hirdetés
hirdetés
2020. október. 24., szombat - Salamon.
hirdetés

Baj, ha túl magas vagy túl alacsony a gyerek?

Csontkor vs. életkor

Ha a kortársakhoz képest nagyobb magasságbeli különbségeket észlel a szülő, érdemes megvizsgálni a gyermek csontkorát, ami lényegében a biológiai érettségét mutatja meg.

hirdetés

Minden szülő azt szeretné, hogy gyermeke egészséges ütemben fejlődjön, és hogy ne maradjon le semmilyen szempontból a kortársaitól. Amennyiben a gyerek testileg nem éri el a többiek fejlettségét, akkor a szülők hamar orvoshoz fordulnak, hogy kizárják a betegségek fennállását. De mi a teendő akkor, ha a gyerek jóval magasabb az átlagnál? Hogy van-e ok ekkor aggodalomra, arra dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa ad választ.

Mi az a csontkor?

Bár a gyermekek fejlődési üteme más és más, ráadásul genetikusan vannak kissé magasabb és alacsonyabb növésűek is, az értékek egy bizonyos intervallumon belül mozognak. Ezért, ha nagyobb magasságbeli különbségeket észlel a szülő, érdemes megvizsgálni a gyermek csontkorát, ami lényegében a biológiai érettségét mutatja meg. Ideális esetben ez megegyezik a gyermek életkorával, ám előfordulhat, hogy a csontkor és az életkor közt akár több évnyi különbség is lehet. Amennyiben a normálisnál kevesebb növekedési hormon van a szervezetben, úgy a csontkor az életkortól elmarad, míg ellenkező esetben az életkor kevesebb, mint a csontkor.

Mikor érdemes meghatározni a csontkort?

  • gyermek testmagassága nagyban eltér a kortársaiétól
  • korai/késői nemi érés esetén
  • egyéb endokrinológia betegségben is (pl. mellékvesekéreg, pajzsmirigy betegség stb.) esetén

Magát a csontkort röntgenfelvétellel lehet meghatározni, amelynek során a kéz és a csukló kézközépcsontjait vizsgálják.

Mi okozhat a normálistól előrehaladottabb vagy visszamaradottabb csontkort?

Amennyiben a csontkor és a gyermek életkora közt különbség van, úgy az bizonyos – leggyakrabban hormonális- betegségek gyanúját kelti. Ekkor nemcsak magasabb/alacsonyabb testmagasság figyelhető meg, hanem ez általában korai/késői pubertással is párosul, mondja Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa.

Magát a testmagasságot többek között az agyalapi mirigy által termelt növekedési hormon szabályozza, ezért probléma esetén mindenképp érdemes megnézetni a szintjét, ugyanis ha kevesebb mennyiségben van jelen a szervezetben, akkor pótlása válhat szükségessé. A növekedésre emellett a pajzsmirigy által termelt hormonok is befolyással vannak, ugyanis ha túl kevés T3 illetve T4 van jelen, az alacsony növést eredményezhet; ám hormonpótlással kezelhető a probléma.

Amennyiben a gyermek túl magas, az ugyanúgy betegség gyanújára adhat okot, és hátterében gyakran a korai serdülés áll, amelynek egyik tünete az átmenetileg túl magas termet (ám a végső magasság alacsonyabb). Ezzel szemben a késői serdülés, bár kezdetben alacsonyabb testmagasságot eredményez, a későbbiekben a normális tartományban lévő termet lesz jellemző. Emellett, igaz, ritkán, növekedési hormont termelő daganat is okozhat az átlagnál nagyobb testmagasságot, így probléma esetén szükség lehet képalkotó vizsgálatokra is (CT, MRI) az esetleges tumor kizárása céljából.  Ebben az esetben műtét is szükségessé válhat.

 

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés