2020. augusztus. 09., vasárnap - Emőd.

Fontos a mikrobiom támogatása

A Candida-diéta már a múlté

Jó pár évvel ezelőtt úgy tekintettek a Candida albicans élesztőgombára, mint számos panasz okára. Ma már másként értékelik a „gombás” állapotot és másként végzik a terápiát a szakemberek. A Candida-diéta már „kiment a divatból”, de tény, hogy a megfelelő táplálkozás – a bélflóra befolyásolása révén – kiküszöbölheti a nemkívánatos gombás infekciók kialakulását.

hirdetés

Az élesztőgombák széles körben elterjedtek, mind az emberek, mind az állatok, mind a növények körében. Az élelmiszeripar is kihasználja a sör- és élesztőgombák nyújtotta lehetőségeket. Az emberi szervezet számos régióját is élesztőgombák népesítik be. Az egészséges emberek körülbelül 60−75 százalékának a szájüregi és garati nyálkahártyáján, a genitális régiójában, illetve a vastagbelében kimutatható a Candida albicans jelenléte.  

Gombafóbia

Egy-két évtizedet visszaugorva az időben azt látjuk, hogy a természetgyógyászok és laikusok tömkelege már-már mániákusan (székletpróbákkal, nyáltesztekkel és egyéb módszerekkel) kereste a különféle panaszokkal rendelkezők szervezetében a gombák jelenlétének jeleit. Úgy gondolták, hogy a gombák túlszaporodása és az általuk termelt vegyületek felelnek a teltségérzetért, a puffadásért, a hasi fájdalmakért vagy a fáradtságért éppen úgy, mint a migrénért vagy az ízületi fájdalmakért. Ma már tudjuk, hogy ez a fajta „gombafóbia” eltúlzott mértékű volt, hiszen például a puffadás vagy a teltségérzet etiológiája meglehetősen szerteágazó lehet, illetve a székletből történő gombakimutatás önmagában nem igazol ok-okozati kapcsolatot, mivel a Candida-fajok az emberek nagy részének bélcsatornájában jelen vannak anélkül, hogy betegségre utaló tüneteket okoznának.

Akkoriban a szigorúan cukormentes táplálkozást, a gombaellenes diétát tekintették a legjobb terápiás eszköznek. A korlátozásokkal teli cukormentes étrend célja a gombák „kiéheztetéses” alapon történő elpusztítása volt. Az interneten még ma is számos weboldal található, amik hemzsegnek a Candida-diétás receptektől és tanácsoktól. A szakemberek és szakmai szervezetek azonban megkérdőjelezik ennek a fajta „kiéheztetéses” diétának a hasznosságát. A Német Táplálkozástudományi Társaság (Deutsche Gesellschaft für Ernährung; DGE) szerint kérdéses a diéta hatásossága; nem igazolt ugyanis, hogy a szénhidrátbevitel szigorú korlátozása a gombák pusztulásához vezet, miközben a szélsőséges táplálkozás az emberi szervezetben károsodásokat okozhat.

Forrás: 123rf
Forrás: 123rf

Betegeknél, immunszuppresszáltaknál veszélyesek lehetnek a gombák

Az elmúlt években ismertté vált, hogy egészséges embereknél a Candida albicans kolonizációja nem okoz problémát, mert a celluláris immunrendszer a bélfali epiteliális barrierrel együttműködésben képes a gombák szétterjedését megakadályozni. Problémák léphetnek fel ellenben a károsodott immunfunkciójú egyéneknél, így például a HIV-fertőzötteknél, a diabéteszeseknél, illetve a daganatos betegeknél. Emellett az életkor is befolyásoló szerepet tölt be: az átlagosnál nagyobb mértékben kitettek a gombás infekcióknak az időskorúak, illetve az újszülöttek. Bizonyos gyógyszerek szedése is hajlamosít gombás infekciókra: ide sorolhatók az antibiotikumok, a glükokortikoidok, illetve az immunszuppresszáns szerek. A rizikócsoportba sorolt személyeknél a gombák túlszaporodása tipikus tünetekkel, például hüvelygombásodással, végbéltáji viszketéssel járhat. Súlyosabb esetekben a gombák a vérkeringés révén különféle belső szerveket is elérhetnek, azok károsodását okozhatják. Ez elsősorban az intenzív osztályokon ápolt személyeknél jelent problémát, amit tovább súlyosbít az, hogy az elmúlt években egyre nagyobb számban és arányban jelennek meg Európa-szerte is a különféle antimikotikumokra rezisztens Candidák.

Pár éve mutatták ki azt, hogy a Candida albicans egy olyan, sejtfalakat támadó toxin, a kandidalizin előállítására képes, ami a bélnyálkahártya károsodását, annak permeabilitásfokozódását okozza. Nem ismert részleteiben, hogy a Candida speciesek milyen körülmények között, minek a hatására termelik ezt a toxint.

Antimikotikum vagy mikrobiológiai terápia

Igazolt gombás infekciók esetén antimikotikumok alkalmazására kerül sor. Ebben az esetben „csupán” Candida-diétára hagyatkozni felelőtlenség. Emellett szükség lehet az immunrendszer megerősítésére, az intesztinális mikrobiom egyensúlyának helyreállítására. E célból 3−6 hónapon keresztül speciális „koktélokat”, Bifidobaktériumokból, Coli baktériumokból, illetve tejsavtermelő baktériumokból álló elegyet adva a betegeknek.

„Mit ne együnk” helyett „mit együnk” megközelítés

A 4−6 héten át a cukrok és fehér lisztből készült termékek bevitelét tiltó Candida-diéta helyett jelenleg egyéb megközelítéseket alkalmaznak a Candida speciesek túlburjánzása esetén. Egyre nagyobb figyelem fordul az intesztinális mikrobiom egyensúlyának helyreállítását célzó táplálkozásra. Másként fogalmazva, bizonyos táplálékok, tápanyagok fogyasztásával célszerű arra törekedni, hogy a bélben élő „jótékony” mikroorganizmusok elszaporodhassanak, és azok korlátozhassák, tarthassák kordában a Candidákat, ilyen módon kivédve azok kóros mértékű elszaporodását.

Ennek szellemében példaként hozható a rostokban dús, teljes kiőrlésű pékáruk és a friss gyümölcsök fogyasztása. Az intesztinális mikrobiom támogatása révén előtérbe kerül bizonyos szekunder anyagcseretermékekben dús ételeknek a fogyasztása. A flavonoidokban gazdag vöröses és lilás zöldség- és gyümölcsfélék (pl. szőlő, bogyósok, zöld tea), a karotinoidokban dús zöldségek (pl. spárga, sárgarépa) fogyasztása éppen úgy kedvező hatású lehet, mint a fitoösztrogénekben gazdag lenmag vagy kagylófélék étrendben való szerepeltetése. Emellett, a glükozinolátok (elsősorban a káposztafélékben fordulnak elő) és bizonyos antimikrobiális hatású ételek (pl. szaponinokban dús spárga és zab) fogyasztása is pozitívan befolyásolhatja az intesztinális mikrobiomot, és hozzájárulhat a gombák túlszaporodásának a megakadályozásához.

A kefir és a joghurtok fogyasztása, valamint a savanyú káposzta is hozzájárulhat a bakteriális sokszínűség kialakulásához a bélben. Egyes vizsgálatok a Lactobacillusok kedvező hatásáról számolnak be, noha ezeknek az evidenciaértéke megerősítésre vár.

Laboratóriumi kísérletekkel igazolt, hogy a fűszernövények (pl. szegfűszeg, zöldcitrom, koriander, fahéj) illóolajaiból származó terpenoidok (pl. eugenol, linalool, citronellál, citrál, linalil-acetát, benzil-benzoát) hatásosak a Candida ellen. Ezek a növényi anyagcseretermékek nemcsak gátolni képesek a Candidák növekedését, de el is pusztítják azokat. Sőt, olyan gombatörzsekkel szemben is hatásosnak bizonyulnak, amik a flukonazolos kezeléssel szemben rezisztenciát mutatnak. Egyelőre nem tisztázott az, hogy az említett terpenoidok táplálékokban jelen lévő mennyiségei humán vonatkozásban is elegendőnek bizonyulnak-e mérhető hatás eléréséhez, azaz visszafogják-e a Candida-fajok túlzott elszaporodását, elpusztítják-e azokat.

Megéri probiotikumokat fogyasztani?

Bizonyos probiotikumok hozzájárulhatnak az intesztinális mikrobiom egyensúlyához és a gombás infekciók kockázatának a csökkentéséhez. Egy 2016-os metaanalízisből kiderül, hogy azoknál a koraszülötteknél, akiknél probiotikumos készítményt alkalmaztak, kisebb volt a Candida-infekciók kialakulásának a kockázata.

 

IRODALOM

1. Anti-Pilz-Diät. Darmpilz-Phobie ist Vergangenheit.

Dr. Dóczi István, szakgyógyszerész
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés

Az illatos varjúháj a ginzenghez és az álombogyóhoz hasonlóan adaptogén hatással rendelkezik és javítja a szervezet stresszel szembeni ellenállóképességét.