hirdetés
hirdetés

Járvány helyett mérgezés

A betegség minden esetben hányással és hasmenéssel kezdődött, de egyes páciensek megbénultak és megvakultak tőle. A baj okára egy gyógyszerész jött rá, írja az Index.

hirdetés

Egyes esetekben a betegség ijesztő mellékhatással járt: a betegek nyelve úgy elszíneződött, mintha zöld szőr nőtt volna rajta, noha ez nem szőr volt, hanem bizarr színű lepedékréteg, írja az Index. Egyes betegeknek még a vizeletük is bezöldült. A kór fertőzőnek tűnt, mivel az érintett családokban gyakran mások is hasonló tüneteket produkáltak, akárcsak az őket kezelő orvosok és nővérek.

Az orvostudomány persze nagy erőkkel eredt a betegség nyomába, de sokáig nem ismerték fel. Egy kutató egyszer előállt azzal, hogy sikerült izolálnia a betegségért felelős vírust, amiről kimutatták, hogy emésztőrendszeri megbetegedéseket okoz. Csakhogy hamarosan más vírusokat is kimutattak belőlük, például a Coxsackie-vírust vagy a herpeszt. Az utóbbi gyanúsnak tűnt – a herpeszről tudják, hogy károsíthatja az idegrendszert –, de ezekről később kiderült, hogy a betegségtől függetlenül alakult ki a szervezetben.

Az orvosoknak fogalmuk sem volt, hogy mi okozhatja a járványt. Az ivóvízben nem találtak veszélyes patogént. A rovarirtószereket is kizárták, mert a megbetegedés épp a rovarirtóknak kitett farmerek körében volt a legalacsonyabb. Aztán antibiotikum-allergiára gyanakodtak, mert megállapították, hogy két áldozat kétféle antibiotikumot is szedett, de nem tartották valószínűnek, hogy ezek okoznának ennyire különös betegségeket. És, mint azt a szakértők megjegyezték, a SMON tünetei még az előtt alakultak ki, hogy a betegek antibiotikummal próbálták volna kezelni a betegséget.

Az 1970-es évek végén egy gyógyszerész jött rá a megoldásra. Csakugyan a kétféle antibiotikum okozta a betegséget, ami, mint kiderült, kétféle különböző márkája volt a kliokinol nevű szernek. Kiderült, hogy a gombaölő készítmény megakadályozza a szervezetben a kliokinol lebomlását, és ettől vált zölddé a betegek nyelve és vizelete. Egy hónap múlva egész Japánban – ahol tizenegyezer ember betegedett meg – betiltották a kliokinolt, 1983-ban pedig az egész világon tiltólistára helyezték, mert a későbbi vizsgálatok kimutatták, hogy idegméregként hat.

(forrás: Index)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés