Tények és tévhitek az aszpirinről

Az aszpirin igen széles körben elterjedt gyógyszer, amely – többek között – igen hatásos vérlemezke összecsapódás-gátló hatásáról is ismert.

hirdetés

Az acetilszalicilsav tartalmú tablettáknak több dózisú típusa van forgalomban, attól függően, ki milyen problémára alkalmazza. Láz-és fájdalomcsillapítókét magasabb hatóanyagú készítményt kell választani, míg véralvadásgátlóként az alacsony dózisú, 100mg-os kiszerelés javasolt.

Gyomorbántalmakat okozhat

Az aszpirinnel kapcsolatos mellékhatásként – tartós szedés esetén – megnő a gyomornyálka irritáció és károsodás esélye. Ennek oka, hogy a lázat és a fájdalomérzetet generáló enzim, valamint a gyomor nyálkahártyájának védelmében részt vevő enzim igen hasonló egymáshoz: a hatóanyag mindkettőt bénítja.

Az aszpirin a cyclooxigenáz I-es típusú enzimet gátolja (míg vannak más anyagok, amik szelektíven csak a II-est). Magas arányban okoz gyomorpanaszokat, sok esetben klinikailag is hatástalan, mint aggregációgátló. Ezért lenne szükséges – főleg a kardiológiai problémák és stroke esetén – hatásának laboratóriumi ellenőrzése – magyarázza prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

A gyomorpanaszok elkerülése véget célszerű étkezés után bevenni a tablettát, és a szedés ideje alatt kerülni a gyomorirritációt elősegítő ételek, italok fogyasztását, és az egyéb, károsodást okozó tényezőket, mint a dohányzás vagy a stressz.

Véd a trombózis ellen

Az aszpirinnek valóban van csekély véralvadásgátló hatása, ám nem mindegy, milyen trombózisról is beszélünk. A vénás és artériás trombózis között a különbség nemcsak a keletkezés helyében van, hanem a vérrögképződés folyamatában is. A vénás trombózist a keringő vérben aktiválódó alvadási faktorok okozzák (beindítva a véralvadási kaszkádot), amelyek elzárják a vénát. Az alapjelenségen kívül még sok egyéb tényező is szükséges: lelassult keringés, immobilizáció, belgyógyászati betegségek, daganatok stb. Az artériás trombózist ezzel szemben a vérlemezkék összecsapódása, illetve az érfal endothel sejtjeinek zavara váltja ki. Az aszpirin hatóanyaga, az acetilszalicilsav a vérlemezkék összecsapódását, az aggregációt gátolja, így főleg az artériás trombózisok ellen nyújt védelmet.

Nem mindenkinél hatásos

Létezik olyan állapot, amikor az aszpirin nem, vagy csak jóval nagyobb dózisban fejt ki hatást. Aszpirinrezisztencia, vagy válaszadási képtelenség esetén az orvosság folyamatos szedése ellenére is felléphet stroke vagy szívinfarktus. A jelenség azonban kivizsgálható, és ha bebizonyosodik, az orvos dönthet az emelt dózisú aspirin és az egyéb aggregációgátló készítmény alkalmazása között. A legtöbb esetben ez utóbbira esik a választás – mondja Blaskó György.

(forrás: Trombózisközpont)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Az összes vény nélkül kapható láz- és fájdalomcsökkentő, gyulladáscsökkentő nagyjából azonos módon hat, ezért ezeket ne vegyük be egyszerre.