hirdetés
hirdetés

140 vagy 120 Hgmm legyen a szisztolés vérnyomás célértéke?

Az intenzív vérnyomás-kontroll az időskorúaknál lassíthatja a szellemi hanyatlás folyamatát.

hirdetés

A korábban végzett SPRINT-vizsgálatban (Systolic Blood Pressure Intervention Trial) a 9361 50 év fölötti hipertóniás résztvevőt két csoportra randomizálták, és azt vizsgálták, hogy a szisztolés vérnyomás célértékének 120, illetve 140 Hgmm-re való beállítása miként hat a nem kívánatos kardiovaszkuláris események előfordulási gyakoriságára.

Bebizonyosodott, hogy az intenzív vérnyomáscsökkentés (célérték 120 Hgmm szisztolés nyomás) szignifikánsan csökkenti a koronáriás kórképek, szélütés, szívmegállás és kardiovaszkuláris elhalálozás kockázatát.

Az eredmények napvilágra kerülését követően az USA-beli kardiológusok aktualizálták korábbi irányelveiket, és a SPRINT-vizsgálat kritériumait teljesítő idős betegeknél a 120 Hgmm-es szisztolés célértéket alkalmazták. Ezt a fajta intenzív vérnyomáscsökkentést azonban az európai kardiológusok elutasítják. 

120 Hgmm: a demencia rizikója nem csökken szignifikánsan, az enyhe kognitív zavaré igen

Az, hogy a vérnyomáscsökkentésben kitűzött szisztolés célérték – 2, illetve 4 év elteltével - hogyan hat az időskori kognitív zavarok előfordulási gyakoriságára, csak nemrégiben került értékelésre. A SPRINT-MIND vizsgálat primer végpontjaként a valószínűsíthető demencia, míg szekunder végpontjaként a valószínűsíthető enyhe kognitív zavar (MCI) szolgált.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

A vizsgálatból kiderült, hogy az intenzív mértékű vérnyomáscsökkentés pozitív hatásai csak a vizsgálat kezdetét követő 5,11 év elteltével mutatkoznak meg. Míg a demencia rizikója a 120 Hgmm-es célértékű csoportban 7,2 eset/1000 betegév volt, addig ez a 140 Hgmm-es ágon 8,6 eset/1000 betegévnek adódott,- a különbség azonban nem szignifikáns.

Az enyhe kognitív zavarok vonatkozásában az incidencia statisztikailag szignifikánsan csökkent, ha a szisztolés célérték alacsonyabb volt (18,3 eset, illetve 14,5 eset/1000 betegév).

Statisztikai elemzések alapján a demenciából és MCI-ből képzett kombinált végpont tekintetében is szignifikáns előnyökkel jár, ha a 140 Hgmm helyett a 120 Hgmm elérését célozzák meg az antihipertenzív kezeléssel.

Intenzív vérnyomáscsökkentés mint neuroprotektív módszer

A SPRINT-MIND vizsgálat eredményei tehát az intenzív vérnyomáscsökkentés neuroprotektív hatását látszanak alátámasztani. A publikált adatok ellene szólnak annak a hipotézisnek, ami alapján az agyi véráramlás mértékének alacsonyabb szisztolés értékeknél tapasztalható csökkenése kognitív zavarokkal hozható kapcsolatba. Megjegyzendő, hogy azoknál a betegeknél sem volt emelkedett a demencia-ráta, akikre ortosztatikus diszreguláció volt jellemző.

Az USA-beli Alzheimer Szövetség egyértelműen a neuroprotektív hatás bizonyításaként tekinti az eredményeket, és a „SPRINT-MIND 2.0.” vizsgálat megkezdését támogatja.

Érdekes módon az eredmények egybevágnak azokkal a napokban megjelentetett eredményekkel, amik a lipcsei Max-Planck Intézetben születtek. A németországi tudósok már az enyhén emelkedett fiatalkori vérnyomást is a szürkeállomány károsodásával hozták kapcsolatba,- többek között a hippocampus területén, ami a demenciák vonatkozásában gyakran az elsőként érintett agyterületként ismert.

(Forrás: JAMA)

Dr. Budai Marianna
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés