus

újabb cukorbetegségben használatos gyógyszer hatékonysága igazolódott a csökkent pumpa funkciójú szívelégtelenség kezelésében – hívta fel a figyelmet a közelgő Diabétesz Világnap alkalmából Merkely Béla, az SE Szív- és Érgyógyászat Klinika igazgatója a Magyar Kardiológusok Társasága online Tudományos Kongresszusán.

hirdetés

Magyarországon körülbelül kétszázezer szívelégtelenségben szenvedő ember él, a betegség előfordulási gyakorisága a 70 év feletti lakosság körében a 10 százalékot is meghaladja. A diabétesszel élők – a koronavírus okozta megbetegedéshez hasonlóan – ebben az esetben is a kiemelten veszélyeztetett csoportba tartoznak, hiszen a cukorbetegség a szívelégtelenség előfordulási esélyét a duplájára növeli. Ugyanakkor pozitív fejlemény, hogy újabb cukorbetegségben használatos gyógyszer hatékonysága igazolódott a csökkent pumpa funkciójú szívelégtelenség kezelésében – hívta fel a figyelmet a közelgő Diabétesz Világnap alkalmából Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, tanszékvezető egyetemi tanár az SE Szív- és Érgyógyászat Klinika igazgatója a Magyar Kardiológusok Társasága online Tudományos Kongresszusán.

A szívelégtelenség világszerte hozzávetőlegesen 64 millió embert érint, akik közül 15 millió az Európai Unióban, 6 millió az USA-ban él. A betegség a teljes népesség két százalékánál jelentkezik, ennek megfelelően hazánkban becslések szerint 200.000 szívelégtelenségben szenvedő beteg van. A betegség előfordulási gyakorisága a 70 év feletti lakosság körében a 10 százalékot is meghaladja, egyben a kórházi felvétel egyik vezető oka, amely így jelentős gazdasági terhet ró az egészségügyi ellátásra. A COVID-19-es járvány alatt ezen betegek optimális kezelése jelentősen felértékelődött.

A szívelégtelenség hátterében a szív pumpa funkciójának károsodása áll. A szív egy rendszeres, ritmusos összehúzódás és elernyedés révén biztosítja a vérkeringést, ezáltal oxigénben és tápanyagban dús vérrel látja el a szervezet különböző szerveit és szöveteit. Amikor a szív összehúzódásában vagy elernyedésében elégtelenség lép fel, akkor nem tudja ellátni feladatát, nem képes a szervezet számára megfelelő mennyiségű vért pumpálni. Ezt az állapotot nevezzük szívelégtelenségnek.

Ezek a leggyakoribb tünetek: gyengeség, lábdagadás, fulladás, étvágytalanság

A szívelégtelenség az esetek döntő többségében már meglévő szív- és érrendszeri betegségek talaján alakul ki, mint például a koszorúér-betegség, a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség. Úgy is tekinthetjük, mint az eltérő eredetű szívbetegségek végstádiumát.

A szívelégtelenség tulajdonképpen egy tünetegyüttes. Legismertebb tünetei a fáradékonyság és a nehézlégzés megjelenése - először csak terhelésre, később nyugalmi állapotban is -, melyek korlátozhatják a fizikai terhelhetőséget. Jellegzetes tünet még a lábdagadás, az étvágytalanság, esetleg a szívritmuszavar. A betegnek ezen tünetek jelentkezésekor mindenképpen orvoshoz kell fordulni – hangsúlyozta Merkely Béla.

A betegség a cukorbetegeket kiemelten érinti

Egy korábbi kutatás során öt év kórlefolyás után már a diabétesszel élők 68 százalékánál találtak bal kamra funkciózavart. Mivel nem kifejezetten specifikusak a betegek egy jó részében a kialakuló szívelégtelenég tünetei ez nehezítheti a betegség felismerését – mondta el a professzor.

A diabetes már jóval azelőtt károsítja a szervezetet, mielőtt felismernék. A 2-es típusú cukorbetegség a koszorúér-betegség és stroke előfordulási gyakoriságát, és a szívelégtelenség előfordulási esélyét is többszörösére emeli. A javuló betegellátás ellenére a szívelégtelenség túlélési aránya – nemre való tekintet nélkül – sajnos rosszabb, mint a férfiak esetében például a prosztatarák, vagy nők esetén az emlőrák – hívta fel a figyelmet a kardiológus.  

A korai felismerés életeket menthet

A szívelégtelenség tehát egy gyakori és rossz prognózisú kórkép, azonban gondos odafigyeléssel megelőzhető. Ha már kialakult, fontos a korai diagnosztizálása és a megfelelő kezelése, amivel javíthatjuk a betegek életminőségét és meghosszabbíthatjuk az élettartamukat – hangsúlyozza a professzor.

Már olyan megelőző intézkedésekkel is sokat tehetünk a szívünkért, mint az egészséges életmód, a mozgás, a káros szenvedélyek elhagyása. Cukorbetegeknél azonban ezen jól ismert rizikótényezők – mint a magas koleszterinszint, magas vérnyomás, fehérjevizelés, dohányzás – hiánya vagy megfelelő kontrollálása ellenére is fokozott – másfélszeres – a szívelégtelenség kialakulásának kockázata.

Ugyanakkor ma már a diabétesz és a szívelégtelenség kezelésében is rendelkezésre állnak olyan komplex terápiás lehetőségek, melyek a szövődményekre vonatkozóan is igazoltan csökkentik a kockázatot.

(forrás: AstraZeneca)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Bejegyzésünkben elsősorban a gyógyszerészek és a gyógyszerellátás szempontjából fontos rendelkezéseket mutatjuk be, valamint felmérjük a lehetséges következményeket.

Már 25 kórházi oltóponton zajlik az egészségügyi dolgozók beoltása. Az oltópontokon közvetlenül is be tudnak jelentkezni az egészségügyi dolgozók a koronavírus elleni védőoltásra.