Kognitív zavart is okozhat a sok probiotikum!
A probiotikumoknak is vannak mellékhatásai. A válogatás nélkül, nagy mennyiségben szedett „jótékony” baktériumok a gasztrointesztinális diszkomfort mellett akár kognitív problémákat is okozhatnak. Indokolt lenne gyógyszer kategóriába sorolni a probiotikumokat.
A probiotikumok alkalmazásának, különösen, ha az életképes mikroorganizmusokkal teli készítményeknek a szedése nagy dózisokban történik, mellékhatásai is lehetnek, mutatnak rá a sokak számára meglepő tényre az Augusta Egyetem (Georgia, USA) kutatói a Clinical and Translational Gastroenterology folyóiratban megjelent közleményükben.
Bakteriális kolonizációval és magas tejsav-szinttel összefüggő kognitív problémák
A közlemény 30 olyan beteg vizsgálata alapján született, akik gasztrointesztinális panaszokkal kerestek fel belgyógyászt. A 30 beteg közül 22-nél kognitív zavarok, mint a zavartság és a koncentrációs képesség csökkenése is igazolhatók voltak.
A kognitív zavarral küzdő páciensek 68 százalékánál a vékonybélben nagy kolóniaszámban találtak baktériumokat, továbbá az érintettek 77 százalékánál a vérből emelkedett D-tejsav szintet mutattak ki. A páciensek némelyikénél a normálisnak tekintett D-tejsav-szint két-, háromszorosát mutatták ki a vérből. A D-tejsav a Lactobacillusok cukorfermentáló tevékenysége eredményeként keletkezik; a vérbe jutva toxikusan hathat az idegsejtekre és – többek között – gondolkodásbeli problémákat, időérzékelési zavart válthat ki.
Azoknál a pácienseknél, akiknél nem voltak jelen a kognitív zavarok, jelentősen kisebb arányban volt kimutatható mind a vékonybélbeli bakteriális kolonizáció (28 százalék), mind pedig a magas D-tejsav-szint (25 százalék).
A kognitív zavaros betegek korábban többféle probiotikumot is szedtek
A közleményből kiderül, hogy azok a betegek, akiknél a kognitív problémák megjelentek, korábban többféle probiotikumot is szedtek. Ez vezethetett a bélrendszerbeli bakteriális kolonizációhoz, és annak a – hidrogén- és metántermelésre visszavezethető – gasztrointesztinális következményeihez, azaz a puffadáshoz és a hasi fájdalomhoz.
Ha abbahagyták a probiotikumok szedését, megszűntek a kognitív zavarok
A vékonybélbeli bakteriális kolóniák és a gasztrointesztinális, valamint a kognitív tünetek közötti ok-okozati kapcsolatot az a tény erősíti meg, hogy a probiotikumok szedésének abbahagyása és egy antibiotikumos kúra a tünetek javulásához vezetett: a gyomor- és bélrendszeri panaszok a betegek 70 százalékánál javultak, míg a zavartsággal leírt kognitív problémák a páciensek 85 százalékánál teljesen megszűntek.
Gyógyszerként kellene forgalmazni a probiotikumokat, nem étrend-kiegészítőként!
A probiotikumok alkalmazása nem tekint vissza több évtizedes múltra. Mint arra a jelen vizsgálat is felhívta a figyelmet, az (életképes) mikroorganizmusok korlátok és szakember felügyelete nélküli alkalmazása veszélyeket rejt magában, sőt olyan kockázatokat is hordozhat, amiről jelenleg még nincs tudomásunk.
Ennek fényében a közlemény szerzői felhívják a figyelmet a mértéktartó probiotikum-adagolásra, és azt tanácsolják, hogy a probiotikumokat nem étrend-kiegészítőként, hanem gyógyszerként kellene forgalomba hozni.
Forrás:
