hirdetés
hirdetés

Az emberiség negyede vérszegény, százból ketten lisztérzékenyek

Csaknem minden negyedik ember vérszegény a világon, amely nagyrészt a gyermekkori vashiánynak köszönhető – derül ki a WHO (World Health Organization) adataiból. A vashiány az egyik leggyakoribb betegség a gyermekek körében, de a lisztérzékenység is közel 3 millió embert érint Európában.

hirdetés

A világ népességének csaknem negyede szenved vérszegénységben, minden második érintettnél pedig vashiányos vérszegénységről beszélhetünk. A vashiány az alultápláltság egyik leggyakoribb formája, amely világszerte 841 000 ember életét követelte az elmúlt években, és több mint 35 millió esetben okozott visszamaradást a fejlődésben.

Kialakulásában jelentős szerepet játszik a túl korán, egyéves kor előtt bevezetett tehéntej: a tehéntej vastartalma alacsonyabb, mint a csecsemők és kisgyermekek fejlődéséhez szükséges mennyiség, így az egészséges, kiegyensúlyozott étrenden keresztül történő pótlás nélkül vashiány alakulhat ki (főbb tünetei a fáradékonyság, étvágytalanság vagy a koncentrálóképesség csökkenése).

A tehéntej magas nátrium- és fehérjetartalma ráadásul megterheli a babák emésztőrendszerét, és haspuffadást, hasmenést vagy véres székletürítést okozhat. A hazai szakmai ajánlás szerint egyéves korig mindenképpen kerülni kell a tehéntejet, de sokan egészen hároméves korig javasolják a mellőzését a kisgyermekek étrendjében. A szoptatást követően, a folyékony, tejalapú táplálás folytatásaként a korosztály speciális szükségletei szerint kialakított gyerekitalokat érdemes bevezetni, amelyek megfelelő mennyiségben tartalmazzák a fejlődéshez szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat.

Bár a lisztérzékenység a 8-9 éves gyerekek körében a leggyakoribb, az első tünetek általában már csecsemőkorban, a glutén bevezetésével jelentkeznek. Ha túl későn ismerik fel a betegséget vagy nem kezelik megfelelően, komoly visszamaradást okozhat a fejlődésben: a vas és a B12-vitamin csökkent felszívódása miatt könnyen vashiányos vérszegénység alakulhat ki, a kálium és a magnézium felszívódási zavara izomgyengeséget okozhat, a D-vitamin és a kalcium hiánya pedig csontritkuláshoz vezethet.

A gluténérzékenység intenzitása az életkor előrehaladtával csökkenhet, de később, harminc-, negyvenéves korban nagy valószínűséggel újra jelentkeznek a panaszok, és végigkísérik az érintettek életét (a betegek 20%-a 60 évnél idősebb). Európa-szerte csaknem 3 millióan küzdenek a betegséggel, a legtöbb esetet Írországban és Finnországban regisztrálták az elmúlt évtizedben.

A lisztérzékenység gyakorisága a hazai lakosság körében 1-3%, a 6 éves gyermekek körében pedig 1,4%, ezért az anyukák többsége szinte ellenségként kezeli a glutént. Ahhoz, hogy nagy eséllyel elkerüljük az érzékenység kialakulását, jelen tudásunk szerint optimálisan 6 és 12 hónapos kor között érdemes először gluténtartalmú étellel kínálni a babát. Ha hasmenést, haspuffadást, súlyvesztést észlelünk, vagy úgy tűnik, hogy a gyermek nem a megfelelő ütemben gyarapodik, azonnal kérjük szakértő segítségét! A későn felfedezett lisztérzékenység tartós bélrendszeri panaszokhoz, egyéb szervek megbetegedéséhez, a krónikusan fennálló felszívódási zavar miatt pedig súlyos hiányállapotokhoz vezethet. Ha időben felismerik a problémát, a fájdalmas tünetek megelőzhetők, és állandó, szigorú diétával orvosolhatók” – fejtette ki dr. Lásztity Natália, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság vezetőségének tagja.

A glutén és a tehéntej megfelelő időben történő bevezetésével nemcsak a lisztérzékenység és káros vashiány korai kialakulása csökkenthető, de a megfelelő táplálásal olyan felnőttkori népbetegségeket is megelőzhetünk, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések. Magyarország mindhárom betegséget illetően az európai lista élén szerepel” – hívta fel a figyelmet Lásztity Natália. „Az élet első 1000 napja egy soha vissza nem térő lehetőség a szülők számára, amikor megalapozhatják gyermekük felnőttkori egészségét” – tette hozzá a szakértő.

(forrás: Első 1000 Nap Program, PharmaOnline)
hirdetés
Share on Tumblr
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Ajánlott

Miért vágyik a gyógyszerész szakma valós adatokra?

A modern gyógyszereknek a piacvezető státusz eléréséhez képesnek kell lenniük arra, hogy nagyrészt helyettesítsék a rendelkezésre álló kezeléseket a jobb hatékonyságuk, biztonságosságuk vagy kényelmük miatt. (x)

 

Magyar kutatók kifejlesztettek egy rákellenes szert, az eddigi kísérletek azt mutatják: eredményesen gyógyít bizonyos ráktípusokat. Kotschy Andrással az Origó beszélgetett.

Hat évtizedes kitérő után egyetlen kivétellel valamennyi hazai gyógyszertár életében lezárult a rendszerváltás: a patikákban 50 százalékot meghaladóan gyógyszerészek lettek a tulajdonosok.

hirdetés