hirdetés
hirdetés
2021. március. 01., hétfő - Albin.
hirdetés

A karantén, a bezártság és a D-vitamin-hiány ördögi köre

A SARS-CoV-2 jelentette veszély, a WHO által kihirdetett Covid-19-pandémia karantént és „bezárkózást” hozott magával. A „lakásfogságra ítéltség”, a home-office térnyerése, a szabadtéri sportolás és a szabad levegőn eltöltött idő csökkenése ahhoz vezethet, hogy napfény hiányában az emberek D-vitamin-szintje apad. A csökkenő D-vitamin-szint pedig különösen veszélyes annak az ismeretében, hogy a D-vitamin szerepet kap a légúti infekciók prevenciójában és leküzdésében.

hirdetés

Nem más ez, mint egy ördögi kör: a Covid-19-cel szembeni „bezártsággal” történő védekezés a szervezet D-vitamin-szintjének a csökkenését hozza magával, miközben az alacsony D-vitamin-szint növeli a légúti infekciókkal szembeni fogékonyságot.

A D-vitamin-szint és a légúti infekciók kapcsolata

Míg évtizedekkel korábban a D-vitamin hiányát elsősorban az angolkórral hozták kapcsolatba, ma már ismert, hogy a D-vitamin szerepe messzemenően túlmutat a váz- és izomrendszer működésében betöltött szerepén. Respiratorikus és kardiovaszkuláris kórképek, autoimmun és metabolikus megbetegedések, illetve különféle fertőzések egyaránt összefüggésben vannak a szervezet D-vitamin-ellátottságával.

Az akut respiratorikus fertőzések megelőzésében és kezelésében való D-vitamin-alkalmazás az 1930-as évekig nyúlik vissza, amikor is csukamájolaj adagolásával próbálták visszaszorítani azt, hogy az ipari dolgozók a náthaszezonban megbetegedjenek, és betegség miatt hiányozzanak a munkából (1−3).

Fotó: archív
Fotó: archív

Későbbi, 2007 és 2020 között publikált metaanalízisek − noha az eredmények meglehetősen heterogének − arra világítanak rá, hogy a D-vitamin szerepet tölthet be az akut légúti fertőzésekkel szembeni védelemben. A hatásmechanizmus nagy valószínűséggel a veleszületett immunrendszer funkciójának a támogatása, azaz − többek között − az antimikrobiális peptidek képződésének, illetve az autofágiának a serkentése lehet (1).

D-vitamin és Covid-19

Felmerült a lehetősége annak, hogy a D-vitaminnal való optimális ellátottság a Covid-19-cel szembeni védelemben is szerepet kaphat. A D-vitamin-hiány és a Covid-19-cel szembeni fogékonyság közötti kapcsolatot erősíti az, hogy a súlyos lefolyású Covid-19 és a D-vitamin-hiány rizikófaktorai jelentős átfedést mutatnak egymással. Az elhízás, az idős kor, a fekete vagy ázsiai etnikumhoz tartozás – mint rizikófaktorok – azt a hipotézist támasztják alá, miszerint a D-vitamin-hiányos állapot a Covid-19-mortalitás és -morbiditás nagyobb kockázatával társul (1).

Az európai statisztikák is arra mutatnak rá, hogy a lakosság D-vitaminnal való ellátottsága statisztikailag igazolható kapcsolatban áll a Covid-19-fertőzések előfordulási gyakoriságával és a kórkép okozta mortalitással. A 20 európai ország, köztük Magyarország bevonásával végzett vizsgálat negatív korrelációt igazol a lakosságra jellemző átlagos D-vitamin-szint és a Covid-19-mortalitás és -morbiditás között (2020. április 8-a előtti adatok feldolgozása alapján). Az adatok rávilágítottak arra is, hogy Svájcban, Olaszországban és Spanyolországban, a Covid-19 által különösen veszélyeztetett idősödő populációkban súlyosan alacsonyak a D-vitamin-szintek (2).

Szinte általános a D-vitamin-hiány

A D-vitamin szerteágazó szervezetbeni hatását felismerve – beleértve az akut légúti fertőzésekkel szembeni védekezésben betöltött esetleges szerepet is − érthető, hogy a D-vitamin hiánya miért az egyik legnagyobb egészségügyi probléma világszerte (1, 2). Az adatok arra mutatnak rá, hogy a mérsékelt övben élők körében a lakosság 70−97%-ánál elégtelen D-vitamin-szint mutatható ki, illetve a lakosság – USA-beli adatok alapján – 40%-a D-vitamin-hiányállapottal küzd (3). Ismertté vált, hogy kik azok, akik a D-vitamin-hiány szempontjából rizikócsoportba tartoznak.

A D-vitamin-hiány rizikójának való kitettség fokozott a következő csoportoknál (3−5):

  • újszülöttek
  • időskorúak, különösen többszöri elesés esetén
  • túlsúlyosak, elhízottak
  • életmódjuk miatt napsugárzást tartósan nem vagy nem megfelelő mennyiségben kapó személyek
  • terhes nők, szoptató anyák
  • csontlágyulásos, csontritkulásos betegek
  • krónikus máj- vagy vesebetegek
  • felszívódási zavarral rendelkező betegek
  • mell- vagy vastagbéldaganatosok
  • magas vérnyomásos betegek
  • krónikus szívelégtelenségben szenvedők
  • mellékpajzsmirigy-betegségben (szekunder hiperparatireózis) szenvedők
  • bizonyos gyógyszereket (pl. epilepszia elleni gyógyszerek, anti-AIDS gyógyszerek, glükokortikoidok, fungicid gyógyszerek) szedők

Aki alig van napfényen, az D-vitamin-hiányos

A D-vitamin-hiány rizikófaktorai között megjelenik a napfényhiánnyal társuló életmód is. Nem véletlenül, hiszen optimális körülmények között a humán szervezet D-vitamin-tartalmának körülbelül a 90%-a bőrben képződik az azt érő ultraibolya (UV) sugárzás hatására. Vizsgálatok sora bizonyítja, hogy akik keveset tartózkodnak a napfényen, és nem vagy alig éri a bőrüket UV-fény (290−310 nm-es hullámhosszúságú komponensek), azoknál fokozott a D-vitamin-hiány esélye. Valamennyi tényező, ami a napfény-UV-expozíció csökkenését hozza magával, D-vitamin-hiányra hajlamosít. Itt említhető az irodai vagy egészségügyi dolgozók zárt térben való munkavégzése éppen úgy, mint a váltott munkarenddel vagy éjszakai műszakkal járó felborult napirend, ami következtében a nappalokat (napfényen tartózkodás helyett) alvással töltik a dolgozók (3). A napfény-expozíció csökkenését hozta magával a karanténos, kijárási korlátozásokkal terhelt, otthonról történő munkavégzést támogató pandémiás időszak is. Ilyen értelemben a Covid-19-cel szembeni védekezés részeként sokaknál jelentősen lecsökkent a szabadban, napfényen eltöltött idő. Mindez – noha széles körű vizsgálatok ezt még nem számszerűsítették – a tavasszal egyébként is alacsony D-vitamin-szint további csökkenéséhez vezethetett.

A szabadtéri munkások D-vitamin-szintje magasabb, mint a zárt térben dolgozóké

Egy 2017-ben megjelent szisztematikus áttekintés egyértelműen rámutatott arra, hogy a zárt térben dolgozóknál és a váltott műszakos munkavégzésű személyeknél szignifikánsan magasabb a D-vitamin-hiány kockázata, mint a szabadtéren dolgozóknál. Míg a szabadtéren dolgozóknál mért átlagos 25-OH-D-vitamin-szint 66,7±16,7 nmol/l, addig az csak 40,6±13,3 nmol/l a zárt térben dolgozók esetén. A legalacsonyabbnak a váltott műszakban/éjszakai műszakban dolgozóknál bizonyult a D-vitamin-szint, esetükben az mindössze 33,8±10,1 nmol/l volt (ld. táblázat) (3).

1. táblázat: A D-vitamin-hiány (

Vizsgált csoport

D-vitamin-hiány gyakorisága (%)

Egészségügyi felsőoktatásban részt vevő hallgatók

72%

Rezidensek

65%

Gyakorló orvosok

46%

Betegápolók, nővérek

43%

Útravaló

A légúti infekciók, köztük a Covid-19 és a D-vitamin-ellátottság közötti kapcsolat részleteiben való feltárása a jövő kihívása. A jelenlegi ismeretek alapján az optimális D-vitamin-szint biztosítása az említett infekciók megelőzésében, kezelésében is kedvező hatású lehet. A lakosság alacsony D-vitamin-szintje szakmai irányelvek alapján történő szupplementációt tesz indokolttá. A D-vitamin-hiány szempontjából rizikócsoportba tartozók felismerése a célzott szupplementációt támogatja − ennek megvalósításában jelentős szerep hárul a gyógyszerészekre is.

D-vitamin-hiány megelőzése – a hazai konszenzus javaslatai mentén (4)

  • A D-vitamin-pótlást szájon át szedhető D3-vitamin-tartalmú készítményekkel kell megoldani.
  • A D-vitamin hiányának a megelőzése egészséges egyéneknél is indokolt. Esetükben szeptembertől áprilisig javasolt a D-vitamin-szedés. Egészséges felnőttek számára napi 1500−2000 NE D-vitamin-adag javasolható.
  • A D-vitamin-hiány szempontjából rizikócsoportba tartozóknak (ld. felsorolás) egész évben, folyamatosan javasolt a preventív célú D-vitamin-bevitel.
  • Túlsúlyos vagy elhízott felnőtteknél (testtömegindex; BMI >30 kg/m2) az egyébként szokásos adag duplája, azaz 3000-4000 NE/nap D-vitamin-dózis javasolt − folyamatosan, naponta szedve.

IRODALOM

1. Martineau AR, Forouhi NG. Vitamin D for Covid-19: a case to answer? DOI: https://doi.org/10.1016/S2213-8587(20)30268-0

2. Ilie PC, Stefanescu S, Smith L. The role of vitamin D in the prevention of coronavirus disease 2019 infection and mortality. Aging Clin Exp Res. 2020;32:1195−1198.

3. Sowah D, Fan X, Dennett L, Hagtvedt R, Straube S. Vitamin D levels and deficiency with different occupations: a systematic review. BMC Public Health 2017;17:519.

4. Takács I, et al. Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Orvosi Hetilap 153. Suppl. 5−26. 2012.

5. Pludowski P, et al. Practical guidelines for the supplementation of vitamin D and treatment of deficits in Central Europe. Endokrynologia Polska. 2013;64:319−327.

DR. BUDAI LÍVIA PHD, szakgyógyszerész, egyetemi adjunktus Semmelweis Egyetem, Gyógyszerészeti Intézet
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés