hirdetés
hirdetés
2022. október. 06., csütörtök - Brúnó, Renáta.
hirdetés

Fájdalomcsillapító úti patika: mi kerüljön a gyógyszeres ládikóba?

A fájdalom- és lázcsillapítók a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek közé tartoznak. Nincs ez másként a nyaralások, utazások alkalmával sem. Mit ajánlhat a gyógyszerész?

hirdetés

Egyértelmű tehát, hogy az úti patikának fájdalom- és lázcsillapító szert is kell tartalmaznia. Tekintettel arra, hogy az úti patika összeállítása során a „minden helyzetre való felkészülés” jegyében a minimalizálás és a racionalizálás is előtérbe kerülnek, nem egyszerű a megfelelő készítmény kiválasztása. Különösen nem könnyű mindez akkor, ha gyerekek és felnőttek egyaránt vannak az utazók között, netán krónikus betegek is készülnek a nyaralásra.

Mit ajánlhat a gyógyszerész?

Mindenkinek jó legyen: 0−99 éves korig csillapítsa a fájdalmat és a lázat

A fájdalom- és lázcsillapító hatóanyagok köre széles és színes. Egyes hatóanyagoknál azonban „korosztályos karikák” korlátozzák az alkalmazást.

A metamizol mint láz- és fájdalomcsillapító, illetve görcsoldó hatású hatóanyag a lehető legszélesebb korosztálynál alkalmazható – gyakorlatilag 0-tól 99 éves korig.

Az egyéb láz- és fájdalomcsillapító hatóanyagokkal való összehasonlításból kiderül, hogy az újszülötteknél, csecsemőknél és gyermekeknél a különféle hatóanyagok alkalmazása életkorhoz vagy testtömeghez kötött:

- paracetamol – 3 hónapos kortól (testtömeget is figyelembe véve) adható

- ibuprofen – 3 hónapos kortól (testtömeget is figyelembe véve) adható

- acetilszalicilsav – 12 éves kor fölött adható (1)

A nem szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) hatóanyagokkal és a paracetamollal szemben a metamizol megszületéstől kezdve alkalmazható megfelelő gyógyszerformában (belsőleges csepp). A hangsúly a megfelelő gyógyszerformán van, ami jelen esetben belsőleges oldat szájon át történő adagolását jelenti, cseppek formájában.

Összegezve: Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) döntése alapján 2019 májusa óta a 3 hónaposnál fiatalabb és 5 kilogrammnál kisebb testtömegű betegeknek is adható az 500 mg/ml metamizolt tartalmazó belsőleges csepp, vagyis nincs életkorra és a testtömegre vonatkozó megkötés. Ez a mindennapi gyakorlatban azt jelenti, hogy a 3 hónaposnál fiatalabb újszülöttek és csecsemők lázának, fájdalmának csillapítására is rendelkezésre áll vény nélkül kapható, szájon át adható gyógyszer, metamizolt tartalmazó oldat formájában.

A táránál való tanácsadáshoz lényeges tudni, hogy gyermekeknél – testtömeg és életkor szerinti előírás szerinti adagolásnál – a metamizol lázcsillapító hatásossága az ibuprofenével mérhető össze, miközben a metamizol hatása felülmúlja a paracetamolét, és az összehasonlított három hatóanyag tolerálhatósága nem mutat jelentős különbséget (2).

Érzékeny gyomrú, fokozott kardiovaszkuláris vagy renális rizikójú betegek is utaznak

„Olyan fájdalomcsillapítót kérek, ami érzékeny gyomrúaknak is adható”, vagy „szívbeteg is velünk utazik, és olyan gyógyszer kellene, amit ő is szedhet” – a táránál állva gyakran lehet találkozni ilyen és hasonló igényekkel.

A láz- és fájdalomcsillapító hatóanyagú szerek közötti választásnál a metamizol vagy a paracetamol mellett lehet dönteni, ha érzékeny gyomrú (fokozott gasztrointesztinális rizikójú) betegről van szó. A metamizol vagy a paracetamol adása akkor is preferálható az NSAID-okkal szemben, ha fokozott szív- és érrendszeri rizikójú beteg kezeléséről van szó, továbbá vesebetegeknél is alkalmazható a metamizol vagy a paracetamol – a nagy adagok adását kerülve (1).

Mit mutatnak a metamizol, illetve a paracetamol hatásosságát górcső alá vevő vizsgálatok?

Néhány példát említve: i) A metamizol egyszeri adagjának (500−1000 mg) a fájdalomcsillapító hatása az ibuprofen egyszeri, 400−600 mg-os adagjának a hatásával mérhető össze. ii) a harmadik őrlő eltávolításával járó fogászati beavatkozást követően 1 g metamizol terápiás hatása 600 mg ibuprofenével bizonyul ekvivalensnek (3), illetve iii) az egynapos sebészeti beavatkozásoknál a metamizol+paracetamol kombináció hatásossága az ibuprofen+paracetamol kombináció hatásosságával egyenértékű (4).

A hatóanyag-tartalom és a gyógyszerforma is számít

A gyógyszerek hatóanyag-tartalma mellett a gyógyszerforma is döntő, ha a készítmények közötti választásra esik a sor. A tabletták, kapszulák lenyelése a kisgyermekeknél és az idősebbeknél problémás. Esetükben előtérbe kerülnek a folyékony, illetve a rektálisan adható gyógyszerformák.

A per os adagolt fájdalomcsillapító patikaszerek vonatkozásában a „folyékony versus szilárd”, összehasonlítás nyertese több esetben a folyékony készítmény, de van, aki a tablettát részesíti előnyben.

A folyékony gyógyszerformájú patikaszer kedvező megoldást nyújthat fájdalom vagy láz esetén azokban az esetekben,

  • ha a beteg újszülött, csecsemő vagy kisgyermek, és emiatt tabletta lenyelésére nem képes,
  • ha „úti patikáról” van szó, és egy olyan gyógyszerre van szükség, ami különböző életkorú potenciális betegeknek kínál megoldást. A cseppek személyre szabott adagolása ugyanis életkornak és testtömegnek megfelelően egyszerűen kivitelezhető,
  • ha a fájdalom intenzitásához szükséges igazítani az adagolást − így például a daganatos betegek különböző erősségű fájdalmai esetén,
  • ha idős korú vagy nyelési nehézségekkel küzdő betegről van szó, akiknél a tabletták lenyelése problémát jelent.

Nyári szempontok az expediálás során

A meleg helyekre való utazásra alkalmas fájdalomcsillapító kiválasztása extra kihívások elé állítja a gyógyszerészt. Melyik az a fájdalomcsillapító készítmény, amelyik bírja a meleget, és nem olvad meg, nem bomlik el a hatóanyag-tartalma akkor sem, ha feljebb kúszik a hőmérséklet?

A kúpok vivőanyaga általában megolvad, így azok helyett egyéb gyógyszerformák javasolandók a csecsemőknél, kisgyermekeknél; a folyékony gyógyszerformák alkalmazása ebben az esetben is eredményre vezető lehet.

Az analgetikus és antipiretikus hatóanyagok hőérzékenységén túl a különféle hatóanyagú fájdalomcsillapítók által okozott fototoxicitás is figyelembe veendő szempont a napfényes szezonban (5).

Régóta ismert, hogy az NSAID hatóanyagok a legismertebb fototoxicitást kiváltó ágensek közé tartoznak. Leszögezendő, hogy az NSAID-ok nem csak topikális alkalmazás, de per os adagolás esetén is vezethetnek fototoxikus reakciókhoz. Javasolható tehát a nyár derekán olyan hatóanyagú fájdalom- és lázcsillapítók ajánlása a táránál, amik az alkalmazást követően is „napfénytűrők”; a paracetamol és a metamizol ebben a tekintetben preferálandók (5).

Nem mellékes: jogi és szabályozási aspektusok a fájdalomcsillapítóval való utazás során

Noha ez a vény nélkül kiadható gyógyszerekkel való utazáson túlmutató kérdés, az expediáló szakembereknek tudniuk kell azt, hogy bizonyos gyógyszerek (a fokozottan ellenőrzött szert, azaz kábítószert vagy pszichotrop anyagot tartalmazó gyógyszerek), köztük több, erős hatású fájdalomcsillapító gyógyszer külföldre való vitele − akár rendszeresen szedett gyógyszerként is − „adminisztrációt” igényel a háziorvos, bizonyos esetekben a háziorvos és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) részéről. Erre vonatkozó információk az OGYÉI honlapján találhatók: https://ogyei.gov.hu/mit_kell_tudni_az_utazoknak

Dr. Budai Lívia PhD, szakgyógyszerész
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés