hirdetés
hirdetés

Tények a HPV elleni védőoltásról

A tudomany.hu Schaff Zsuzsa akadémikust, az MTA Orvosi Tudományok Osztálya rendes tagját kérdezte.

hirdetés

Egyetértés van-e a nyugati orvostudományban abban, hogy a HPV elleni vakcinák biztonságosak és hatékonyak számos betegség, így például a méhnyakrák megelőzésében?

A fejlett országokban már évekkel ezelőtt bevezették a fiatal lányok és egyes országokban a fiúk HPV elleni vakcinációját. Először ez Ausztráliában történt meg, ahol a méhnyakrákok előfordulása és az ebből fakadó halálozás az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent. Számos európai ország, köztük Ausztria, Németország hamar csatlakozott a vakcinációs programokhoz, ott ezek azóta is sikeresen folynak. Az alkalmazott vakcinák biztonságosnak és hatékonynak bizonyultak, ezt elsősorban a méhnyakrák kialakulásának megelőzése vonatkozásában vizsgálták. A WHO folyamatosan nyomon követi a vakcinák biztonságosságát, 2017-es jelentésében a HPV elleni vakcinák biztonságosságát „kiemelkedően jónak” minősítette.

Körülbelül mióta alkalmazzák a HPV elleni védőoltásokat a világban?

A 4 komponensű HPV elleni vakcina (a HPV 6, 11, 16, 18 ellen) 2006 óta, a 2 komponensű (a HPV 16, 18 ellen) 2007 óta, a 9 komponensű pedig 2015 óta van forgalomban.

Milyen az oltás biztonságossága és hatékonysága?

1. Biztonságosság:

Már a törzskönyvezés előtt, a kutatási fázisban is történtek ilyen tárgyú vizsgálatok: a 9 komponensű HPV elleni oltás esetén kb. 15 000 személy bevonásával végzett klinikai vizsgálat igazolja a vakcina biztonságosságát.
A piacra kerülés után a CDC és az FDA (USA) monitorozza a mellékhatásokat. Ha bármilyen problémát észlelnek, megosztják az orvosokkal és a nyilvánossággal.

A WHO vakcinabiztonsággal foglalkozó bizottsága 2007 óta vizsgálja a HPV elleni vakcinák biztonságosságát. 2017-es jelentésében a HPV elleni vakcinák biztonságosságát kiemelkedően jónak minősítette.

2. Hatékonyság:

Az oltás az elvégzett vizsgálatokban a méhnyakrákok 90%-ával, a hüvelyrákok 80-85%-ával, a szeméremtesti rákok 85-90%-ával és a végbélnyílás körüli rákok 90-95%-ával szemben nyújtott védelmet, illetve 90%-ban megelőzte a mindkét nemet érintő nemi szervi szemölcsök kialakulását is.
A legtöbb való életből vett tapasztalattal az ausztrál védőoltáskampánnyal kapcsolatban rendelkezünk. Ausztráliában a védőoltást 2007-ben kezdték adni a 12-13 éves lányoknak, illetve felmenő rendszerben a 14–26 éves korú lányoknak és nőknek, majd a programot 2013-ban a fiúkra is kiterjesztették.

A legveszélyesebb HPV-törzsek előfordulása 10 év alatt 92%-kal csökkent az oltott lányok körében.

A méhnyakrák és a rákmegelőző állapotok gyakorisága pedig már 7 év alatt felére csökkent: ez kiemelkedő eredmény ilyen rövid idő alatt.

Magyarországon mióta alkalmazzák az oltást, és látszanak-e már eredmények például a méhnyakrákos esetek számának csökkenésében?

Magyarországon 2007 óta van forgalomban a 2 komponensű, 2015 óta pedig a 9 komponensű oltás. A 4 komponensű oltás 2006 és 2018 között volt forgalomban, ezután a további 5 típust tartalmazó, szélesebb körű védelmet nyújtó 9 komponensű vakcina vette át a helyét. Látható eredményeket tartós magas átoltottság esetén lehet csak várni, ez pedig csak a Nemzeti immunizációs programban történő oltás esetén várható. Magyarországon 2014-ben került be a HPV elleni oltás az immunizációs programba, felmenő rendszer nélkül (tehát minden évben csak egy korosztály kap oltást). Nemzetközi (ausztrál) példából tudjuk, hogy a rákos megbetegedések számának látható csökkenése csak 15-20 éves időintervallumban várható. Az oltás sikerességének korai jele lehetne a nemi szervi szemölcsök gyakoriságának csökkenése, de az ez ellen is hatásos 9 komponensű oltás még csak egy éve került be az oltási programba, és nincs a nemi szervi szemölcsökre vonatkozó hazai regiszter.

Sok szülő nem érti, miért a 12. életévüket betöltött hetedik osztályosok kaphatják meg állami támogatással, térítésmentesen a HPV elleni vakcinát, és miért nem később van erre lehetőség. Mi ennek az oka?

Bár a védőoltás 9 éves kortól bármilyen életkorban nemtől függetlenül beadható, a leghatékonyabb védelmet a szexuális élet megkezdése előtt nyújtja, így jó eséllyel megelőzhető a megfertőződés. A nemzetközi ajánlások emiatt 11-12 éves kor körül javasolják a HPV elleni védőoltás beadását.

Néhány szülő attól tart, hogy esetleg lehetnek később jelentkező mellékhatások, amelyek még nem derültek ki. Megalapozott-e az aggodalmuk?

Az időtartam, amióta a vakcinációban részesülteket vizsgálják, elég hosszúnak tűnik ahhoz, hogy az esetleges „hosszú távú” mellékhatások kiderüljenek. Ezek között kiemelkedő fontosságúként említi a „közhiedelem” esetleges neurológiai megbetegedések kialakulását. E híresztelések azonban nem bizonyultak valósnak. Gondosan elemezve és akár több éven át nyomon követve minden olyan beteget, aki esetlegesen valamely idegrendszeri megbetegedést mutatott az oltást követően, sem találtak összefüggést a megbetegedése és az oltás között. Ezt ma már több millió oltás beadását követő elemzés igazolja. A HPV elleni vakcinák biztonságosságával kapcsolatban már 2003 óta zajlanak klinikai vizsgálatok, potenciális mellékhatásaikat a piacra kerülésük óta folyamatosan monitorozzák. Az azóta eltelt időszakban súlyos mellékhatásokra nem derült fény.

A teljes cikk a tudomany.hu oldalon

(forrás: tudomany.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés