hirdetés
hirdetés

A növény, mint fűszer, élelmiszer, illatszer és gyógyszer

A gyógynövények és a gyógyszeripar nem konkurensek

A gyógynövények és a gyógyszeripar nem konkurensek, sokkal inkább kiegészítik egymást – mondja Zámboriné dr. Németh Éva, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara Gyógy- és Aromanövények Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, akit a farmakoterápia és a fitoterápia viszonyáról kérdeztünk. 

hirdetés

A gyógyszerek legalább fele ma is valamilyen szinten növényi alapanyagra épül – vannak olyanok, amelyek a növényi alapmolekula továbbalakításával jönnek létre, de olyanok is, amelyek gyártása ténylegesen növényi kivonatból indul, azt finomítják, standardizálják – mondja dr. Németh Éva.

A növényeknek az az egyik nagy előnyük, teszi hozzá a tanszékvezető, hogy többféle hatóanyag van bennük, tehát multikomponensű gyógyszerek, több irányból közelítik meg ugyanazt a tünetet és járulhatnak hozzá a betegség megszüntetéséhez. Ma már a fitoterápiás készítményeket is úgy állítják össze a korszerű gyártók, hogy azok többféle gyógynövényt, kivonatot tartalmazzanak.

A növények további előnye, hogy óriási hatóanyagkészletet jelentenek: a világon az ismert fajok mindössze 5 százalékát vizsgálták meg eddig abból a szempontból, hogy tartalmaznak-e valamilyen, a gyógyításban felhasználható összetevőt

Mire használhatók a gyógynövények és mire nem?

A gyógynövények drogjai és kivonatai Németh Éva összefoglalója szerint jól használhatók a következő területeken:

  • megelőzés, immunerősítés, vitaminpótlás: pl. kasvirág, ginszeng, csipkebogyó, homoktövis stb.
  • enyhébb vagy krónikus tünetek kezelése, pl. megfázás, köhögés, gyomorhurut, reumás panaszok esetén: hársfavirág, kakukkfű, eukaliptuszolaj, kamillavirág stb.
  • a szintetikumok hatásának kiegészítése, utókezelés komolyabb betegségekben: pl. ligetszépe (érrendszeri betegségek esetén), máriatövis (májgyulladás vagy fertőzés esetén), mezei zsurló (vízhajtó) stb.

Azonban a gyógynövények a fitoterápia részeként, öngyógyítás formájában nem helyettesítik a gyógyszereket súlyos balesetek, lázas, komoly fertőzések, sérülések, tumor, súlyos keringési vagy agyi panaszok stb. esetén – nyomatékosítja dr. Németh Éva. Ilyen esetekben csak a gyári készítmények – legtöbbször szintetikumok – jöhetnek szóba. Vannak ugyan erős hatású növényi anyagok is, ezeket azonban a gyógyszeripar feldolgozza, ezt követően jól dozírozható formában, és legtöbbször vényköteles gyógyszerként kerülnek forgalomba: pl. mák-alkaloidok (morfin, tebain), anyarozs-alkaloidok (lizergsav, ergotoxin), gyűszűvirág-szívglikozidok (pl. digoxin) stb.

Gyógyszerészet és kertészet

Vajon a gyógyszerészeti és a kertészeti vonal kiegészíti egymást a gyógynövények kutatása területén? – kérdeztük a Kertészettudományi Kar tanszékvezetőjét, aki elmondta: „hazai vonatkozásban ez egy nagyon szűk szakma, az oktatók, kutatók gyakorlatilag mindnyájan ismerik egymást. A gyógynövényekkel kapcsolatos információk, a szakmai hírek és közlemények azért magyar nyelven is elérhetők. Rendszeres rovatot találunk a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság folyóiratában, a Gyógyszerészetben. A társaság Gyógynövény Szakosztálya igen aktív. 2013-ban bevezettük, hogy minden évben megválasztjuk az Év Gyógynövényét – idén ez a máriatövis lett –, és igyekszünk azt megismertetni a lakossággal. Felmerült, hogy a gyógynövények napját is megpróbáljuk megszervezni. Ez olyasmi lehetne, mint a Múzeumok Éjszakája, és többek között gyógyszertárak és gyógyszergyártó cégek is vállalnák, hogy ezen a napon a gyógynövényekről adnak tájékoztatást a köznek.”

Szeptemberben kétnapos konferencia lesz Kecskeméten.

A Gyógy- és Aromanövények Tanszék honlapja szintén fontos információkkal szolgálhat időről-időre. Szeptembertől például Gyógynövény Ismerő és Felhasználó Szakmérnöki képzés indul diplomásoknak.

A Magyar Kertészeti Tudományos Társaságnak is van Gyógynövény Szekciója.

Gyógy- és Aromanövények Tanszék

A tanszék széles körben foglalkozik kutatással, kezdve a növényi génmegőrzéstől, a fajtanemesítéstől, a molekuláris genetikai azonosításig és a hatóanyag-vizsgálatokig. Izgalmas téma a hatóanyag-felhalmozódás törvényszerűségeinek, a drogminőséget befolyásoló környezeti tényezőknek a kutatása. A szabadföldi növénynevelés mellett végeznek kondicionált körülmények közötti üvegházi és fitotronos vizsgálatokat is.

Az, hogy éppen mit kutatnak, attól függ, hogy mire van igény megrendelői oldalról, és mit finanszíroznak. Az alapkutatásra fókuszáló kutatói pályázatból – mondjuk például szaporodásbiológia, stresszmarkerek vizsgálata – manapság nem sok van, mondja Németh Éva, ezért a másik irányba kell mozdulni, a profitorientált cégek megrendelésére végzett gyakorlati kutatás felé, aminek a célja egy-egy technológia, például egy herbicides gyomirtás módszertanának a kidolgozása, fajta-előállítás és -fenntartás, hozamnövelés vagy vízellátási kérdések megoldása.

A tanszék egyik fő profilja a termesztésbe vonás. Az utóbbi 10-20 évben a vadon termő gyógynövények gyűjtése számos ok miatt világszerte szűkül. Mind természetvédelmi okból, mind az állandó mennyiség és minőség biztosítása céljából erősödik a tendencia, hogy e fajokat is kertészeti vagy szántóföldi termesztéssel állítsák elő, még ha ez költségesebb is. A termesztésbe vonás módszertanát minden faj esetében külön ki kell dolgozni, és ez iránt a gyógyszergyárak is érdeklődnek – mint például a tanszék német partnerei.

Az orvosi verbéna, a gilisztaűző varádics termesztéstechnológiája például már kidolgozott, megrendelés esetén hazánkban is termelhetők. A Gyógy- és Aromanövények Tanszék munkatársai termesztésbe vonták a tavasszal virágzó vadsóskát és a nyáron sárgálló szöszös ökörfarkkórót, illetve a jól ismert cickafarkot, amit a gyógyszergyártók többsége ma már csak termesztésből vásárol föl (Németh Évának egyébként kedvenc gyógynövénye a cickafark, már a diplomamunkájának is ez volt a tárgya, azóta számos egyetemi hallgatót vezetett e témában, és egy külföldi cég épp ezzel kapcsolatos kutatásra adott megbízást a tanszéknek a közelmúltban).

A hatóanyag-felhalmozódás törvényszerűségei

A hatóanyag-felhalmozódást részben biotikus tényezők befolyásolják, magyarázza a tanszékvezető, akinek ez az egyik kutatási területe.

A növények anyagcseréjét rengeteg tényező befolyásolja. Ahogy mi sem vagyunk ugyanolyanok két egymás utáni nap, a növényeknél is ez a helyzet. Ráadásul ugyanazon a növényen belül a különböző részek esetenként teljesen más hatóanyagokat tartalmazhatnak.

A biotikus befolyásoló tényezők mellett vannak környezeti változók is. A hőmérséklet, a vízellátottság, a megvilágítottság, a talaj pH-ja egyrészt közvetetten, tehát például a szervi arányokon keresztül, másrészt pedig bizonyos enzimreakciók szabályozásán keresztül közvetlenül befolyásolhatja a növény anyagcseréjét. Rengeteg kölcsönhatás van, amelyeket évtizedekig lehet kutatni, hiszen sok hatóanyagnak még a bioszintézisét sem ismerjük, se a genetikai hátterét, se az enzimatikus és a visszacsatolási folyamatokat, így befolyásolni sem tudjuk azokat.

Sokszor a feldolgozás során is átalakulnak a hatóanyagok, teszi hozzá Németh Éva. Ez a módosulás néha kedvezőtlen, más esetekben azonban cél, mert vannak olyan növények, amelyek nyers állapotban inaktív vagy káros molekulát tartalmaznak. A gyűszűvirágból például másként használható drogot kapunk, ha aerob módon, levegőn megszárítjuk, vagy ha ez előtt 2-3 napig fermentáljuk. A kumarinszármazékok szintén legtöbbször glikozidos kötésben vannak a növényben, a szárítás során kapjuk az aktív aglikont. A feldolgozás során történő szándékos átalakításra az erős hashajtó hatású kutyabengekéreg lehet további példa. Ennek nyers állapotban más jellegűek – hánytató hatásúak – a flavonoid glikozidjai. Tehát a nyersanyagot vagy 100 fok fölötti hőmérsékleten szárítani kell, vagy pedig egy évig tárolni, mert akkor spontán megtörténik a kedvező hatású átalakulás.

Érdekes a kamilla átalakulása is a feldolgozás során: ennek egyik hatóanyaga, a kamazulén a lepárlás során jön létre, ekkor alakul át a prekurzor matricinből. Az alkoholos extrakció során ez nem történik meg, így a kinyert illóolaj minősége és hatása egészen más lesz.

Gyógyítás, illatosítás, fűszerezés, színezés

Az aromás növény elnevezés az illatos növényt jelenti, az aromanövény és az illóolaj tartalmú növény elnevezés alatt pedig sokszor ugyanazt értjük. Igen gyakran ugyanaz a növény használható a gyógyításon túl illatosításra, fűszerezésre, színezésre is.

A mentának például nagyon jó illatot ad a mentol, amit ki lehet vonni, ki lehet kristályosítani, bele lehet tenni például csokoládéba, ugyanakkor a mentalevelet vagy a növény teljes kivonatát gyógyító célokra is használhatjuk. Ugyanaz a növény lehet fűszer, élelmiszer, illatszer és gyógyszer is. Otthonunk egyik fő fűszere, a konyhakömény, aminek terpén hatóanyagai görcsoldó, szélhajtó, emésztést serkentő hatásúak, sőt termesztése a biogazdálkodásban is terjed, mivel gátolhatja a gyomok csírázását. A római kamilla a hagyományos orvosi kamillához képest inkább kozmetikai alapanyag, mivel gyulladáscsökkentő hatása enyhébb, alapvetően az illatáért alkalmazzák. Van tehát olyan növény, amelyik multifunkcionális, van, amelyik inkább gyógynövény, és van, amelyik elsősorban az illatszeriparban keresett.

A narancssárga színanyagú karotinoidokat, a sárgás flavonoidokat, a pirosas-lilás antocián jellegű vegyületeket, a klorofillos növények zöldjét természetes színezéknek is használják, bár zömük kevésbé stabil, mint a szintetikus színezékek, és az élelmiszerek pH-ja például befolyásolja a színüket. Ilyen szempontból nehezebb velük dolgozni, másrészt drágábbak, mint egy szintetikum, ezért meg kell nézni, hogy melyik az a termék, amelyik elviseli ezt.

Hagyományos és természetes

A Gyógy- és Aromanövények Tanszék a WWF Magyarországgal együtt részt vesz az uniós finanszírozású Traditional and Wild projekt hazai kivitelezésében, amely a vadon élő gyógynövények fenntartható gyűjtésére kínál megoldást, munkahelyeket teremtve hátrányos helyzetű településeken. Mint Németh Éva elmondja, Magyarországon kb. 120 gyógynövényt gyűjtenek többé-kevésbé rendszeresen. A két éve kezdődött, és további egy évig tartó projekt célja, hogy feltárják, milyen hagyományai vannak a közép-európai régióban a növénygyűjtésének. A munka magában foglal a gyógynövényeken kívül egyéb hasznos növényeket is: a fenyőtoboztól kezdve a takarmányozási célból gyűjtött, vagy a lekváralapanyagnak használható bogyós gyümölcsökig. Próbálják a növénygyűjtéssel kapcsolatos kulturális hagyományokat életben tartani, és érdekeltté tenni az embereket abban, hogy bizonyos elemeket úgy hasznosítsanak, ahogy eleink tették, ezzel segítve a munkalehetőség-teremtést a rosszabb helyzetű régiókban.

A projekt része az etnobotanikai adatgyűjtés négy ország – Szlovénia, Csehország, Lengyelország, Magyarország – kilenc régiójában. Magyarországon két kistérségi régiót vontak be, az egyik a Felső-Kiskunság, a másik pedig az Ormánság. Az összegyűjtött információból oktatási anyag is készült angolul, illetve a négy nyelven. Egy-egy fejezetet lovári nyelvre is lefordítottak. Felmérik a piacra viteli lehetőségeket is, hogy melyik országban milyen típusú termékeket, milyen csatornákon lehet értékesíteni a gyűjtött növényekből.

A projekt kapcsán kiderült, hogy Közép-Európában már nem nagyon élnek a népi hagyományok. Népi gyógyászatunk alapvetően különbözik a kínai, japán, vietnami, indiai régiókban ma is működő tradicionális gyógyászattól. Bebizonyosodott továbbá, hogy a régi-új ismereteket szervezett formában is leginkább a gyermekeknek érdemes átadni.

A Németh Éva által gyógyszerészeknek ajánlott gyógynövényes szakirodalom:

Bernáth J. (szerk.) 2013: Vadon termő és termesztett gyógynövények. Budapest, Mezőgazda Kiadó.

Burlando, B., Verotta, L., Cornara, L., Bottini-Massa, E. 2010. Herbal Principles in Cosmetics. Properties and Mechanisms of Action. CRC Press Taylor & Francis Group, Boca Raton. ISBN: 978-1-4398-1213-6

ESCOP Monographs. 2003. 2. kiadás.

ESCOP Monographs. 2009. 2. kiadás, Supplement.

Evans, W.C. 1996. Trease and Evans’ Pharmacognosy. 14. kiadás. WB Saunders Company Ltd., London. ISBN: 0-7020-1899-6

Mills, S., Bone, K. 2005. The Essnetial Guide to Herbal Safety. Elsevier, Churchill, Livingstone. ISBN: 0-443-07171-3

Petri G. 2006. Gyógynövények és készítmények a terápiában. Galenus Kiadó, Budapest. ISBN: 963-7157-08-5

Robbers, J.E., Speedie, M.K., Tyler, V.E. 1996. Pharmacognosy and Pharmacobiology. Williams & Wilkins, Baltimore.

Szendrei K., Csupor D. 2009. Gyógynövénytár. Útmutató a korszerű gyógynövény-alkalmazáshoz. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest. ISBN: 978-963-226-0

Wink, M. (szerk.) 1999. Biochemistry of plant secondary metabolism. Annual Plant Reviews, 2. kötet. Sheffield Academic Press, Sheffield. ISBN: 1-84127-007-5

Yarnell, E., Abascal, K., Rountree, R. 2009. Clinical Botanical Medicine. 2. kiadás. Mary Ann Liebert Inc., New York. ISBN: 978-0-913113-46-2

Honlapok:

http://pubs.acs.org/action/showPublications?display=journals

www.sciencedirect.com

www.scopus.com

http://wokinfo.com/about/v4/

http://cms.herbalgram.org/herbstream/library/homePage/

http://www.ogyi.hu/gyogyszerkonyv/

http://novenyigyogyszer.hu/

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés