2021. október. 27., szerda - Szabina.
hirdetés

A krónikus stressz megduplázhatja a szívbetegségek rizikóját

Ki ne érezne magát stresszesnek a koronavírus járvány miatt? Ez az érzés azonban nemcsak pszichés, de fizikai rombolással is jár, ugyanis a kezeletlen, krónikus stressz komolyan veszélyezteti a szív-érrendszer egészségét. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a tünetek esetén fontos kivizsgálásról beszélt.

A stressz közvetve és közvetlenül is betegíthet

A mindennapi stressz alól szinte lehetetlen kivonódni a Covid-19 járvány okozta helyzetben, de tudnunk kell, hogy ez az állandósult jelenség lassan, szinte alattomosan megbetegíthet. Ugyanis nem csak a magas vérnyomás kialakulásához járul hozzá (olyan további betegségek mellett, mint például az asztma, a gyomorfekély vagy az irritábilis bél szindróma), de sokszor a stresszre adott reakcióink maguk a rizikófaktorok. Az American Heart Association szerint ugyanis a stressz sokszor olyan rossz „megoldásokat” eredményez, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, vagy éppen a stressz evés. Ezek pedig köztudottan emelik a vérnyomást és károsítják az érfalakat.

Ezen kívül a tartós stressz kapcsolatba hozható azon agyi terület fokozott aktivitásával, amely az érzelmek feldolgozásáért felelős és növeli a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét. A The Lancet című szaklapban megjelent korábbi tanulmány szerzői szerint a stressz ugyanolyan fontos rizikófaktornak számít ebből a szempontból, mint maga a dohányzás és a magas vérnyomás.

Forrás: 123rf
Forrás: 123rf

Ami befolyásolható, azt befolyásolni is kell

A szívbetegségekhez vezető út személyenként eltérő és rendszerint több tényező együttes következménye lehet a betegség. A nem befolyásolható rizikófaktorok (a genetika, a kor és a nem), valamint a befolyásolható tényezők (pl. magas vérnyomás, koleszterin- és vércukorértékek) előbb-utóbb az erek beszűküléséhez vezetnek. A folyamat természetesen nem pillanatok alatt következik be, azonban kezeletlenül, elhanyagolt esetekben évek múlva akár végzetes kimenetelű szívinfarktust, vagy stroke-ot okozhat. Látni kell, hogy a rizikófaktorok hatása nem is pusztán összeadódik, de szinte összeszorzódik, például két fontos rizikófaktornál négyszeres az esély a szívinfarktusra, három jelentős rizikótényező jelenléte esetén pedig már tízszeres az infarktus bekövetkezésének esélye. Mivel a befolyásolható kockázati tényezők megfelelő életmód, táplálkozás, stresszoldás mellett, orvosi segítséggel jelentősen csökkenthetők, érdemes szakszerű segítséget kérni mindehhez. .

Nem csak tünetek esetén fontos a kivizsgálás

– A stresszes életet élőknek elsősorban ajánlatos megkeresniük a számukra működő stresszlevezető módszert, például csoportos tréning, sport, mindfulness vagy jóga formájában. Ezen kívül nem szabad elhanyagolniuk a szervezetük figyelmeztető jelzéseit, mint a mellkasi fájdalom, a légszomj és a csökkent terhelhetőség, amelyeket mindenképpen ki kell vizsgáltatni. Azonban tünetmentesen is ajánlott évente-kétévente néhány vizsgálattal feltérképezni, milyen állapotban van a szervezetük – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Meglehetősen pontos képet kaphatunk a szív-érrendszerről, ha a kardiológiai viziten túl elvégeztetünk egy nagylaborvizsgálatot, egy arteriográfos vizsgálatot az erek állapotának felmérésére és egy szívfrekvencia-variabilitásfelmérést is. Ha menet közben bármilyen rendellenségre fény derül, természetesen további vizsgálatok is szükségesek lehetnek. Idejében felfedezve pedig akár komoly betegségeket, szívinfarktust, stroke-ot is megelőzhetünk.

(forrás: Kardioközpont)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Ajánlott

Miért vágyik a gyógyszerész szakma valós adatokra?

A modern gyógyszereknek a piacvezető státusz eléréséhez képesnek kell lenniük arra, hogy nagyrészt helyettesítsék a rendelkezésre álló kezeléseket a jobb hatékonyságuk, biztonságosságuk vagy kényelmük miatt. (x)

 

Az Európai Bizottság megállapodást kötött pénteken az Astrazeneca vállalattal a fennmaradó, koronavírus elleni vakcinaadagok szállításáról a tagállamok számára, a tavaly augusztusban kötött elővásárlási szerződés feltételei szerint.

Szinte nincs olyan felnőtt, aki soha ne érezte volna, hogy fáj a feje, a lakosság 40-50 százaléka pedig rendszeresen küzd a fejfájás különböző típusaival, amelyekről dr. Prinz Géza, a FájdalomKözpont neurológusa, pszichiáter, infektológus beszélt.

Jogszabályfigyelő

A Lancet című világszerte elismert angol orvosi szaklap lehozta a Sinopharm vakcina 2, illetve 3 adagjával 3-18 évesek körében végzett Fázis 1+2 klinikai vizsgálatról szóló tanulmányt.