hirdetés
hirdetés

Egyelőre nincs nem-specifikus kemoterápia

Miért nem veszik tekintetbe a daganatellenes szerek adagolása során, hogy a női és a férfi szervezet farmakokinetikai és farmakodinámiás paraméterei eltérőek?

hirdetés

A daganatos megbetegedések és az azokkal összefüggésbe hozható elhalálozást tekintve a nők előnyben vannak a férfiakkal szemben; ugyanis a gyengébb nem képviselői ritkábban betegszenek meg és halnak meg rákos megbetegedésekben. Az okok között kutatva a karcinogén faktoroknak (pl. dohányzás) való kisebb mértékű kitettség és a hormonháztartás nem-specifikus sajátosságai említhetők.

Létezik gender-kemoterápia?

Miközben ismert, hogy a nők testtömege általában alacsonyabb, mint a férfiaké, és a szervezetük zsír- és izomhányada is más, mint a férfiaknál jellemző, és mindez a farmakokinetikai és farmakodinámiás paraméterek tekintetében is eltérésekhez vezethet, ha daganatellenes terápiáról van szó, mindezt (egyelőre) nem veszik figyelembe, derül ki a nemrégiben Berlinben megrendezett gender-medicina témával foglalkozó kongresszuson elhangzottakból.

A karboplatinnál figyelembe veszik a nemet

A citosztatikumok adagolására a testfelületet alapul vevő adagolási séma az elterjedt. Egyetlen kivételként a karboplatin említhető, aminek a dozírozása során azt is figyelembe veszik, hogy férfi vagy nő a kezelendő beteg.

Egyéb esetekben egyelőre még akkor sem veszik tekintetbe a nemet, ha ismertek a nem-specifikus farmakokinetikai eltérések, mint például az 5-fluoro-uracil esetén. Erről a citosztatikumról régóta tudott, hogy a nőknél lassúbb clearance jellemző rá, mint a férfiaknál; továbbá, a toxikus mellékhatások, mint például a szájnyálka-hártyagyulladás, hajhullás, hányinger, hasmenés és a csontvelőt érintő zavarok is gyakoribbak a nőknél.

Hasonlóképpen az antraciklinek kardiotoxicitása is kifejezettebb a nőknél, mint a férfiaknál, sorolja a példákat az onkológus professzor Wolf-Dieter Ludwig.

Már gyermekkorban is megvannak a nemtől függő különbségek

Miközben a gyermekkori tumorok napjainkban az esetek nagy hányadában gyógyíthatók, a késői toxicitás jelentette probléma megoldatlan.

Egy a Journal of Clinical Oncology folyóiratban megjelent közlemény rámutat arra, hogy a lánygyermekek gyakrabban szenvednek a kemoterápia későbbi következményeitől, mint a fiúgyermekek. A késői károsodások sora pedig meglehetősen széles skálát ölel fel, az IQ-csökkenésétől kezdve, a csontnekrózison át a korai pubertásig terjed a sor.

Nem könnyű megoldást találni

Nehezíti a nemre szabott terápia bevezetését az, hogy a kemoterápiában alkalmazott szerekkel kivitelezett klinikai vizsgálatok esetén a nők alulreprezentáltak, azaz a klinikai vizsgálatokban résztvevő nők aránya alacsonyabb, mint a daganatos betegek között jellemző nőarány.

Emellett, a daganatterápiában alkalmazott gyógyszerek forgalomba hozatalát általában jóval kevesebb beteg bevonásával végzett vizsgálatok előzik meg, mint az egyéb indikációban történő engedélyeztetéseknél. Míg például egy kardiovaszkuláris probléma kezelésére engedélyezett szert jellemzően több ezer beteg kipróbál a forgalomba hozatal előtt, az onkológiában 500 alatti betegszám is elegendő lehet.

Tény, hogy az onkológiai szereknél a középpontban a hatásosság bizonyítása áll; és háttérbe szorul a mellékhatás-profil, illetve a hosszú távú biztonságosság vizsgálata, csakúgy, mint a nem-specifikus különbségek boncolgatása.

Az onkológusok bíznak abban, hogy a jövőben egyre több klinikai evidencia halmozódik fel arra vonatkozóan, hogy milyen nembeli különbségeket lehet, és milyen módon kell figyelembe venni a kemoterápia sikere érdekében, mondja Ludwig professzor.

 

(Forrás: Pharmazeutische Zeitung)

Dr. B. L.
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés