hirdetés
hirdetés

Hatból egy agyhártyagyulladás halállal végződik

A gennyes agyhártyagyulladást és annak következményeit kevesen ismerik hazánkban, hiszen a meningitisz ritka, de rendkívül veszélyes betegség. A Meningitisz Világnapja alkalmából fontos információkra hívja fel a figyelmet  a Házi Gyermekorvosok Egyesülete.

hirdetés

Idén immár 11. alkalommal, 2019. április 24-én rendezik meg a Meningitisz Világnapját. Világszerte 30 ország, köztük Magyarország is csatlakozik a kezdeményezéshez, mely évről évre felhívja a figyelmet erre a ritka, ám annál veszélyesebb betegségre, amelyet a köznyelvben bakteriális agyhártyagyulladásként ismerünk.

A meningitisz sok esetben maradandó károsodást okozhat, akár végzetes is lehet. Kialakulását egy meningococcus nevű baktérium okozza, amelynek típusait A, B, C, W, Y betűkkel jelölik. Európában, így hazánkban is a leggyakoribb megbetegedéseket a B és a C típus okozzák.

Fontos a gyors reagálás

A betegség rendkívül gyors lefolyású, így akár pár óra is sorsfordító lehet. Mindezt súlyosbítják a kezdetben nehezen felismerhető tünetek, amelyek gyakran keverhetők össze influenzás szimptómákkal. Csecsemőknél leggyakoribb jelei a láz, hátrafeszített fej, étvágytalanság, rémült tekintet, fejhangú sírás, eszméletlenség, nyugtalanság, és bőrvérzések. Nagyobb gyerekeknél és fiatal felnőtteknél a betegég más tünetekben is megmutatkozhat. Ezek lehetnek a hányinger, magas láz, fejfájás, tarkómerevség, fénykerülés, gyengeség, ízületi fájdalom, vagy eszméletvesztés. A tünetek jelentkezése után a gyors reagálás és az antibiotikum adása életmentő lehet.

Az agyhártyagyulladás hazánkban

Bár a betegség ritka, Magyarországon hatból egy beteg belehal az agyhártyagyulladásba. A statisztikák szerint évente mintegy 50 megbetegedést regisztrálnak, amelyből átlagosan 8 eset végződik halállal, ezzel a számmal pedig Magyarország sajnos élen jár az európai halálozási arányban.

A legveszélyeztetettebbek immunrendszerük fejletlensége miatt a csecsemők, de a gyerekek és a fiatal felnőttek is ki vannak téve a fertőzésnek. Elmondható, hogy minden 5. serdülő és fiatal felnőtt tünetmentesen hordozza a kórokozót orr-garati tájékon, a veszély pedig ott kezdődik, ha a baktérium áttöri az nyálkahártyát és bekerül a véráramba, ahol véráram-fertőzést, majd agyhártyagyulladást okoz. A baktérium emberről emberre terjed, leginkább cseppfertőzéssel vagy szoros kontaktus útján. Így a kamaszoknál az intenzívtársas érintkezés fontos szerepet játszik a baktérium terjedésében.

Van megoldás

„Semmi mástól nem várhatunk hatékony védelmet, csak a védőoltásra számíthatunk” – hangsúlyozta dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.

A védekezés legbiztosabb módja a megelőzés védőoltással, leginkább a 2 éven aluli gyermekek esetében, fejlődő immunrendszerük miatt. A meningococcus C elleni védőoltás 2017-től 2 éves kor alatt térítésmentesen elérhető. Bár a védőoltás nem kötelező, a legveszélyeztetettebb korosztály, azaz a csecsemők védelme mindenképpen javasolt. A leghatékonyabb védekezés a három alapoltás a meningococcus C elleni oltóanyag 3, 5 és 12 hónapos korban, majd emlékeztető oltás 5-6 éves korban, végül 12-15 éves korban serdülőkori oltás.  Javasolt utóbbi két oltás során a 4 típust tartalmazó ACWY elleni vakcinával is kiegészíteni a védettséget.

A B törzs elleni vakcináció is nagyon fontos a C mellett csecsemőkorban és serdülőknél. Csecsemőknél 3 oltás szükséges a védettség kialakításához, serdülő korban két oltás elegendő.

A védőoltás az egyetlen biztos védelem a meningococcus fertőzés ellen, ezért a gyermekorvosok minden kockázati csoportba tartozónak erősen ajánlják.

A betegségről és a vakcinákról további információkat a www.meningo.hu weboldalon olvashat.

 

(forrás: deepinsight.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés