hirdetés
hirdetés

XVI. Országos Patikanap Kecskeméten

Gyógyszerészek a jobb adherenciáért

Komplex gyógyszertári adherencia-fejlesztő programot indítottak útjára a szerdán, Kecskeméten rendezett Országos Patikanapon, ahol az ezt megalapozó pilotprogramok eredményeit miniszimpóziumon ismertették a szakemberek.

hirdetés

A szakpolitika célja az egészségben töltött életévek számának emelkedése, amiben kiemelkedő szerepe van az adherenciának. Ezzel nyitotta előadását Csányi Péter, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár, hangsúlyozva azt is, hogy az ellátás minőségének javításában úgy a beteg-, mint a családorvos-gyógyszerész együttműködésnek nagy jelentősége van.

Az egészségpolitikai programok alapvető eleme a praxisközösségek kialakítása, így uniós és központi forrásból korábban 51 közösség alakult a közép-magyarországi és a konvergencia régióban, amelyek komplex programokkal támogatják klienseiket az életmódváltásban. Év elején a kormány újabb 5,8 milliárd forintot biztosított a Három generációval az egészségért pályázatra, az összegből országszerte újabb 81 praxisközösség alakulhatott, amelyekben kötelezően megvalósítandó feladat a terápiás adherencia javítása, aminek érdekében a társulásoknak a területükön dolgozó gyógyszerészekkel is fel kell venniük a kapcsolatot – ismertette Csányi Péter.

A stroke és a miokardiális infarktus okozta halálozás csökkenésének hátterében álló tényezők közül a helyettes államtitkár a kiemelte a háziorvosi gyógyszeres gondozás szerepét, hangsúlyozva azt is, hogy a felnőtt és vegyes praxisok indikátorjegyzékébe bekerült a gyógyszeres terápia. A szakmapolitika fejlesztési tervei között egyébként szerepel az is, hogy a praxisok finanszírozásában hangsúlyosabb szerepet kapjanak a minőségi indikátorok.

A fegyelmezett gyógyszerszedés is közös felelősség, ám az uniós átlaghoz képest magas hazai halálozási arány – amelynek kockázati tényezői a dohányzás, a hipertónia, az egészségtelen étrend, az elhízás, valamint a magas vércukor és koleszterinszint – elsősorban prevencióval javítható. Ebben van kiemelt szerepe az adherenciaprogramoknak, de összességében az egészségkultúra növelése a céljuk – összegezte Csányi Péter.

Értse a beteg…

Az adherencia javítása nagyobb egészségnyereséget hozhat, mint egy áttörő gyógyszerfejlesztés – fogalmazott dr. Szökő Éva professzor, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) elnöke, aki szerint az adherencia hiánya népegészségügyi problémákat is felvet, ahogyan a gazdaság számára is káros. Támogatott gyógyszerek garmadája köt ki a kukában, mert a krónikus betegek közül sokan nem hajlandóak folytatni a megkezdett terápiát, mert nem értik annak lényegét, vagy mert bizalmatlanok a gyógyszerek iránt. A professzor asszony szerint ezért kiemelkedően fontos a társadalom egészségértésének fejlesztése. Miközben az orvosok sokszor és sokféle gyógyszert rendelnek a betegnek, kevés rálátásuk van az összes terápiára, a patikusnak azonban lehetősége van ezek áttekintésére. Amennyiben a gyógyszerész és a páciens között kialakul a megfelelő bizalmi kapcsolat, a jó helyen és jó időben feltett kérdések rámutathatnak gyógyszerelési hibákra – mondta a szakember.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

Hogy adherens legyen, a betegnek egymást támogató információkat kell kapnia az ellátásában résztvevő valamennyi szereplőktől – hangsúlyozta az orvos-gyógyszerész együttműködés fontosságát az MGYT elnöke, aki szerint az is rontja az együttműködést, ha a páciens nem tudja alkalmazni a gyógyszerét, ezért törekedni kell a terápiák egyszerűsítésére, és segíteni azok megfelelő alkalmazásában. A komplex adherenciaprogramban a gyógyszerész szerepe a folyamatos tájékoztatás, az orvosnál hallott információk megerősítése, a helyes gyógyszerhasználat támogatása a beteg egészségértésének megfelelően.

Pilotok és eredmények

Tavaly három területen indult adherenciajavító pilotprogram a gyógyszertárakban. A Magyarar Tüdőgyógyászati Társaság (MTT) a betegség gyakori előfordulása miatt javasolta, hogy ezek közül az egyik a COPD legyen, hiszen – mint prof. dr. Kovács Gábor, a szervezet elnöke, és a pilotprogram koordinátora a szimpóziumon fogalmazott – a betegek kezelésének kulcskérdése az együttműködés. Nem mindegy ugyanis, hogy az inhalatív kezeléshez milyen készüléket kap a beteg, hogy azt tudja-e használni.

A szakorvosi hálózat 193 ezer COPD-s beteget tart nyilván, ám a professzor szerint a hazai dohányzási szokások ismeretében a korai stádiumban lévők száma valójában 500-600 ezer lehet. A COPD regiszter adatai arra utalnak, hogy a betegek mindössze 25 százaléka működik együtt adherens magatartással a terápia során, ennek az aránynak a javítására szövetkeztek a gyógyszerészekkel közös programban, ahol a kommunikációra és a személyre szabott betegoktatásra helyezték a hangsúlyt.

Ennek jegyében a gyógyszerészek már az elmúlt időszakban is rendszeresen találkozhattak pulmonológiai témájú cikkekkel, ahogyan a pácienseket is igyekeztek elérni a COPD-ről szóló kiadványokkal. A további ötletek között szerepel, hogy a gyógyszertári blokkon jelenjen meg néhány tőmondat, például a bázisgyógyszerek folyamatos alkalmazásának szükségességéről, ha a COPD kezelésére szolgáló szert váltanak ki. Az MTT vállalni tudná néhány rövid, professzionális tájékoztatófilm elkészítését is, amelyeket folyamatosan lejátszanának azokban a patikákban, ahol erre lehetőség van.

Jövőre esedékes a COPD irányelv megújítása, ennek előkészítését közösen kezdték el a tüdőgyógyászok a háziorvosokkal és a gyógyszerészekkel. Jelenleg ugyanis mindhárom terület külön irányelvek mentén dolgozik, a harmonizálással a szakmai specialitások érvényesítése mellett kiküszöbölhetők a most még felfedezhető ellentmondások – zárta az MTT elnöke.

Az adherencia kiemelkedő fontosságát igazolta a statinterápiát fókuszba helyező pilot, amelyet tavaly novemberben készítettek elő, és amelynek részleteiről dr. Jancsó Zoltán háziorvos, a Debreceni Egyetem családorvosi tanszékének munkatársa számolt be. A hazai perzisztenciaadatok szerint egy hónap után kevesebb mint a betegek fele, két év elteltével pedig mindössze a húsz százaléka szedi a lipidcsökentőt, miközben a non-adherens betegeknél 10-50 százalékkal magasabb a kardiovaszkuláris események rizikója.

Az előkészítés során számba vették a betegek non-adherens reakcióit, és ezekre is támaszkodva egy olyan szakmai információs felületet szeretnének biztosítani a gyógyszerészeknek, ahol hatékony beszélgetésmintákat találnak az adherencia növelésére.

Tavaly októberben indult a gyógyszerészi szerepkörök bővítését célzó Gyógyszereim 5xM program, az első félév tapasztalatairól – amelyben 208 patika vett részt – a szakmai anyagok összeállításáért felelős dr. Somogyvári Orsolya számolt be.

A betegek a program ismeretterjesztő anyagaiban újszerű információkat kaptak a gyógyszerkölcsönhatásokról – derült ki az ezer fő által megválaszolt kérdőívek kiértékelése során. A gyógyszerészek körében végzett felmérés pedig azt az eredményt hozta, hogy a patikusoknak biztosított segédanyagok alkalmazási aránya a gyakorlatban alacsony, amin a továbbképzés fejlesztésével javítanának majd.

A legtöbb gyógyszerész a kommunikációs, és az OTC szerek kiadását ismertető anyagokat böngészte, de népszerűek voltak a vényköteles gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatás segédletei is.

A tapasztalatok alapján, az adherencia növelése érdekében az 5xM programban fejlesztik a lakossági tájékoztatókat, a komplex adherencia program részeként pedig erősítik a betegség-specifikus együttműködést.

Merre tovább a gyógyszerészi gondozásban?

A gyógyszerészi gondozás definíciója 2009-ben, részletes szabályozása pedig egy évvel később jelent meg – tekintett vissza előadásában dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke. Két évvel ezelőtt közfelkiáltással fogadták el az MGYK cselekvési programját, amelyben többek között leszögezték, hogy a gyógyszerésztársadalom elkötelezett az adherencia növelésében, javításában. Ennek jegyében született együttműködési megállapodás tavaly októberben a kamara, az MGYT, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság, a Hungaropharma, a Semmelweis Egyetem, és a Nemzeti Betegfórum között a komplex gyógyszertári adherenciafejlesztő program elindítására.

Akkor van értelme a gyógyszerészek továbbképzésének, ha betegek számára is megteremtjük a kérdezés lehetőségét, az ő megnyerésük nélkül ugyanis kétséges a siker – hangsúlyozta az elnök. A program végrehajtásának érdekében azonban meg kell teremteni a gyógyszerészek számára az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT) való szélesebb körű betekintést – az adherencia szempontjából legkritikusabb, hogy a patikus nem látja a gyógyszerek utolsó kiváltásának időpontját –, ami jogszabályi korrekciót igényel. A vényíró, expediáló programokban egységes, a hatóság által is elfogadott, legitim interakciós adatbázisnak kell szerepelnie, ennek kialakítása már folyamatban van.

A 2007-ben alapított gyógyszerészi gondozás szakmai bizottság felett eljárt az idő, rugalmasabb, több szereplőt összefogó szervezeti formát igényel, így az MGYK egy operatív szervezetközi bizottság felállítását tervezi, amelybe az eddigi együttműködőkön túl bevonnák az ágazati minisztérium, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, és az OGYÉI képviselőit is – jelentette be Hankó Zoltán.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés