hirdetés
hirdetés

Napégés, rovarcsípés – készüljünk fel, védekezzünk!

A kirándulás veszélyei

Egy felhőtlennek induló kirándulás is gondterhessé válhat, ha nem vagyunk kellően előrelátóak. A rovarcsípés elleni védekezés mellett érdemes figyelnünk a napégés elleni védelemre, és jó, ha a kisebb sebek ellátására is fel vagyunk készülve.

hirdetés

A szabadtéri időtöltés – legyen akár egy rövid séta, egy gyalogtúra vagy sportprogram – a testnek és a léleknek is feltöltődés. Ám még egy ilyen kötetlen kikapcsolódásra is érdemes gondosan felkészülnünk ahhoz, hogy a kellemes időtöltés ne váljék kellemetlen élménnyé mondjuk a napégés vagy egy rovarcsípés miatt.

Fényvédelem kicsiknek, nagyoknak

Ha várható, hogy a déli, kora délutáni órákban hosszasan tartózkodunk a szabadban, érdemes odafigyelni a bőr fényvédelmére. Bár a szervezetbeli D-vitamin-képződéshez nélkülözhetetlen, a Nap ultraibolya-sugárzása igazoltan szerepet játszik a bőrdaganatok kialakulásában. A napsugárzás karcinogén hatásáért alapvetően az UVB-, kisebb részben pedig az UVA-sugárzás felelős (mintegy 80/20 százalékos arányban). Köztudott, hogy a sugárzás fotonjainak energiája fordítottan arányos a hullámhosszal: a 280–315 nm-es hullámhossztartományba eső UVB-sugarak (amelyek mintegy 90 százalékát egyébként az ózonréteg elnyeli) közvetlenül károsítják a bőrsejtek DNS-állományát, míg a légkörön gyakorlatilag akadálytalanul áthaladó, 315–400 nm-es hullámhosszúságú UVA-sugárzás reaktív szabad gyökök képződése révén vezet a bőrstruktúrák károsodásához – így a bőr korai öregedéséhez (1). Ez magyarázza a megfelelő fényvédelem sokat hangoztatott jelentőségét, ahogy azt is, miért nem javasolt nyáron a szabadban tartózkodni a legerősebb UV-sugárzással terhelt napsütéses órák (11–15 h) alatt.

Mit jelent az UV-index?
A WHO által bevezetett UV-index (Global Solar UV Index) a napsugárzás potenciális bőrkárosító hatásának jelzője (4). A meteorológiai jelentés részét képező UV-előrejelzés az ózonszintet, az időjárást, az évszakot, a földfelszín visszaverő képességét és a bőr érzékenységét veszi figyelembe. A nemzetközi rendszer egy 0-tól 15-ig terjedő skálát használ az UV-sugárzás jellemzésére, ahol a 10 feletti értékek már nagyon magasnak számítanak.

A fényvédő krémek fizikai vagy kémiai elven abszorbeálják az UV-fotonok energiáját, csökkentve ezáltal a bőrsejteket elérő sugárzásmennyiséget. A fizikai elven működő, jellemzően ásványi alapú fényvédők (cink-oxid, titán-dioxid) elsősorban visszaverik és szórják az UV-fényt. Mivel elnyelőképességük függ a részecskemérettől, az ilyen típusú készítmények esetében mikronizált keverékekkel biztosítják a széles UV-tartományt lefedő, hatékony védelmet. Kisgyermekek számára elsősorban a fizikai fényvédők alkalmazása javasolt (1, 2).

A kémiai elven működő fényvédők heterociklusos vegyületek (metoxi-cinnamát, oktil-szalicilát, benzofenonok; modern UV-filterek: Mexoryl SX®, Mexoryl XL®, Tinosorb S®, Tinosorb M®, Mexoplex®). Az ultraibolya-fotonokat a heterociklusos gyűrűk alternáló kettős kötései abszorbeálják, majd az elnyelt energiát ártalmatlan fluoreszcencia, fény vagy hő formájában adják le (1).

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

A fényvédő termékek faktorszáma (sun protection factor; SPF) az UVB-sugárzással szembeni védelem jelzője: megmutatja, hogy az előírt, 2 mg/cm2/*/ mennyiségű készítmény felvitele esetén milyen mértékben növelhető meg az adott bőrfelületen látható gyulladás (erythema) kialakulásához szükséges idő a fényvédővel nem kezelt bőrrel összehasonlítva. Az UVA-sugárzással szembeni védelemnek legalább az UVB-re vonatkozó SPF-érték harmadát el kell érnie. A használat során azonban nem elég a faktorszámot szem előtt tartani: figyelni kell, hogy a készítménnyel kellő vastagságban fedjük a napnak kitett bőrfelületet, és hosszas kinti tartózkodás esetén 3–5 óra elteltével ismételjük meg a műveletet, mert a protektív hatás idővel csökken, amit például a fokozott izzadás felgyorsít (2).

Szúnyog- és kullancsriasztók

A szúnyog- és/vagy kullancsriasztó készítmények széles tárháza változatos hatóanyagaival minden korosztálynak optimális védelmet nyújt a kellemetlen vérszívók támadásával szemben. Az e célra legrégebb óta használt, 1957-ben engedélyezett N,N-dietil-meta-toluamid (DEET) már 20 százalékos koncentrációban hatékony és biztonságos szer a szúnyogok, kullancsok és egyéb rovarok távol tartására. Ezzel összefüggésben a kullancs által terjesztett Lyme-kór megelőzésére is ezt tekintik a legmegfelelőbb választásnak (WHO, 2012). További előnye, hogy hosszan tartó (>6 óra) védelmet nyújt, hátránya azonban, hogy szemirritációt és arra érzékenyeknél esetlegesen idegrendszeri tüneteket (szédülést, fejfájást, koncentrációzavart) okozhat. A rendelkezésre álló irodalmi adatok alapján ugyanakkor előny-kockázati profilja kedvező, és az előírások betartása mellett alkalmazása biztonságosnak tekinthető. Félévesnél fiatalabb csecsemők esetében használata kerülendő, és 12 éves korig legfeljebb 5–10 százalékos készítményeinek rövid időtartamú alkalmazása javasolt. A felnőttek számára forgalmazott termékek megengedett legnagyobb DEET-tartalma 30 százalék lehet (3).

A Bayer AG által fejlesztett pikaridin Európában és Ausztráliában 1998 óta, az Egyesült Államokban 2005 óta van forgalomban repellensként. A DEET-vel szembeni előnye, hogy sem a bőrt, sem a szemet nem irritálja, és idegrendszeri tüneteket sem okoz. Mivel a bőrről lassan párolog el, 10 százalékos koncentrációban mintegy 3,5–8 órán keresztül, 20 százalékos koncentrációban akár 8–14 órán át hatékony védelmet nyújt a szúnyogok és a kullancsok ellen(3).

Kullancs ellen kullancscsipesz!

Tévhit, hogy a kullancs a fákról pottyan áldozatára: valójában a talajról vagy a talajközeli növényzetről – a fűszálak hegyéről vagy a kisebb bokrokról, de legfeljebb egy-másfél méter magasról – kapaszkodik át a gazdaállatokra és az emberre. A bőrbe fúródott kullancs a csípés utáni első órában még csak szív, később azonban visszaereszti a tápanyagtól mentes vérsavót, és ezzel együtt a bélrendszerében és a nyálmirigyeiben élő kórokozókat is. A fertőződés kockázata már 4–6 órával a behatolás után ugrásszerűen nő, ezért kiemelten fontos, hogy a bőrbe fúródott kullancsot az észleléskor haladéktalanul eltávolítsuk! Célszerű tehát, ha a kiránduláson is van nálunk kullancscsipesz. Figyeljünk, hogy az élősködőt a bőrhöz minél közelebb fogjuk meg, és egyenletes, lassú mozgással húzzuk ki, vigyázva, hogy ne nyomjuk meg a potrohát.

Az IR3535® néven jegyzett, kémiailag etil-butil-acetilamino-propionát (a Merck & Co., Inc. fejlesztése) a béta-alaninihoz hasonló szerkezetű vegyület, amelynek használata Európában több mint két évtizedes múltra tekint vissza (az USA-ban valamivel később, 1999-ben engedélyezték). Bár erősen szemirritáló, egyéb egészségi kockázatot nem hordoz. A gyártó 10–30 százalékos készítményeit javasolja a vérszívók elriasztására (3).

A citromillatú eukaliptusz (Eucalyptus citriodora) illóolaja (citrodiol®) és ennek egyik önállóan is alkalmazott összetevője, a p-mentán-3,8-diol (PMD) természetes eredetű rovarriasztók. Hatékonyságuk bizonyított, de a védő hatás időtartama rövidebb, mint a fenti szintetikus készítményé, azért alkalmazásukat gyakrabban kell ismételni. Allergizálhatnak, ezért 3 éves kor alatt – elővigyázatosságból – nem javasolt a használatuk (3).

A repellensként nem engedélyezett (azaz nem vizsgált és így nem igazolt hatékonyságú) növényi illóolajok alkalmazása nem ajánlott. Érdemes viszont tudni – trópusi utazást tervezőknek különösen (!) –, hogy a WHO a pikaridin, a DEET és az IR3535® hatóanyagú készítményeket javasolja a fertőzést terjesztő szúnyogok elleni védekezésre (3).

A repellens készítmények közvetlenül a fedetlen bőrre és a ruhára fújhatók vagy kenhetők, a szem és a száj környékét azonban hagyjuk ki! Gyermekek esetében ne permetezzük közvetlenül a bőrre a repellens készítményt, hanem saját tenyerünkbe fújva kenjük szét azt a ruhával nem fedett bőrterületen. Az esetleges túlérzékenység kizárása végett az első használat előtt célszerű próbaképpen egy kicsiny bőrfelületre felvinni a választott készítményt. Sérült bőrön soha ne alkalmazzuk őket, mert a hámhiányon keresztüli gyors felszívódás növeli a nemkívánatos hatások megjelenésének esélyét! Fontos továbbá, hogy ha egyidejűleg fényvédelemre és a vérszívók távol tartására is szükség van, az utóbbit szolgáló szert mintegy 30 perccel később vigyük fel a bőrre, mint a fényvédőt!

Mire figyeljünk még?

* Mivel a szórt napsugárzás az árnyékban is eléri testünket, a szabadtéri programokhoz érdemes gondosan megválasztani a ruházatot. A szellős, de viszonylag jól fedő öltözet nemcsak a káros napsugarakkal, hanem a kullancsokkal szemben is védelmet nyújt.

* A fej megóvásához széles karimájú (>7 cm) kalap viselése ajánlott. A baseball jellegű sapkák csak az orrnak nyújtanak kielégítő védelmet.

* A nyár végi–kora őszi napsütésben is fontos a szem védelme: legjobbak az oldalról is árnyékolt modellek, és ügyelni kell arra is, hogy a szemüveg kerete jól felfeküdjön a homlokra.

* A kisebb horzsolások, sebek gyors fertőtlenítésére jó, ha a kiránduláson is van nálunk sebfertőtlenítő oldat (3 százalékos hidrogén-peroxid vagy Betadine) és sebtapasz, amely hasznos gyorssegély lehet kisebb sérülések esetén.

Dr. Bokor Dóra, szakgyógyszerész
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés