hirdetés
hirdetés
2021. február. 25., csütörtök - Géza.
hirdetés

Metformin: a daganatprevenció és -terápia potenciális hatóanyaga

Számos preklinikai, epidemiológiai és klinikai vizsgálat eredménye mutat rá arra, hogy a metformin alkalmazása a daganatsejtek növekedését és proliferációját gátolja, illetve a különféle daganatok előfordulási gyakoriságát csökkenti.

hirdetés

A cukorbetegség incidenciája világszerte gyors ütemben nő. A diabéteszes populáció – a nem kívánatos kardiovaszkuláris szövődmények magasabb kockázata mellett – a legkülönfélébb daganattípusok emelkedett arányú előfordulásának is ki van téve. A cukorbetegség és a karcinómák magasabb incidenciája közötti kapcsolatot már 1932-ben felismerték. Azóta számos vizsgálati eredmény született, amik alátámasztják azt, hogy – különösen a 2-es típusú – diabéteszes betegeknél a hasnyálmirigy-, a máj-, az endometrium-, a mell-, a vastagbél-, a végbél- és a húgyhólyagdaganatok előfordulásának a rizikója a nem diabéteszes egyéneknél tapasztalhatónál magasabb. Ennek fényében kiemelt figyelem irányul azokra a gyógyszeres terápiákra, amik a cukorbetegség jelentette metabolikus probléma kezelése mellett a különféle ráktípusok incidenciáját és mortalitását is csökkentik.

 

A metformin kedvezőbbnek bizonyul, mint az egyéb antidiabetikumok

Mintegy 40 éve „metabolikus rehabilitáció” céljából mell-, kolorektális- és gyomordaganatos betegeknél biguanidokat alkalmaztak. A kalóriamegszorításos diétával kombinált biguanid-kezelés a tumornövekedés ütemének a mérséklődését és a metasztázisok kialakulási valószínűségének a csökkenését hozta magával. Az elmúlt évtizedekben több vizsgálat megerősítette, hogy a különféle antidiabetikumokkal kezelt cukorbetegeknél tapasztalható daganat-incidenciák alapján a biguanid csoportba tartozó metformin kedvezőbb kezelési alternatívának bizonyul, mint az egyéb vércukorszint-csökkentő hatóanyagok. Több meta-analízis mutat rá arra, hogy a metformin-kezelés mintegy 30-50 százalékkal csökkentheti a daganatos megbetegedések előfordulási gyakoriságát. Összehasonlító vizsgálatok alapjána metformint alkalmazóknál a daganatokkal összefüggő mortalitás szignifikánsan alacsonyabb, mint a szulfonilurea-, illetve inzulin terápiában részesülő 2-es típusú cukorbetegeknél.

 

Tallózás az ígéretes klinikai vizsgálati eredmények között

Epidemiológiailag is igazolt, hogy a cukorbeteg nők között nagyobb gyakorisággal fordul elő a mellrák. Nem lényegtelen az sem, hogy milyen vércukorszint-csökkentő kezelésben részesül az adott beteg. Több mint 68 ezer posztmenopauzális nő kórtörténetének feldolgozásából kiderül, hogy a metforminnal kezelt diabéteszesek körében a melldaganatok előfordulási gyakorisága kisebb, mint az egyéb típusú antidiabetikumot szedőknél.

Egy másik, több mint 108 ezer 2-es típusú cukorbeteg adatait feldolgozó analízis a kolorektális karcinómák tekintetében igazolja a metformin kezelés pozitív hatásait; a metformin kezelés a vastag- és végbélrák csökkent gyakoriságával hozható kapcsolatba.

 

Nem cukorbetegeknél is hatásosnak tűnik a metformin

Annak a megismerésére, hogy nem diabéteszes egyéneknél is érvényesülnek-e a metformin daganatprevenció és -terápia szempontjából kedvező hatásai, szintén végeztek vizsgálatokat. Ezek közül az egyik szerint nem cukorbeteg, mellrákos nőknél a metformin-kezelés a Ki67-pozitív daganatsejtek számának a csökkenéséhez vezetett.  Más eredmények alapján, kolorektális karcinóma esetén a daganat markereként ismert ún. aberráns kripta fókuszok száma mintegy 40 százalékkal csökkenta metformin-kezelés eredményeként.

 

Meghatározásra vár a dózis és a kezelés időtartama

Jelenleg kérdéses az, hogy mekkora dózisban és mennyi időn keresztül javasolt a metformin alkalmazása annak érdekében, hogy a hatóanyag preventív vagy terápiás hatása megmutatkozhasson. Támpontként szolgálhat, hogy a klinikai vizsgálatokban alkalmazott metformin dózisok általában megegyeznek a cukorbetegség terápiájában is alkalmazott metformin adagokkal. A metformin terápia időtartamának szerepét boncolgató egyik kohorsz-vizsgálat alapján úgy tűnik, hogy a tartós metformin-alkalmazás lehet a célravezető. Ugyanis, diagnosztizált prosztatadaganatos betegeknél a metformin-alkalmazás időtartamának a növelése nem csak a prosztata-daganattal összefüggő, hanem az összmortalitás tekintetében is szignifikáns csökkenéssel járt.

 

A hatásmechanizmus összetett és felderítésre vár

Hangsúlyozandó, hogy a metformin molekuláris hatásmechanizmusa minden részletében nem ismert, és jelenleg is intenzív kutatások tárgya. Úgy tűnik, hogy a daganatellenes hatás szempontjából a tumorsejtek típusa is lényeges. A sejtproliferáció gátlása, a programozott sejthalál előidézése éppúgy szerepet játszhat a metformin tumorellenes hatásában, mint a különböző hormonszintek (például a melldaganatok szempontjából lényeges androgén és ösztrogén) befolyásolása.

 

A jövő daganatellenes szere lehet a metformin?

Az aktuális irányelvek alapján a metformin a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében első vonalbeli hatóanyag; hatásos, biztonságosnak tekinthető, kedvező árú antidiabetikum. A metformin daganatellenes hatásának még pontosabb megismerésére jelenleg több mint száz klinikai vizsgálat zajlik, különböző fázisokban. Döntő többségük a metformin daganatok kezelésében – monoterápiás, illetve adjuváns szerként - betöltött szerepét vizsgálja, jelentős azonban azon vizsgálatok száma is, amelyek a hatóanyag daganat-prevecióban betöltött szerepét próbálják felderíteni. Az eredmények fényében meghatározható lesz az, hogy a tumorok megelőzése és kezelése területén milyen hely jut a közeljövőben a terápiás és gazdaságossági szempontból is ígéretesnek tűnő metforminnak.

(Forrás: AnnTranslMed, BMRI )

 

Dr. B. L.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés