hirdetés

Bőrön termő makacs gombák

A gyakori megbetegedésnek számító bőrfertőzések, a dermatofitózisok kezelésében szisztémás és helyi készítmények egész sora áll rendelkezésre. Az alkalmazott szer kiválasztásánál azonban számos tényezőre kell tekintettel lenni, köztük a gyógyszerrezisztencia jelenségére. A dermatofitózisokban széles körben használt azolokkal szembeni rezisztenciára az allilaminok, köztük a naftifin jelenthet megoldást.

hirdetés

A különféle mikroszkopikus méretű gombák szinte mindenütt megtalálhatók környezetünkben, de többnyire csak akkor veszünk róluk tudomást, ha valamilyen formában felhívják magukra a figyelmet. Ennek egyik leggyakoribb módja a bőr felszínes gombás betegsége, mely leginkább akkor fordul elő, ha a kórokozó gombák kedvező feltételeket találnak szaporodásukhoz, például nedves, összefekvő, nem szellőző bőrfelületeket. A láb gombás fertőzése általában az ujjközökben, leggyakrabban a 3. és 4. lábujj között kezdődik, majd akár extrém nagy bőrfelületekre is kiterjedhet. A bőr érintettségét sokszor a körmök megbetegedése is kíséri, míg máskor a körömgomba önálló betegségként lép fel.

A bőr gombás fertőzése szinte már népbetegségnek számít, hiszen egyes becslések szerint a populáció egyötödét-egynegyedét érintheti világszerte. A kórkép kezelésére szisztémás és helyi készítmények egész sora áll rendelkezésre, azonban a sikeres terápia esélyét nagyban befolyásolja a betegek nem megfelelő adherenciája, az egyes készítmények alkalmazásához kapcsolódó mellékhatások, a potenciális gyógyszerinterakciók, a kórokozó gombák antifungális hatóanyagokkal szembeni rezisztenciája és a fertőzés gyakori kiújulása.

Rezisztencia: ha nem azolokat, akkor mit?

A bőrgombásodás helyi kezelésének klasszikus szerei az azolok, például az itrakonazol, a ketokonazol, a mikonazol vagy a klotrimazol. Az azolokat széles körben alkalmazzák a bőr − leggyakrabban dermatofiták (pl. //Trichophyton//-spp.) okozta − felületes gombás fertőzéseinek a terápiájában, alkalmazásuk kapcsán azonban problémát jelent a kórokozók gyakori rezisztenciája az azolkészítményekkel szemben. E problémát látszanak megoldani az újabb allilamin vegyületek, melyek első és azóta is használatos képviselője az 1974-ben szintetizált naftifin. A naftifin először 1985-ben került forgalomba lokális antimikotikumként. Az allilamin hatóanyagú készítmények alkalmazása kapcsán nem jelentkezik az azolok esetében megfigyelt rezisztencia jelensége.

A naftifin a gombák ergoszterolszintézisének gátlásán keresztül fejti ki hatását, emellett gyulladáscsökkentő sajátosságokkal is rendelkezik, például csökkenti a szuperoxid-termelődést és a polimorfonukleáris leukocyták kemotaxisát/endoteliális adhézióját.1/*/ A naftifint a betegek jól tolerálják, hiszen az ritkán okoz mellékhatásokat. Ha mégis kísérik a helyi alkalmazást mellékhatások, azok általában enyhék, és többnyire mindössze az érintett bőrfelületen érzett égő, viszkető érzésben mutatkoznak meg (1).

A szakirodalmi adatok arra utalnak, hogy bár az allilaminok és az azolok klinikai hatásosságához egyaránt nem fér kétség, a dermatofiták okozta bőrfertőzésekben az aktivitás tekintetében az allilaminok felülmúlják az azolokat, miközben a //Candida//-spp. szemben inkább az azolok jönnek ki győztesen (2). A naftifin //in vitro// körülmények között széles hatásspektrumot mutatott a dermatofiták számos képviselője ellen, és igen hatásosnak mutatkozott különféle kután dermatofitózisokban. A klinikai aktivitás rövid időn belül kibontakozik, és a fertőzés tartósan eliminálható (2).

Az allilaminok klinikai vizsgálatokban

Az allilaminok – köztük a naftifin-HCl – felszínes gombás fertőzésekben betöltött terápiás szerepét vizsgálatok sora bizonyítja, ezekből idézünk néhány jellegzetes adatot.

A 2%-os naftifin gélt a láb bőrének interdigitális és mokaszin típusú fertőzésében alkalmazva például azt találták, hogy 2 hét elteltével 1,7 százalékban eredményezett teljes gyógyulást (ezt tekintették a vizsgálat elsődleges végpontjának), mely gyógyulási arány 5 hét elteltével 19,2 százalékra emelkedett (3). Mindeközben a kontrollnak tekintett vivőanyaggal kezelt betegek között a gyógyulási arány 2 és 5 hét elteltével egyaránt mindössze 0,9 százaléknak adódott. Ugyanennek a munkacsoportnak egy korábbi vizsgálatában 6 hét elteltével szignifikánsan jobb gyógyulási arányokat értek el 2% naftifin-HCl-t tartalmazó helyi gél alkalmazásával, mint a kontrollként használt vivőanyaggal (65,8 százalék vs. 7,8 százalék), miközben a terápia hatásossága 51,4 százalék vs. 4,4 százaléknak, a komplett gyógyulás aránya 19,2 százalék vs. 0,9 százaléknak bizonyult (4).

A naftifin-HCl nemcsak bőrgombásodásban szenvedő felnőtt-, hanem gyermekkorú populációban is biztonságosnak bizonyult, és azt a betegek jól tolerálták (5).

 

Irodalom

1. Gupta AK, et al. Naftifine: a review. J Cutan Med Surg. 2008;12:51−8.

2. Del Rosso JQ, et al. Optimizing topical antifungal therapy for superficial cutaneous fungal infections: focus on topical naftifine for cutaneous dermatophytosis. J Drugs Dermatol. 2013;12(11 Suppl):s165−71.

3.Vlahovic TC. The role of naftifine HCl 2% gel and cream in treating moccasin tinea pedis. J Drugs Dermatol. 2016;15(2 Suppl):s56−9.

4. Stein Gold LF, et al. Naftifine hydrochloride gel 2%: An effective topical treatment for moccasin-type tinea pedis. J Drugs Dermatol. 2015;14:1138−44.

5. Verma A, et al. An open-label, multi-center, multiple-application pharmacokinetic study of naftifine HCl gel 2% in pediatric subjects with tinea pedis. J Drugs Dermatol. 2015;14:686−91.

Dr. Simonfalvi Ildikó
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Ajánlott

Miért vágyik a gyógyszerész szakma valós adatokra?

A modern gyógyszereknek a piacvezető státusz eléréséhez képesnek kell lenniük arra, hogy nagyrészt helyettesítsék a rendelkezésre álló kezeléseket a jobb hatékonyságuk, biztonságosságuk vagy kényelmük miatt. (x)

 

Még az időskorúaknál is lehetséges a benzodiazepinekről való leszokás. Kőbe vésett szabályok nincsenek, a fokozatosság elvére épülő folyamat 2-4 hónapot vehet igénybe.

A patikák rémálma az új e-egészségügy rendszere a Magyar Nemzet beszámolója szerint, a MedicalOnline azt írja, két napra leállt a rendszer, amelyet csütörtökön újraindítottak.

hirdetés
Annak érdekében, hogy ne a betegellátásra fordított értékes időt pazarolja el, sok gyógyszertárvezető úgy dönt, hogy ezt a feladatot akkor végzi el, amikor a gyógyszertár egyébként is zárva tart, például vasárnap vagy munkaszüneti napokon. De vajon be lehet-e osztani jogszerűen az alkalmazottakat ezeken a napokon?