hirdetés
hirdetés

Hogyan befolyásolja a mentális aktivitás az Alzheimer-kórt?

A felnőttkori szellemi aktivitás különösen előnyös azoknál, akik genetikailag prediszponáltak az Alzheimer-kórra.

hirdetés

Az Alzheimer-kór kialakulásában genetikai faktorok is szerepet játszanak. Az apolipoprotein E egyik genetikai variásának a jelenléte hajlamosít a megbetegedésre. Amennyiben valakiben homozigóta formában van jelen az apolipoprotein E 4 (ApoE 4), akkor mintegy 90 százalék a valószínűsége annak, hogy 80 éves korára Alzheimer-kórban fog szenvedni. Annak ellenére, hogy többekben homo- vagy heterozigóta formában jelen van az Alzheimer-kórra hajlamosító gén, mégsem alakul ki náluk a megbetegedés.

Ismert az is, hogy az Alzheimer-kór kialakulásának a rizikóját az egészséges életmód (sportolás, a testtömeg karban tartása, szellemi tevékenység végzése) mérsékelni képes. Egyelőre tisztázatlan az a kérdés, hogy genetikai determináltság esetén mekkora az életmód-faktorok módosító szerepe.

 Hogyan korrelál az életmód az agy működésével és morfológiájával?

Egy, a Neurology folyóiratban megjelent közlemény arról számol be, hogy azok a személyek, akik felnőttkorukban is képezték magukat és szellemi tevékenységet folytattak, a kedvezőtlen genetikai adottságaik ellenére is lassítani tudták az Alzheimer-kór kialakulásának folyamatát. A Mayo Klinika kutatói olyan 70 év fölötti egyéneket (n=393) vizsgáltak meg, akiknél nem manifesztálódott demencia, vagy enyhe kognitív zavar (n=53) jelentkezett. MRT és 18fluor-dezoxi-glükóz-PET (FDG-PET) vizsgálatokkal térképezték fel az agyi anyagcsere-folyamatokat, illetve a morfológiát. Emellett, PiB-PET eljárással a szenilis plakkok (= amiloidot tartalmazó elpusztult sejtek halmaza) kvantitatív vizsgálatát is elvégezték.

Évekkel korábban (50 és 65 éves koruk között) ugyanezekkel az egyénekkel az életmódjukra vonatkozó kérdéseket tartalmazó kérdőívet töltettek ki. A kérdőíves megkérdezésből a fizikai és a szellemi aktivitásra adott válaszokat korreláltatták a képalkotó eljárásokkal kapott eredményekkel.

A magasan képzett, szellemileg aktív személyek „védettebbek” az Alzheimer-kórtól

Kiderült, hogy a megkérdezetteknél a képzettségnek, a sportnak csak minimális vagy semmilyen hatása nincs a hippocampus méretére, az agyi anyagcsere intenzitására és a plakk-képződésre. Érdekes megfigyelés született ugyanakkor az Alzheimer-kór szempontjából rizikó-gént (ApoE4) hordozó személyek körében. Szignifikánsan kevesebb plakk volt jelen azokban a magasan képzett személyekben, akik felnőttkorukban is (tovább)képezték magukat és szabad idejükben szellemi tevékenységet végeztek. Sőt, a magasan képzett, rizikó-csoportba sorolt személyeknél az agy glükóz-metabolizmusa is kedvezőbbnek bizonyult, mint a genetikai szempontból szintén rizikó-csoportba sorolható, ugyanakkor alacsonyan képzett résztvevőknél.

Gondolkodjon, ha rizikógénekkel rendelkezik!

Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy az életmódfaktorok szerepe azoknál különösen lényeges, akiknél a gének alapján az Alzheimer-kór manifesztációjának a rizikója fokozott. Ez persze nem jelenti azt, hogy a rizikógénnel nem rendelkezőknek nem ajánlott a sportolás vagy a szellemi tevékenység.

 

Dr. B. L.
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés