hirdetés
hirdetés
2021. március. 01., hétfő - Albin.
hirdetés

A védőoltások az immunrendszerünk „személyi edzői”

Védetté válik-e a COVID-19 vírusával szemben, akinél a teszt pozitív eredményt ad? Hogyan alakul ki immunitás a szervezetünkben, ha átesünk a fertőzésen? Van-e különbség a fertőzés átvészelésével és az oltással megszerzett immunitás között? E sokakat foglalkoztató kérdésekre ad választ dr. Buzás Krisztina, aki a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutató munkatársa, valamint a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karához, illetve Természettudományi és Informatikai Karához tartozó Immunológiai Tanszék vezetője.

hirdetés

Aki kérdez: Dr. Horváth Péter bioinformatikus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója.

Sokan szeretnék tudni, hogy kell-e továbbra is tartaniuk a megfertőződéstől azoknak, akik akár tünetekkel, akár tünetmentesen átestek a SARS-CoV-2-fertőzésen, illetve akiknél valamilyen teszt kimutatta a COVID-19 megbetegedést okozó vírus szervezetbeli jelenlétét. Sajnos, erre a kérdésre nem egyszerű válaszolni. Tudni kell, hogy a szervezetünkben minden vírus ellen kétféle módon alakul ki immunitás: egyrészt létrejön egy ún. humorális immunitás, ami az ellenanyagok termelődése által kialakuló védettség, másrészt kialakul a sejtes immunitás, ami az immunsejtjeink által biztosított védettséget jelenti. Az elsőt, amit az ellenanyagok biztosítanak, nagyon könnyű rutinszerűen alkalmazott tesztekkel kimutatni, a celluláris immunitás igazolása azonban nem könnyen kivitelezhető, így nem számít rutin eljárásnak.

A tapasztalat azt mutatja, hogy azoknál, akik tünetekkel esnek át a COVID-19 megbetegedésen (tehát pl. izomfájdalom, torokfájás, légzési nehézség jelentkezik), többségében – de sajnos nem mindenkinél – kialakul az ellenanyagválasz, ami nagy valószínűséggel hosszabb-rövidebb ideig ad bizonyos fokú védettséget az újrafertőződés ellen. Azt viszont, hogy ez a védettség mennyi ideig áll fenn és mennyire erős, egyelőre nem lehet tudni. Azoknál, akik a pozitív teszt ellenére tünetmentesek, az ellenanyagválasz is sokkal gyengébb – gyakorlatilag a kimutathatósági határ alatt marad. A saját környezetemben tudok például olyan négytagú családról, ahol minden családtag tesztje pozitív eredményt adott, és hárman tüneteket is tapasztaltak, de közülük csak egynél lehetett egy nagyon-nagyon enyhe ellenanyagválaszt kimutatni. Azt pedig még nehezebb megmondani, hogy a sejtes immunitás hogyan alakul azoknál, akik tünetekkel vagy anélkül, de átesnek a fertőzésen. Azt gondolom, hogy erre a kérdésre egyelőre egyetlen kutató sem tud biztos választ adni. Összességében nem lehet tehát felelősségteljesen kijelenteni, hogy a fertőzésen átesettek tartósan védettek-e vagy sem.

Mi a különbség a fertőzés átvészelésével és az oltással megszerzett immunitás között?

Tudni kell, hogy a vírussal való megfertőződés többnyire a nyálkahártyákon (orrnyálkahártyán, szájnyálkahártyán) keresztül alakul ki, míg a védőoltást az izomzatba adják. A nyálkahártyákon teljesen más típusú immunsejtek vannak jelen és teljesen más típusú immunválaszok alakulnak ki, mint akkor, ha az izomzat útján találkozik a szervezet a vírussal (elölt vagy élő, legyengített formában) vagy annak valamely részével, illetve a víruspartikulák előállítására alkalmas genetikai paranccsal (mRNS-vakcinák). Nagyon leegyszerűsítve, ez lehet az oka annak, hogy adott esetben a fertőzés átvészelése után sem alakul ki immunválasz, míg az izomzat útján kiváltott immunválasz tartósabb és specifikusabb. Úgy is felfoghatjuk a védőoltásokat, mintha az immunrendszerünk személyi edzői lennének, amik folyamatosan ugrásra készen tartják az immunrendszer védekező elemeit, hogy azok a megfelelő időben és a megfelelő módon reagálni tudjanak a szervezetbe bekerülő vírus támadására. A védőoltások révén megbetegedés nélkül alakul ki az immunrendszer készültségi állapota és emlékező képessége, ami segít megvédeni a szervezet saját biológiai identitását és a betegség kifejlődését.

Mi a helyzet a krónikus betegekkel és a krónikus betegek oltásával?

Sajnos, erre a kérdésre sem lehet általános érvényű választ adni. Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy bizonyos típusú krónikus betegségben szenvedőket mindenképpen oltani kell, míg másokat semmiféleképpen nem szabad. Ahány ember, annyiféle genetikai háttér, annyiféle reakcióképesség jellemez bennünket. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy a beteget legjobban ismerő háziorvos és/vagy kezelőorvos senkinek nem akar rosszat. Akinek krónikus betegsége van vagy bizonytalan abban, hogy szabad-e felvennie a védőoltást, feltétlenül kérdezzen! A háziorvos és/vagy a kezelőorvos ismeri az egyes betegeket és az őket érintő betegségek hátterét, a családban előforduló egyéb betegségeket, ezek az információk pedig döntő fontosságúak ahhoz, hogy az orvos a legnagyobb felelősséggel el tudja eldönteni, javasolható-e a védőoltás, és ha igen, mikor lehet beadni.

Legyen szó bármilyen védőoltásról, arra nagyon oda kell figyelni, hogy a beadás időpontjában ne legyünk betegek (ne legyen hőemelkedésünk vagy hasmenésünk, ne fájjon a torkunk), és utána is próbáljunk nagyon vigyázni az egészségünkre. Ha eleve lappang bennünk valamilyen fertőzés vagy ráfertőződünk a védőoltásra, minden bizonnyal megbetegszünk, ez azonban nem az oltás hibája. Ahhoz, hogy egy védőoltás beadása után kialakuljon a védettség, általában 14–21 napra van szükség. Ezért fontos például, hogy az influenza elleni védőoltást még a járványszezon kezdete előtt megkapjuk, mert ha akkor kezdjük el pánikszerűen oltatni magunkat, amikor már terjed az influenzajárvány, bizony könnyen ráfertőződhetünk.

 

Dr. Bokor Dóra, gyógyszerész, szakújságíró
a szerző cikkei

(forrás: KOVIDők – Buzás Krisztina immunológus)
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés