hirdetés
hirdetés

A patikus szerepe a metabolikus szindróma részeként kialakult szervi problémák kezelésében

A metabolikus szindróma több olyan rizikófaktor összessége, amelyek jelenléte kardiovaszkuláris kórképek, 2-es típusú diabétesz, és egyéb kórképeknek, mint például a nem alkoholos zsírmájnak a fokozott kockázatával köthető össze.

hirdetés

Az Amerikai Szív Társaság (American Heart Association, AHA) állásfoglalása szerint metabolikus szindróma akkor áll fenn, ha a következő öt kockázati tényező közül legalább három jelen van (1):

  • abdominális elhízás
  • magas éhomi glükózszint
  • hipertónia
  • magas trigliceridszint
  • alacsony HDL-koleszterin-szint.

A metabolikus szindróma a felnőtt lakosság több mint harmadát érinti azokban az országokban, ahol gyakori az elhízás és a nyugati étrend szerinti táplálkozás, azaz a finomított cukros, zsíros ételek fogyasztása jelentős − Magyarország is ilyen ország. A metabolikus szindrómás személyeknél hatszor gyakrabban fordul elő 2-es típusú cukorbetegség, és a hipertóniás metabolikus szindrómásoknak kétszer magasabb kardiovaszkuláris morbiditással és mortalitással kell számolniuk, mint a metabolikus tünetegyüttesben nem érintetteknek (1, 2).

A legfontosabbak az életmódfaktorok

A metabolikus szindróma megelőzésében és kezelésében az életmódbeli tényezőknek kiemelten fontos szerepe van. A testtömegcsökkentés, a kalóriabevitel korlátok közé szorítása és a rendszeres fizikai aktivitás igazolt módon pozitív hatásúak mind prevenciós, mind terápiás célokra (3).

Milyen – evidenciákkal alátámasztott − életmódbeli változtatásokat javasolhat a gyógyszerész?

1. Napi 30−60 perc aktív mozgás

A fizikai aktivitás kedvező hatású a metabolikus szindróma tüneteire – ezt igazolják metaanalízisek eredményei is. Az egyénre szabott, fokozatosan növelt megterheléssel járó sporttevékenységek végzése mindenki számára javasolható. A korábban fizikailag inaktívaknak az AHA első lépésként a tempós sétát jelöli meg, és heti legalább 150 perc mozgást ajánl, amit akár 10-10 perces részekre is lehet bontani (1, 3).

2. Testsúlykontroll

A testtömeg optimalizálása számos laborparaméter értékének a javulásához vezet. A fogyókúrás programok támogatása elsőrendű fontosságú mind a metabolikus szindróma megelőzése, mind kezelése szempontjából (3).

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

3. DASH-diéta vagy mediterrán étrend

A metabolikus szindróma kezelését illetően az étrendek közül a legerősebb evidenciaalapú támogatás a DASH-diétáé (Dietary Approaches to Stop Hypertension), amit elsősorban a hipertóniások vérnyomáskontrolljára „fejlesztettek ki”. A sok zöldség és gyümölcs fogyasztását feltételező és a sóhasználatot korlátok közé szorító táplálkozás részeként törekedni kell arra, hogy a telített zsírokat és a finomított cukros ételeket minél nagyobb arányban zsírszegény tejtermékek helyettesítsék. Tudományos vizsgálatokkal alátámasztott módon a DASH-diéta csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet (3).

Kohorsz és eset-kontroll vizsgálatok alapján a metabolikus szindróma terápiájának igazoltan hatásos része a mediterrán diéta. A zöldségekben, gyümölcsökben, cereáliákban dús, és zsiradékként elsősorban olívaolajat használó mediterrán étrend kedvező hatással van a metabolikus szindróma főbb komponenseire, így az elhízásra, a diszlipidémiára, az emelkedett vércukorszintre és a hipertóniára. A pozitív hatásokat elsősorban az élelmiszerekben található antioxidáns és antiinflammatorikus összetevőkre vezetik vissza. Az olívaolaj egyéb növényi olajokkal szemben mutatott kedvező hatását több vizsgálat igazolja, és az egyéb olajok/zsírok helyett napi 20−40 gramm (2−4 evőkanálnyi) (extra) szűz olívaolaj fogyasztását javasolja (3).

A metabolikus szindrómásoknak javasolható a dánok halakban, bogyós gyümölcsökben és gombákban gazdag „nordic” diétája is, továbbá kedvező hatású lehet a vegetáriánus étrend követése − bár ezeket nem támogatja olyan szintű evidencia, mint a DASH-diétát (3).

4. Az alkoholfogyasztás visszafogása

A mérsékelt alkoholfogyasztóknál (napi maximum 20 gramm alkohol nőknél és 40 gramm férfiaknál) − mind az absztinensekkel, mind a túlzott mértékű alkoholfogyasztókkal szemben a metabolikus szindróma rizikófaktorainak ritkább előfordulását tapasztalják. E tekintetben a borhoz kedvezőbb hatás köthető, mint a sörhöz; a tömény szeszes italok fogyasztása pedig növeli a metabolikus szindróma rizikóját (3).

5. Dohányzásról való leszokás

Az aktív dohányzás mintegy 26 százalékkal emeli a metabolikus szindróma kialakulásának kockázatát. A dohányzók számára egyértelműen a dohányzás abbahagyása javasolandó, a dohányzásról való leszokást elősegítő eszközök és módszerek alkalmazásával.

Túlsúlyos/elhízott dohányzóknál a leszokást követően fokozott figyelmet kell fordítani a testsúlykontrollra (3).

Bioaktív összetevők, gyógynövények, nyomelemek

A metabolikus szindróma megelőzésében és kezelésében – az életmódbeli változtatásokon túl – vény nélkül kapható patikaszerek is ajánlhatók.

  • A magas trigliceridszint csökkentésében, a vérzsírprofil javításában, valamint a nem alkoholos zsírmáj megelőzésében és kezelésében kap szerepet az L-karnitin és a kolin (3).
  • A rostfogyasztás kedvezően hathat a koleszterin-körforgásra. Az étrend-kiegészítőkben található poliszacharidok, így például a bakteriális, gomba- vagy növényi sejtek falában található béta-glükánok is a javítják a vérzsírprofilt.
  • A monakolinok, illetve a polikozanol szedése csökkenti a máj endogén koleszterintermelését, így javítva a koleszterin-anyagcsere laborparaméterein.
  • A nem alkoholos zsírmáj esetén pozitív hatású a máriatövisből nyert szilimarin alkalmazása − az véd a májzsugor kialakulása ellen. A rendelkezésre álló eredmények alapján a szilimarin a metabolikus szindróma valamennyi összetevőjére kedvező hatású, így az inzulinrezisztencia csökkentéséhez és a lipidprofil javításához is hozzájárulhat (4).
  • A fahéj pozitív hatású lehet a metabolikus szindróma tüneteinek megelőzésében és kezelésében, napi 1−3 grammos adagjai hozzájárulhatnak a szénhidrát-anyagcsere paramétereinek (glikozilált hemoglobin szintje, éhomi glükózszint) a javulásához, a testtömegindex (BMI) csökkenéséhez (5).
  • A szervezet megfelelő krómellátottsága a metabolikus szindróma alacsonyabb előfordulási gyakoriságával hozható összefüggésbe. A krómpótlás igazoltan javítja a szénhidrát-toleranciát és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a kockázata 27 százalékkal alacsonyabb a krómkészítményt szedő egyénekben. Emellett a króm növeli a HDL-koleszterin-szintet és csökkenti a trigliceridszintet, kedvezően befolyásolva a kardiovaszkuláris rizikót (6).
  • A magas trigliceridszint csökkentésében hatásosnak bizonyul az ómega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak (eikozapentaénsav, dokozahexaénsav) alkalmazása. A vizsgálatok alapján a kedvező hatás legalább napi 1,5 grammos adagok szedéséhez köthető.

Évtizedeken át szedendő gyógyszerek − orvosi rendelvényre

A metabolikus szindróma kezelése, a diagnosztizált rizikófaktorok jelenlététől függően különféle gyógyszerek alkalmazását teheti szükségessé. A hipertónia kezelésében vérnyomáscsökkentők, a kedvezőtlen vérzsírszintek normalizálásában a fibrátok vagy a sztatinok kapnak szerepet. Amennyiben a vércukorszintek alakulása gyógyszeres kezelést tesz szükségessé, elsősorban metformin adagolására kerül sor. A metformin indikáció alapján azoknak a 2-es típusú diabetes mellitusos betegeknek (elsősorban túlsúlyosaknak) a kezelésére szolgál, akiknél a diéta, illetve a testmozgás nem biztosítja a vércukorszint megfelelő szabályozását. Ennek ellenére, mint arról külföldi szakirodalmakban olvasni lehet, több esetben „off-label” alkalmazzák a metformint a diabétesz prevenciójára azoknál, akiknél a metabolikus szindróma miatt magas a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a kockázata. A rendelkezésre álló eredmények arra mutatnak rá, hogy ugyan a metformin kedvező hatású a rizikócsoportba sorolt felnőtteknél a diabétesz megelőzésében, de az életmódbeli változtatások, azaz a diéta és a mozgás kombinációja ennél körülbelül kétszer hatékonyabbnak bizonyul (1).

A vérnyomáscsökkentők, a sztatinok vagy az antidiabetikumok egyaránt a tartósan, rendszeresen szedendő gyógyszerek közé tartoznak − a terápia sikere érdekében a beteg compliance-növelése elengedhetetlen, ezen a téren a gyógyszerészekre jelentős szerep hárul.

Irodalom:

1. https://www.medicalnewstoday.com/articles/263834.php; 2018. szept.5.

2. Scholze J, Alegria E, Ferri C, Langham S, Stevens W, Jeffries D et al. Epidemiological and economic burden of metabolic syndrome and its consequences in patients with hypertension in Germany, Spain and Italy; a prevalence-based model. BMC Public Health 2010;10:529.

3. Pérez-Martínez P, Mikhailidis DP, Athyros VG, Bullo M, Couture P, Covas MI et al. Lifestyle recommendations for the prevention and management of metabolic syndrome: an international panel recommendation. Nutr Rev 2017;75:307-26.

4. Vahabzadeh M, Amiri N, Karimi G. Effects of silymarin on metabolic syndrome: a review. J Sci Food Agric 2018;98:4816−23.

5. Mollazadeh H, Hosseinzadeh H. Cinnamon effects on metabolic syndrome: a review based on its mechanisms. Iran J Basic Med Sci 2016;19:1258−70.

6. Panchal SK, Wanyonyi S, Brown L. Selenium, vanadium, and chromium as micronutrients to improve metabolic syndrome. Curr Hypertens Rep 2017;19:10.

Dr. Budai Lívia , PhD. szakgyógyszerész Semmelweis Egyetem Gyógyszerészeti Intézet
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés