hirdetés
hirdetés
2021. április. 13., kedd - Ida.
hirdetés

A betegségtől hízunk vagy a túlsúly okoz betegséget?

Napjainkban egyre gyakoribbak a különböző anyagcserebetegségek, melyek egyik velejárója az elhízás – ilyen például az inzulinrezisztencia (IR), a cukorbetegség, a pajzsmirigyalulműködés vagy a policisztás petefészek szindróma (PCOS). De vajon az elhízás okozza ezeket a betegségeket vagy a betegségek miatt szaladnak fel a plusz kilók? Dr. Bajnok Éva, endokrinológus, diabetológus, obezitológus, belgyógyász, az Alakorvoslás Program szakorvosa segít megérteni a túlsúly és az anyagcserezavarok közötti kapcsolatot.

hirdetés

Az elhízás mögött csak az esetek 10 százalékában áll másodlagos ok, és a kialakult túlsúly maga is betegségek forrása. De így sem lehetetlen a fogyás. A szakértő úgy fogalmaz, hogy ez a tyúk és tojás típusos esete. Az elhízás a legtöbb esetben betegségekhez vezet és fordítva, bizonyos betegségek elhízáshoz vezetnek. Az elhízáshoz vezető szövődményeket célszerű tisztázni, a testsúly kérdésétől függetlenül is kezelni, hiszen önmagában is okozhat problémát, ha azonban kezeljük visszahat, könnyebb fogyni.

Anatómia és zsírszövetváltozás

Egyes betegségek kialakulása egyértelműen visszavezethető az elhízásra. Így alakulhat ki például a refluxbetegség. Elhízottság esetén a nagyobb pocak miatt magasabb a rekeszizom állása, könnyebben visszaáramlik a gyomorsav tartalom. A betegség pedig az elhízást is fokozhatja: a gyomorsav kellemetlen érzést okoz, mely arra késztethet, hogy több pékárut együnk, felesleges kalóriát magunkhoz véve. És máris beindul az ördögi kör. Az elhízás össztett módon hat a szervezet által termelt anyagokra is. A zsírszövet felszaporodása révén olyan gyulladásban is résztvevő anyagok szintje nő meg, melyek cukorbetegséget, szív- és érrendszeri betegségeket okozhatnak. „Ezeket a betegségeket nem csak azért nem szabad félvállról venni, mert kellemetlenek, hanem a hosszú távú következményük sajnos tragédiához vezethet. Reflux esetén a maró hatású gyomorsav akár fekélybetegséghez és rákhoz is vezethet, a felszaporodó, különösen a zsigerek közötti zsírszövet pedig bizonyos tumoros betegségeket eredményezhet”, hangsúlyozza dr. Bajnok Éva, az Alakorvoslás Program endokrinológus-obezitológus szakorvosa.

Anyagcserebetegségek és elhízás

Egyes betegségekkel kapcsolatban erős a tévhit arra vonatkozóan, hogy azok súlyos elhízást okoznak. „A pajzsmirigy alulműködéssel küzdő betegek gyakran panaszkodnak elhízásra, azonban kutatások szerint ezen esetek felében észlelhető csökkent étvágy melletti testsúlynövekedés átlagos mértéke csupán 3 kiló,emeli ki Bajnok Éva. Egyéni eltérések lehetnek, lényeges azonban megjegyezni, hogy jelentős, 10-20%-os testsúlynövekedést nem lehet csupán a pajzsmirigy vagy más betegség rovására írni.”

Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy egy már kialakult anyagcserebetegséget, például enyhe vagy komolyabb inzulinrezisztenciát, PCOS-t, vagy diabéteszt az elhízás súlyosbíthat, de ezek a betegségek vezethetnek túlsúlyhoz is. Ezért fontos, hogy megtaláljuk azt az életmódot, mely mellett hosszú távon el tudunk köteleződni és segít abban, hogy egészséges szinten tartsuk a súlyunkat, teszi hozzá Bajnok Éva. Célszerű a betegség kezelését és az életmódterápiát egy kézben tartani és szakértői csapatra bízni. Így a rendszeres szakorvosi kontroll alapján, személyre szabottan módosítható az életmódprogram, és elkerülhetők a félreértések is.

Ugyan egyre tudatosabban állnak hozzá a betegek a diétájukhoz, ennek ellenére szakszerűtlen fogyókúrák és tévhitek áldozataivá válhatnak, és úgy gondolhatják, hogy az ő állapotukkal nem lehetséges lefogyni, azonban ez nem így van. „Egy általános diéta, amely működik az egészséges fogyni vágyónál, nem feltétlenül működik anyagcserebetegségek esetén. Különösen káros, ha szakszerűtlen módszerrel próbálkozunk. A szakszerű diéta és testmozgás mellett a betegségeket is célszerű kezelni, így hatékonyabban érhető el eredmény. Ez a legtöbb problémánál elmondható, beleértve a cukorbetegséget, vérnyomásproblémát, horkolást és depressziót is,  Az anyagcserebetegség típusától függően lehet, hogy módosítani kell bizonyos tápanyagok bevitelét és a kalóriamennyiséget is. Mint ahogy cukorbetegnél magától értetődő, hogy a szénhidrátnak kulcsszerepe van, magas húgysav és koleszterinszint esetén nem ajánlott húst-hússal enni.”

Sokkal többen képzelik, hogy nem tudnak, vagy csak óriási nehézségek árán tudnak lefogyni, mert a testük erre nem képes, mint ahányuknál ez a helyzet valóban fennáll. Sokan gondolják azt, hogy ők az egyedi esetek, akik nem tudnak lefogyni, pedig csak szimplán nincsenek tisztában azzal, hogy az ő életmódjukhoz mi az a kalóriamennyiség, amire szükségük van. A fogyáshoz általánosságban a napi szükséges kalóriánál 500-zal kevesebb az ajánlott mennyiség. Ez típusosan 1200-1500 kcal nőknél, 1500-1800 kcal férfiaknál.

 

„Fogyni nehéz, nem megy munka nélkül, ezt le kell szögezni. A kampányfogyókúrák csak nagyon kevés embernek működnek, igazi változáshoz életmódváltás szükséges, hívja fel a figyelmet Bajnok Éva. "A változáshoz kell egy keretrendszer, amely mentén a változás halad. Megfelelően összeállított és támogató rendszer szükséges, mely szélesebb körben is elérhető, érthető és akár élethosszig folytatható."

(forrás: Flow pr)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés