Hiánypótló edukációs kampány a visszérbetegségekről

Miközben a lakosság 80%-ának van valamilyen fokú visszeressége, sokan nem kérnek orvosi segítséget. A régi beidegződések, a korai műtéti technikák miatt sok a tévhit a betegség kapcsán, pedig ma már fájdalommentesen, szövődmények nélkül is meg lehet szabadulni ettől az egészségügyi problémától. Október 9-én elindult Magyarország egyedülálló, hiánypótló információs felülete, a www.visszervonal.hu, illetve a hozzá kapcsolódó normál díjas telefonvonal, amely szeretne leszámolni a hiedelmekkel.

hirdetés

A vénás betegségek népbetegségnek számítanak, az eddigi legnagyobb nemzetközi szűrés, a Vein Consult Program 2011-es eredményei szerint a háziorvosok által leszűrt páciensek 80%-ának van valamilyen fokú visszeressége. Ebből a nők több mint 30%-át, míg a férfiak 10-15%-át érinti az előrehaladott visszértágulat. Jellemző, hogy bár egészen fiatal korban is előfordul, a panaszok a kor előre haladtával erősödnek és egyre több embert érintenek. Kialakulásában  az öröklött hajlam mellett többek között az állandó megterhelés és az álló, vagy ülő foglalkozás is nagy szerepet játszik. A visszérbetegség jellegzetesen a kitüremkedő erek, a boka feletti elszíneződés, éjszakai lábgörcsök, gyorsan elfáradó láb, és feszítő érzés formájában nyilvánul meg leggyakrabban.

A kezeletlen visszértágulat nem csupán esztétikai probléma, súlyos egészségügyi következménye is lehet. A tágult visszér rontja az érintett végtag vérkeringését, kedvez a vérrög kialakulásának, akár trombózist, tüdőembóliát is eredményezhet. Szintén súlyos szövődményként jelenhet meg a lábszárfekély, valamint az ekcéma. Statisztikák szerint az elhanyagolt visszérbetegség a lakosság 0,5-1%-ánál már rokkantsághoz vezetett, amely állapot jelentős hatással van a munkavégzésre, a mindennapi életre, a szociális körülményekre.

A riasztó statisztikai adatok ellenére azonban a lakosság nagy része kevés információval rendelkezik a visszértágulatokról és az azokkal kapcsolatos megelőzési- vagy megoldási lehetőségekről. Pedig igény lenne rá, de még az interneten is kevés a hiteles, széles körű tájékoztatást nyújtó felület. Dr. Szabó Attila Ph.D. egyetemi adjunktus, érsebész és visszér-specialista szakmai ajánlásával október 9-én elindult hazánk egyedülálló visszérbetegségekkel kapcsolatos információs vonala, amely 9-17 óra között normál tarifával hívható a 06-1-3-886625, illetve a 06-30-9-886625 telefonszámokon. Kapcsolódik hozzá egy információs oldal is: www.visszervonal.hu, ahol számos információ található a betegségről.

Munkám során gyakran tapasztalom, hogy még mindig sok a tévhit a visszerek és a visszértágulatok kapcsán. Az érintettek a fájdalmat, az esetleges szövődményeket és a hosszú lábadozási időszakot említik arra kérdésre, miért nem műttetik meg a visszértágulatokat. Olyanok is vannak, akik nem is gondolják, hogy az elhanyagolt visszerek hosszabb távon súlyosabb következményekkel járhatnak. Fontosnak tartom a megfelelő és hiteles kommunikációt, illetve a tévhitek eloszlatását, az új módszerek megismertetését. A Visszérvonal azonban nemcsak a pácienseknek, hanem a szakmának is megfelelő tájékozódási mód lehet, hiszen az orvoslás ezen területe is gyorsan fejlődik, így sokszor a kollégáknak sincs lehetőségük  elég információt beszerezni egy adott témában – fogalmazott Szabó Attila Ph.D., aki élharcosa a hazai visszértágulatok felszámolásának és a lakosság megfelelő tájékoztatásának. Kiemelten foglalkozik az alsó végtagi visszértágulatok kezelésével és diagnosztikájával, a hazai és nemzetközi visszérgyógyászat elismert szaktekintélye, rendszeresen hívják külföldre előadásokat és bemutató visszérműtéteket tartani. A Semmelweis Egyetemen először alkalmazott rádiófrekvenciás visszérkezelést, az alsó végtagi vénás főtörzsek lézeres műtétjét, az oldalágak és seprűvénák lézeres kezelését, illetve érzéstelenítést nem igénylő mechanokémiai és ragasztásos visszér műtéteket ő vezette be az egyetem érsebészeti gyakorlatába.

Mikor hívja a Visszérvonalat? Ha

  • visszértágulata van,
  • seprűvénák jelentek meg a lábán,
  • seb, fekély alakult ki a végtagokon,
  • dagad, fáj a lába,
  • trombózisa volt,
  • nyiroködéma alakult ki a végtagjain,
  • érfejlődési rendellenesség esetén, vagy ha
  • csak egyszerűen érdeklődik.
(forrás: Toscana Média)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Ajánlott

Miért vágyik a gyógyszerész szakma valós adatokra?

A modern gyógyszereknek a piacvezető státusz eléréséhez képesnek kell lenniük arra, hogy nagyrészt helyettesítsék a rendelkezésre álló kezeléseket a jobb hatékonyságuk, biztonságosságuk vagy kényelmük miatt. (x)

 

Magyarországon a cukorbetegség (diabétesz mellitusz) több mint 700 ezer embert érint, ebből 94% 2-es típusú cukorbeteg. A betegszám az elmúlt 15 év alatt több mint 70 %-kal nőtt.

A Magyar Idők Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Epidemiológiai Tanszéke vezetőjével készült interjújában a veszélyes szuperbaktériumok és a sokféle kórházi fertőzés is szóba kerül.

A napi gyakorlat során többször is felmerülhet kérdésként a gyógyszerészek körében, hogy a különböző egészségügyi intézményeket hogyan lehet szabályosan gyógyszerrel ellátni.