hirdetés
hirdetés

Cukormentes diéta: sokat nem használ

Megjelentek a cukorellenes evangelisták; van, aki szerint a cukrot a dohányárukhoz és az alkoholhoz hasonlóan kellene szabályozni, sőt a drogokhoz hasonló addikciót emlegetnek Az Index riportja.

hirdetés

Egy szelídebb – és részben akár hasznosnak is tekinthető – túlkapás a cukormentes diéta. Pontosabban hozzáadottcukor-mentes, hiszen cukor szinte mindenben van. A gond az, hogy hozzáadott cukor is: az Észak-karolinai Egyetem kutatói 2015-ös kutatásukban megállapították, hogy az amerikai boltok polcain található csomagolt élelmiszerek nagyjából háromnegyedében megtalálható valamilyen hozzáadott cukor (ennek magyarázata részben az, hogy bizonyos cukorféléket tartósításra is használnak). Hogy Magyarországon sem lehet sokkal jobb a helyzet, azt jelzi a lenti galéria is, amit egy szupermarketben kattintgattam össze: olyan termékekben is van cukor, amikről nem is gondolnánk; például felvágottakban, szárazkolbászokban vagy a kocsonyához való fűszerkeverékben (a cukor mellett érdemes az -óz végű összetevőket keresni).

A hozzáadottcukor-mentes diéta főszabálya természetesen az, hogy „ne egyél hozzáadott cukrotˮ. Ez nemcsak a közönséges répacukorra vonatkozik, hanem a nádcukorra, a szőlőcukorra és a mézre is. A hozzáadott cukor ugyanis sokféle formában előfordulhat az élelmiszerekben, szóval a szabály tudományosabban inkább úgy szól, hogy „ne egyél hozzáadott mono- és diszacharidot”. A diéta szerint cukrot kizárólag természetes formában lehet enni, ahogy az evolúció beleadagolta például a banánba vagy a sárgabarackba, és ez a szabály gyakorlatilag az összes édesítőszert kizárja. Jázminpakóca-levelet lehet rágcsálni, de a belőle készült sztíviát nem, hiszen az már egy finomított termék.

A diéta egyre népszerűbb mozgalom, és cukormentes hónapként már amolyan menő kihívássá is vált, mint a száraz november.

A hozzáadottcukor-mentes diétán józan paraszti ésszel is könnyű fogást találni. Ha a cél a cukor csökkentése, miért vannak kizárva az édesítők? Ha az édes íztől akarjuk visszatartani magunkat, miért lehet szőlőt és banánt enni? Ráadásul ezekben a gyümölcsökben sokkal több a cukor, mint az a kis dextróz, ami a parizerben lapul, és aminek az ízét sem érezzük.

Az egyik megkérdezett dietetikus, az Alimento blogot vezető Meleg Sándor is azt írta válaszlevelében, hogy a diéta „néhol egy kicsit szőrszálhasogató, mert például a cukorral megfuttatott élesztő mennyiségében nem ad hozzá sokat a napi szénhidrátbevitelhez, főként mert a nagy részét az élesztő elhasználja”. Ráadásul ezt a diétát böjtnek sem nevezhetjük, mert „böjt esetén időszakosan az energia és egy vagy több tápanyag bevitelét a napi szükséglet alá csökkentjük, ebben az esetben viszont ilyen nem történik; hozzáadott cukorból nincs kifejezett szükségletünk, a napi energiabevitel sem fog lecsökkenni olyan mértékben, hogy ezt böjtnek nevezzük”.

Másik segítőnk, Tihanyi András dietetikus, élsportolókkal foglalkozó szakember nem finomkodott a jelzőkkel. „A száraz november azoknak segíthet, akik rendszeresen fogyasztanak jelentős mennyiségű alkohol tartalmú italt. Ez a módszer viszont nem segít senkinek, hiszen a cukrok fogyasztását nem korlátozza, ha az természetes eredetű – fogalmazott Tihanyi. – Ettől még nem törvényszerű bármilyen változás. A különféle étrend-összeállításoknak lesz köszönhető minden kiváltott pozitív vagy negatív hatás. Lesz, aki például több zöldséget, gyümölcsöt, halat eszik, és ettől javulhat a közérzete, az egészségi állapota. Más pedig disznóhúsos tésztát fog fogyasztani tejföllel kilószámra, ezért gyarapodni fog a tömege, romlani fog az egészségi állapota.” Tehát ez egy értelmetlen ostobaság – zárta ítéletét a szakember. Ugyanakkor mindkét dietetikus válaszleveléből kitűnt, hogy a hozzáadott cukor bevitelét valóban érdemes korlátozni szinte mindenkinek. Tihanyi felhívta a figyelmet még arra is, hogy „a diéta kifejezés használata pongyola lehet, mert sokan tévesen a testtömeg-csökkentő étrendet értik ezen – pedig az élsportolók kivételével (akiknél nem feltétlenül az egészség az elsődleges cél) mindannyiunknak célszerű korlátozni a cukorfogyasztást. Élsportolók körében edzések és versenyek alatt gyakran előfordul napi több liter cukros sportital fogyasztása is, ezzel jelentős mértékben meghaladhatják a cukorfogyasztási ajánlásokat. Viszont a nap többi részében náluk is szükség lehet a cukorfogyasztás megszorítására. Egészségügyi problémák fennállása esetén pedig igaz lehet rájuk akár az étrend teljes hozzáadottcukor-mentessége is.”

A teljes összeállítást itt olvashatja.

(forrás: Index)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés