hirdetés
hirdetés

Életmentő gyógyszerszintmérés

Számos betegség kezelésében különösen nagy szerepet kap a gyógyszerszint-monitorozás. Ha a beteg nem együttműködő, az akár a betegség súlyosbodásához is vezethet, írja az nlc.hu.

hirdetés

A gyógyszerek többségét a gyógyszergyárak úgy alkotják meg, hogy tág terápiás tartományban fejtsék ki hatásukat, azaz a lehető legtöbb embernek megfelelő legyen a használati útmutatóban leírt adagolás. Vannak viszont olyan szűk terápiás tartományú gyógyszerek, amelyek használatakor elengedhetetlen a betegekre szabott, egyéni gyógyszerszint-beállítás, és a gyógyszerhasználat közben a terápiás gyógyszerszint-monitorozás (therapeutic drug monitoring – TDM).

„A beállítás szót klinikai és farmakológiai értelemben is használjuk – mondja el az nlc.hu kérdésére dr. Lazáry Judit, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet osztályvezető főorvosa. – Egyrészt figyeljük a beteg állapotát, és megkeressük azt az optimális dózist, amely mellett már a beteg egyértelműen jobban van, ugyanakkor a mellékhatás a legkevesebb. Másrészt a pszichotróp gyógyszerek adagolása körültekintést igényel, nem tudjuk a terápiás dózissal kezdeni az adagolást, hanem általában egy minimális dózisról indulunk, és fokozatosan titráljuk az adagot a terápiás dózisig.”

A gyógyszerszint beállításakor támpontot jelenthetnek ugyan a páciens olyan fizikai és biológiai adottságai, mint az életkor, a testsúly, de figyelembe kell venni más tényezőket is. „Nemcsak a testsúly, a nem, az életkor játszik szerepet a gyógyszerszint kialakításában, valamint hatékonyságában – mondta a főorvos –, hanem a táplálkozás, a dohányzási szokások, az egyéb, együtt szedett gyógyszerek, a társbetegségek, a hormonális állapot és például a májenzim-aktivitás A májban lebomló gyógyszereknél a metabolizáló enzim működési sebessége is meghatározó, ugyanis egy gyorsan metabolizáló betegnek adott esetben magasabb dózisú gyógyszerre van szüksége, testsúlytól függetlenül.” Jellemző az is, hogy az idősebbeknek mindig óvatosabban adagolják a gyógyszert, és általában alacsonyabb dózist állítanak be.

„A pszichiátriai betegellátásban csak néhány gyógyszer szintjét szoktuk rutinszerűen mérni – magyarázza dr. Lazáry Judit –, ilyen például a lítium, amit a beállítás folyamán gyakrabban, majd pedig 3-6 havonta ellenőrzünk. Alaposan ellátjuk tanáccsal a lítiumot szedő beteget, hogy mikor kell orvoshoz fordulnia és kontroll szintmérést végezni a rutin vizsgálatokon kívül. A lítiumot terápiás tartományban kell tartani, mert alacsony dózisban nincs terápiás hatása, magasabb tartományokban viszont mellékhatások jelentkeznek, súlyos esetben mérgezéses tünetek léphetnek fel. Ellenőrizhető a különböző antiepileptikumok szintje is, ezeket ritkábban vizsgáljuk.”

(forrás: nlc.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés