hirdetés
hirdetés
2021. szeptember. 20., hétfő - Friderika.
hirdetés

D-vitamin-szupplementáció a napfényes hónapokban

A D-vitamin-hiány szempontjából fokozott rizikónak kitett személyeknél a napfényes hónapokban is javasolt a napi gyakorisággal történő D-vitamin-szupplementáció.

A táplálék önmagában kevésnek bizonyul

A D-vitamin szerteágazó szervezetbeni hatásait ismerve érthető, hogy a D-vitamin hiánya miért az egyik legnagyobb egészségügyi probléma világszerte (1–3). A mérsékelt övben élők körében a lakosság 70–97%-ánál elégtelen D-vitamin-szint mutatható ki, illetve a lakosság – USA-beli adatok alapján – 40%-a D-vitamin hiányállapottal küzd (3). Ma már elfogadott, hogy a szervezet optimális D-vitamin-ellátottságának biztosításához a táplálkozás önmagában kevés, és ezen az úton maximum napi 400 NE D-vitamin jut be a szervezetbe. Mindez messze elmarad a legújabb konszenzusos ajánlásokban egészséges felnőttek számára megadott napi 1500–2000 NE-től (1).

Hiába süt a nap...

A táplálékkal bevitt D-vitamin-mennyiségen túl hagyatkozni lehet a napsugárzás ultraibolya-B (UV-B) komponenseire, azaz a napfényen eltöltött időre. Tény azonban, hogy sokan a napfényes évszakokban sem tartózkodnak a szabadban, vagy csak igen kevés időt töltenek ultraibolya sugárzásnak kitetten. A szociális otthonokban lakók vagy a tartós kórházi kezelés alatt álló betegek keveset tartózkodnak napfényen. Emellett a zárt térben és/vagy váltott műszakban dolgozók is veszélyeztetettek a napfényhiány szempontjából. A zárt térben dolgozóknál és a váltott műszakos munkavégzésű személyeknél szignifikánsan magasabb a D-vitamin-hiány kockázata, mint a szabadtéren dolgozóknál (2). Míg a szabadtéren dolgozóknál mért átlagos 25(OH)D-szint 66,7±16,7 nmol/l, addig az csak 40,6±13,3 nmol/l a zárt térben és 33,8±10,1 nmol/l a váltott műszakban/éjszakai műszakban dolgozóknál (2).

Mindez ahhoz vezet, hogy a nyári és a kora őszi hónapokban, amikor a csúcson kellene lennie a lakosság D-vitamin-ellátottságának, a felnőttek jelentős hányada akkor is elégtelen D-vitamin-szintű. Ezt támasztja alá egy friss szlovéniai vizsgálat is. Szlovénia a földrajzi elhelyezkedése miatt irányadó adatokkal szolgálhat a hazai viszonyokat illetően is. A 2020-ban publikált eredményű Nutrihealth vizsgálat alapján a napfényes szezonban, vagyis a májustól októberig tartó időszakban, a szlovén felnőtt korú lakosság 2,6%-a D-vitamin-hiányos – a szérum 25(OH)D-szint 30 nmol/l alatti –, míg a szlovén felnőttek 25,3%-a elégtelen D-vitamin-szintű: a szérum 25(OH)D-szint 50 nmol/l alatti (3).

A nyári D-vitamin-hiány megelőzése – a hazai konszenzus javaslatai mentén

A magyarországi viszonyokat alapul véve, a „Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében” javaslatai alapján egészséges felnőtteknél ősztől tavaszig (szeptembertől áprilisig) javasolt a napi 1500–2000 NE dózisban történő D-vitamin-szupplementáció. Ezzel szemben a D-vitamin-hiány szempontjából rizikócsoportba tartozóknál egész éven keresztül, vagyis nyáron és kora ősszel is javasolt a D-vitamin-pótlás, napi 1500–2000 NE dózisban. Kivételt képeznek a túlsúlyos vagy elhízott felnőttek (testtömegindex; BMI > 30 kg/m2), akiknél az egyébként szokásos adag duplája, azaz 3000–4000 NE/nap D-vitamin-dózis javasolt egész évben, folyamatosan, naponta szedve (1).

A „napfény vitaminjának” pótlása – nyáron is

A D-vitamin-hiány rizikójának való kitettség fokozott a következő csoportoknál/rizikófaktoroknál, így az érintetteknél a D-vitamin szupplementációja nyáron is javasolandó (1):

  • osteomalacia, osteoporosis,
  • szekunder hiperparathyreosis,
  • malabszorpciós szindróma,
  • krónikus májbetegség,
  • krónikus vesebetegség,
  • krónikus szívelégtelenség, hipertónia,
  • időskorúaknál többszöri elesés esetén,
  • túlsúlyosak, elhízottak,
  • életmódjuk vagy betegségük miatt napsugárzást tartósan nem vagy nem megfelelő mennyiségben kapó személyek,
  • terhes nők, szoptató anyák,
  • újszülöttek,
  • mell- vagy vastagbéldaganat,
  • bizonyos gyógyszerek (pl. epilepszia elleni gyógyszerek, anti-AIDS gyógyszerek, glükokortikoidok, fungicid gyógyszerek) szedése.ó

 

IRODALOM

1. Takács I, Benkő I, Toldy E, Wikonkál N, Szekeres L, Bodolay E. és mtsai. Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Orv Hetilap. 2012; 153:5–26.

2. Sowah D, Fan X, Dennett L, Hagtvedt R, Straube S. Vitamin D levels and deficiency with different occupations: a systematic review. BMC Public Health 2017; 17:519.

3. Hribar M, Hristov H, Gregorič M, Blaznik U, Zaletel K, Oblak A. et al. Nutrihealth study: Seasonal variation in vitamin D status among the Slovenian adult and elderly population. Nutrients. 2020; 12:1838.

Dr. Budai Lívia PhD, szakgyógyszerész
a szerző cikkei

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés