hirdetés
hirdetés

A gyomorsavcsökkentők és a nyálkahártyavédők kedveznek az allergiának

A gyomorsavtermelést csökkentő szerek szedése akár ötszörösére is emelheti az allergia kialakulásának a kockázatát.

hirdetés

A gyomorsavtermelést csökkentő gyógyszerek szedése (túl) nagy „népszerűségnek” örvend. Több ország adatai arra mutatnak rá, hogy sok érintett már a legenyhébb panaszok jelentkezése is gyógyszerekhez fordul, és protonpumpagátlókat (PPI), H2-antihisztaminokat vagy nyálkahártyavédőket (pl. szukralfát vagy prosztaglandin E2) szed.

2013-as adatok alapján az osztrákok körülbelül 18 százalékának írtak fel vényre valamilyen PPI-t. Emellett – ugyan ritkábban – H2-blokkolókat, illetve szukralfátos vagy prosztaglandin E2-s szereket is rendeltek. A 2018-as németországi adatok arról tanúskodnak, hogy a lakosság mintegy 14 százalékának állítottak ki PPI-s vény(eke)t. A vényköteles készítmények mellett jelentős a vény nélküli forgalomban értékesített gyomorsavcsökkentők fogyasztásának a mértéke is.

A PPI-k jól tolerálhatók, de…

Az elmúlt években többször vált támadások célpontjává a PPI-k biztonságossága. Úgy tűnik, hogy a PPI-k szedése, a gyomorsavtermelés visszaszorítása és a gyomor pH-jának emelése révén fokozza az allergiarizikót.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

A gyomorsav funkciója a fehérjék denaturálásában és enzimatikus, pepszines bontásában, valamint ezekkel összefüggésben, a bélben a szenzibilizálódást kiváltó epitópok számának csökkenésével is jár. A csökkent savtermelődés ezeknek a folyamatoknak a károsodásában nyilvánulhat meg, ami ahhoz vezethet, hogy a szervezetbe kerülő fehérjék – elegendő mennyiségű gyomorsav híján – immunológiai, allergiás reakciókat indukálnak. Mindezt alátámasztandó: PPI-vel előkezelt egereknél ovalbumin adásával enyhe allergiát lehetett előidézni.

Epidemiológiai vizsgálat Ausztriában

Egészségbiztosítói adatok feldolgozása alapján azoknál az osztrák betegeknél, akiknek gyomorsavcsökkentőt vagy nyálkahártyavédőt rendeltek az orvosok, körülbelül kétszer olyan gyakran kell a későbbiekben antiallergiás szert (H1-antihisztamint vagy specifikus immunterápiát) rendelni, mint a többi egészségbiztosított betegnél.

A Nature Communications folyóiratban megjelentetett eredményekből kiderül, hogy mindez szignifikáns kockázatnövekedést takar (RR 1,96; 1,96-197; 95 százalék CI).

Az életkor előrehaladtával az allergiarizikó fokozódik. Míg a 20 év alatti biztosítottaknál a gyomorsavtermelést csökkentő szerek szedése „csak” kevesebb, mint 50 százalékkal (RR 1,47; 1,45-1,49; 95 százalék CI) emeli az allergiás megbetegedések kockázatát, addig a 60 év fölöttieknél több, mint 5-szörösére nő a rizikó (RR 5,20; 5,15-5,25; 95 százalék CI).

Korlátozni kellene a PPI-k rendelését/szedését

A közleményt megjelentető szakemberek azon a véleményen vannak, hogy az említett kockázatokra is tekintettel, a PPI-k felírása során különös körültekintéssel kellene eljárni. Az első felírást követően ki kellene tűzni egy céldátumot, amikor felülvizsgálnák a PPI-k további adagolásának a szükségességét.

(Forrás: Nature Communications)

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés