hirdetés
hirdetés

Gyógyszerek, amik izomkárosodást okozhatnak

A gyógyszer indukálta miopátia elsősorban lipidszint-csökkentő hatóanyagok, glükokortikoidok, illetve bizonyos antibiotikumok szedésével hozható összefüggésbe.

hirdetés

A sztatinok világszerte a leggyakrabban rendelt hatóanyagok közé sorolhatók. Bár a sztatinok kedvező kockázat-haszon-profillal rendelkeznek, mégis a koleszterinszint-csökkentőknek ezt a típusát szedő betegek közel 25 százalékánál emelkedett kreatin-kináz-szint mérhető, ami egyes esetekben manifeszt izomtünetekkel is társul. Diagnosztikai szempontból lényeges, hogy tünetmentes vagy enyhe izompanaszokkal rendelkező betegek a legmagasabb, laboratóriumi vizsgálatokon még normálisnak tekintett kreatin-kináz szint tízszeresét is képesek tolerálni!

Az izmokat érintő mellékhatások azonban nem bagatellizálhatók el! A sztatin-alkalmazással összefüggésben súlyos, életveszélyes mellékhatásként részleges bénulás vagy a vázizomzat gyors pusztulásával, károsodásával, leépülésével járó rabdomiolízis is felléphet. Úgy tűnik, hogy a sztatinok magasabb adagjai, illetve az erősen lipofil karakterű molekulák (pl. szimvasztatin) esetén kifejezettebb a miopátia rizikója.

Mi a teendő sztatin-indukálta miopátiánál?

A sztatin-kezelésben részesülők izompanaszaival orvoshoz kell fordulni. Míg az izompanaszok enyhe formáinál fájdalomcsillapítók alkalmazására kerül sor, súlyosabb tünetek esetén a gyógyszerszedés jelentette kockázat, illetve haszon mérlegelése alapján dönt a kezelőorvos arról, hogy továbbra is folytassa-e a beteg a sztatin-kezelést. A sztatin dózisának csökkentésén túl eredményre vezető lehet a két gyógyszerbevétel közötti időtartam megnyújtása, vagy egy másik sztatinra, netán egy másik típusú lipidszint-csökkentő hatóanyagra való átállás.

Az ezetimib, a fibrátok és a nikotinsav sem veszélytelenek

Az ezetimib, a különféle fibrátok és a nikotinsav is kiválthatnak miopátiát, különösen abban az esetben, ha sztatinnal kombinációban alkalmazzák azokat. Minden olyan faktor jelenléte, ami a hatóanyag plazmaszintjét emeli (pl. beszűkült vesefunkció), fokozza az izomkárosodás valószínűségét.

A szteroidok általában dózisfüggően okoznak izompanaszokat

A szteroid-miopátia jellemzője, hogy elsőként általában a lábon lép fel izomgyengeség, majd az ráterjedhet a karra; miközben izomfájdalom nem jelentkezik, és az EMG-kép, illetve a kreatin-kináz-szint nem jelez abnormalitásokat. A szteroid-indukálta miopátia fellépése elsősorban attól függ, hogy milyen hosszú időn keresztül, mekkora dózisokat alkalmaz a beteg. Felnőtt férfiaknálnapi 7,5 mg-nál kisebb dózisú prednizon, illetve napi 10 mg-nál alacsonyabb adagú prednizolon ritkán okoz izompanaszokat.

A fluorokinolonok potenciális izom- és ínkárosítók

A fluorokinolon típusú vegyületek által kiváltott izompanaszok az enyhe fájdalmaktól a rabdomiolízisig terjedhetnek. Emellett, a hatóanyagcsoportra a tendinopátiák, különösen az Achilles-ínat érintő panaszok kiváltása is jellemző, mint mellékhatás. Az említett izom- és íntünetek jelentkezése esetén fel kell függeszteni az antibiotikum szedését.

Zidovudin: nem mindegy, hogy mono- vagy kombinációs terápiában kapja a beteg

A zidovudin elsősorban monoterápiában (nagy dózisban) alkalmazva válthat ki miopátiát. Kombinációs terápia részeként alkalmazva, valószínűleg az alacsonyabb dózisra visszavezethetően, jelentősen ritkábban okoz panaszokat.

Dr. B.L.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 10,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés