hirdetés
hirdetés

Amikor az aszpirin nem véd az infarktustól

Aszpirin rezisztencia

Vannak olyanok, akiknél az alacsony dózisú aszpirin thrombocyta aggregáció gátló hatása elmarad, és a gyógyszer szedése mellett is kialakulnak életveszélyes vérrögök.

hirdetés

A szív-és érrendszeri thrombotikus problémák védelmében sokan szednek alacsony dózisú aszpirint, mivel bizonyítottan véd a vérrögök okozta szívinfarktus és stroke ellen. Ennek oka, hogy a benne található acetilszalicilsav gátolja a vérlemezkék összecsapódását (aggregációt), így csökkenti a thrombusok kialakulásának kockázatát.

Létezik azonban egy olyan állapot, melynek fennállásakor a készítmény hatástalannak bizonyul, ebben az esetben a beteg hiába szedi akár minden nap a gyógyszert, a szívinfarktus/stroke ugyanúgy veszélyezteti.

Az aszpirin rezisztens betegekben az acetilszalicilsav nem, vagy csak jóval nagyobb dózisban csökkenti a kardiovaszkuláris kockázatot.

Az aszpirin hatástalanságának/csökkent hatásának leggyakoribb lehetséges okai

•          más, kóros véralvadási folyamatok erősebb hatást gyakorolnak a szervezetre, mint az aszpirin

•          véredényekben lévő plakk, mely fokozza a gyulladást és a vérlemezkék összecsapódását

•          az aszpirin „túl kevés”, erősebb hatású készítmény szükséges (vagy mellette még egy másik szer)

•          más gyógyszerek gátolják az aszpirin hatását (pl. NSAID)

•          nem alkalmazza rendszeresen

Ezeken kívül még több biokémiai/patobiokémiaioka is lehet a jelenségnek.

Honnan tudható, hogy hatástalan az aszpirin?

Az aszpirinre való „válaszadási képtelenség”, a non-responsio jelenségét és magyarázatát az utóbbi években kezdték részletesen tanulmányozni. Ezek alapján megkülönböztetünk ún. laboratóriumi non-responsiot, amikor laboratóriumi módszerekkel ki lehet mutatni a jelenséget. Emellett létezik klinikai non-responsio is, amikor ugyan nem tudjuk bizonyítani, de a betegnek ismételten jelentkezik „eseménye” stroke vagy infarktus képében – mondja prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Az aszpirin rezisztencia ma már speciális laborvizsgálattal bizonyos valószínűséggel kimutatható, amelyet célszerű elvégeztetni. A levett vérből kimutatható, hogy a benne lévő, reagensekkel átitatott membrán miként záródik el az áramló vértől – mondja Blaskó György.

Mi a megoldás?

Amennyiben a beteg rezisztens az aszpirinre, úgy kötelező más vérlemezke-összecsapódás gátlóra váltani, ami már lényegesen nagyobb hatást tud kifejteni. Amennyiben csupán gyógyszer-kölcsönhatás miatt volt hatástalan az aszpirin, úgy fontos a készítmény megfelelő alkalmazása: ügyelni kell arra, hogy NSAID típusú gyógyszer együttes használata esetén először az aszpirint vegye be a beteg, és utána pár órával a gyulladáscsökkentőt!

(forrás: Trombózisközpont)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés