hirdetés
hirdetés

Abroncsba szorított fejek

A fejfájós betegek többsége nem orvosát, hanem legfeljebb gyógyszerészét kérdezi meg, melyik gyógyszer mellé tegye le a voksát hosszabb távra a fejfájás elleni harcban.

hirdetés

Hasogat, szorít, lüktet, nyilall, nyom… megannyi kifejezés a fejfájásra – és messze nem teljes a lista. A fejfájásra használt jelzők sokfélesége és gazdagsága is azt jelzi, hogy sokak gyakori problémájáról van szó, melyre a gyógyszergyárak különféle készítmények tömegét kínálják, melyek jelentős része vény nélkül is elérhető a gyógyszertárakban. A fejfájást sokan szinte már a mindennapi élet „normális” velejárójának tekintik, amire elég bekapni a megszokott tablettát. Így az orvos nem is tudja „kézen fogni” betegét, hogy a patikába belépve segítsen neki eligazodni a fejfájás csillapítására kínált ezerféle színes tabletta, kapszula és drazsé tengerében.

A „Rethinking Tension Headache” című jelentés adatai szerint a páciensek 40 százaléka él át hetente legalább egy fejfájásos epizódot, míg 67 százalékuknál havonta egy vagy több alkalommal jelentkezik a fejfájás. A felmérésben részt vevő páciensek csaknem háromnegyede válaszolta, hogy úgy érzi, bárcsak hatásosabban tudná felvenni a harcot a fejfájás ellen. Ennek ellenére a fejfájós betegek többsége nem fordul szakemberhez panaszával. Dr. Terry Maguire, a belfasti Maguire Pharmacy területi gyógyszerésze úgy látja, hogy hivatása képviselői kulcspozícióban vannak ahhoz, hogy segítséget nyújtsanak a hozzájuk fordulóknak a fejfájás legyőzésében: „A felmérésben részt vevők több mint fele még soha nem kérte ki a fejfájás kezelésében jártas szakember véleményét. A megkérdezettek 53 százaléka ugyanakkor azt mondta, hogy elégedett lenne azzal a megoldással, ha egy gyógyszerészekből álló team adna számára tanácsot és javaslatot. Ami még ennél is fontosabb, 76 százalék volt azok aránya, akik szerint a fejfájás kezelésére vonatkozó újabb ismeretek befolyással lehetnének arra is, miként igyekeznek megbirkózni fejfájásukkal” (1).

De fel vannak-e készülve a gyógyszerészek erre a feladatra?

Valami van, de nem az igazi

Egy néhány évvel ezelőtt végzett brazil felmérés szerint nemigen. A vizsgálatba 24 területi gyógyszertár munkatársait hívták meg, akiknek az volt a feladatuk, hogy egy szimulációs gyakorlat keretében segítsék a fejfájós beteget megszemélyesítő szereplőt abban, melyik készítményt válassza panaszai csökkentésére (2). A Pharmacy Practice (Granada) című gyógyszerészeti szaklapban megjelent adatok szerint a gyógyszerészek 62,5 százaléka segítette spontán tanácsadással a gyógyszerválasztást oly módon, hogy legalább egy kérdést feltett a betegnek a tünetek és panaszok jellegének tisztázása céljából. A szimulációs gyakorlat legrészletesebben megvitatott aspektusa az ellenjavallatok kérdése volt, melyre a részt vevő gyógyszerészek 70,8 százaléka tért ki, ezt követte a javallatok taglalása, melyre a patikusok 41,6 százalékának figyelme terjedt ki. Az alkalmazás és adagolás módját a gyógyszerészek egyharmada magyarázta el kellő részletességgel. A felmérésbe bevont gyógyszerészek egyike sem javasolt a „betegnek” nem farmakológiai alternatívát a gyógyszerszedés helyett. A szerzők általános benyomása szerint a fejfájás gyógyszeres kezelésére vonatkozóan a gyógyszerészek által nyújtott professzionális tanácsadás minősége a gyengétől a még éppen megfelelőig terjedt.

Egy másik felmérésből az is kiderült, hogy a gyógyszerészek több mint egynegyede (27,6 százaléka) még soha nem hozta szóba a hozzá forduló szülők vagy gondviselők előtt a gyermekkori fejfájás kérdését, holott a fejfájás a gyermek- és serdülőkorúak körülbelül 60 százalékánál jelentkező probléma (3). A Reckitt Benckiser (RB) felmérésébe a Királyi Gyógyszerészeti Társaság (Royal Pharmaceutical Society, RPS) 666 tagját hívták meg. A résztvevők mindössze 12,7 százaléka válaszolta azt, hogy évente egyszer hozza szóba a gyermekkori fejfájás kérdését, míg 32,9 százalékuk évente több alkalommal, de a havi gyakoriságnál ritkábban.

Orvos mellett, de önállóan

Pedig a gyógyszerészek szerepe elvitathatatlan abban, hogy a fejfájós páciens a neki leginkább megfelelő szert válassza fájdalma megszüntetésére. Olyannyira, hogy néhány évvel ezelőtt egy szakmai projekt is indult Kanadában UBC Pharmacists Clinic néven, melynek keretében egyetemi klinikák fájdalomambulanciáinak égisze alatt nem orvosok, hanem gyógyszerészek tervezik meg a fejfájós betegek gyógyszeres kezelését – ezzel is segítve, hogy a fájdalomambulanciák hosszú várólistái mellett is idejekorán tanácsot kapjanak a páciensek ahhoz, milyen módszerrel csökkenthetik fájdalmukat addig is (4). A vizit során a gyógyszerész elsősorban a panaszok jellegéről, illetve a rendszeresen vagy alkalmanként szedett gyógyszerekről tájékozódik, ez utóbbi keretében rákérdez, hogy a páciens által már kipróbált gyógyszerek közül melyik bizonyult különösen hatásosnak vagy éppen ellenkezőleg, teljességgel hatástalannak. A kérdések ezen túlmenően kitérnek a páciens életmódjára is, ezáltal újabb adalékokat gyűjtve a gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelésre tett javaslatok megfogalmazásához.

„A fejfájás kezelése egy gyógyszerekkel meglehetősen megterhelt területe a betegellátásnak. Vannak gyógyszerek, melyekkel megelőzhető vagy csillapítható a fejfájás, míg más gyógyszerek éppen hogy kiváltói a fejfájásnak. Nagyon összetett kérdésről van szó, különösen akkor, ha a beteg már szed egy vagy több olyan gyógyszert, melyet saját döntése alapján, mások tanácsaira vagy saját megérzéseire hagyatkozva emelt le a gyógyszertár polcáról” – fogalmaz Jason Lin, a UBC Pharmacists Clinic gyógyszerész munkatársa.

Meddig terjed a mozgástér?

A fejfájás típusainak és a kezelési módoknak az ismertetése nem célja a cikknek, mégis érdemes felsorolni azokat a legfontosabb helyzeteket, ahol a gyógyszerész kompetenciája véget ér, és a pácienst orvoshoz kell irányítania. Ilyen a sérülés kapcsán fellépett fejfájás, a hirtelen jelentkező heves fejfájás, a korábban fennálló krónikus fejfájás jellegének és/vagy erősségének hirtelen, megmagyarázhatatlan megváltozása, illetve minden olyan eset, amikor a fejfájást egyéb aggasztó tünetek is kísérik (például heves hányás), vagy felmerül, hogy a fejfájás hátterében gyógyszer-túladagolás, mérgezés vagy koponyaűri kórfolyamat állhat.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a fejfájás csillapítására alkalmas, vény nélkül kapható szerek sem szedhetők akármennyi ideig nyakra-főre: az Amerikai Fejfájás Társaság (American Headache Society) „Choosing Wisely” kampánya keretében azt javasolja, hogy legfeljebb heti két napon kerüljön sor vény nélkül kapható fejfájás-csillapító szedésére (ugyanakkor egy adott napon több adag bevétele is megengedett).

 

Irodalom

1. Goldman V. Rethinking headache. Independent Comunity Pharmacist, 16 Nov 2014. http://www.independentpharmacist.co.uk/rethinking-headache

2. Santos AP. Assessment of community pharmacists’ counselling skills on headache management by using the simulated patient approach: a pilot study. Pharm Pract (Granada). 2013 Jan-Mar;11(1):3–7.

3. Lawrence J. Quarter of pharmacists never speak to parents about childhood headache. The Pharmaceutical Journal, 4 Aug 2016. http://www.pharmaceutical-journal.com/news-and-analysis/news/quarter-of-pharmacists-never-speak-to-parents-about-childhood-headache/20201535.article

4. Pharmacists and physicians collaborate on headaches. http://www.chatelaine.com/health/pharmacists-and-physicians-collaborate-on-headaches/

Dr. Simonfalvi Ildikó
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés