A bőrgomba témájának felvetése okosan a gyógyszertárban

Hogyan lehetünk egyszerre eredményesek és tapintatosak?

Bőrgyógyászati problémák igen nagy számban fordulnak elő a lakosság körében, amelyek közül kiemelkedik a gombás megbetegedések gyakorisága. Ezek a sokszor hirtelen jelentkező problémák kellemetlen tünetekkel és jelentős kellemetlenséggel járnak, és kihatnak a beteg szociális életére és hétköznapi tevékenységeire is (1).

hirdetés

A bőrgyógyászati probémák esetén a páciensek gyakran első körben gyógyszertárba látogatnak, így az ott dolgozó szakemberek „elsődleges szűrőfunkciót” látnak el, éppen ezért kiemelt jelentősége van a probléma megfelelő körüljárásának a gyógyszertárban. A bőrgyógyászati problémákkal kapcsolatban azt találták, hogy a megfelelő hatóanyagú szer kiválasztásának leggyakrabban az az akadálya, hogy a gyógyszerész nem rendelkezik elegendő információval a beteg kórtörténetéről. Megfelelő kommunikációval orvosolható ez a probléma (2). Felmérések szerint a gyógyszerészek naponta legalább egyszer javasolnak recept nélküli szert bőrgyógyászati problémára, leggyakrabban gombás megbetegedésre (32%), melyet az akne és az ekcéma elleni készítmények követnek a sorban 27-27%-kal (3). Fontos megjegyezni, hogy az enyhébb bőrproblémákat (pl. lábgomba, tinea pedis) a vény nélkül is megvásárolható készítmények sokszor azonos hatékonysággal tudják kezelni, mint a receptköteles készítmények, melyet a bőrgyógyász ír fel (4).

A gombás fertőzések valamennyi formája a betegben szégyenérzetet, frusztrációt kelt, ezzel nagymértékben megnehezítve az erről való kommunikációt. Egy felmérés szerint a menopauza előtt álló nők 75%-a élete során legalább egyszer küzdött már hüvelygombával (5). Ennek ellenére egy kutatás során kimutatták, hogy a gyógyszertárban hüvelygomba elleni szert vásárló nők kevesebb mint egyharmada beszélte meg a problémáját a gyógyszerésszel. Ugyanebben a vizsgálatban megnézték a gyógyszerészek attitűdjét az intim témákkal kapcsolatban, és azt találták, hogy 50%-uk kínosnak találja az ilyen problémákkal kapcsolatos expediálást, a férfi gyógyszerészek gyakrabban, mint a nők (6).

Egy kutatásban patikusokat kérdeztek meg, hogy mely tényezőket látják a legfőbb akadályozónak a gombás megbetegedésekről folytatott kommunikáció során. A beteg és a saját (!) zavarukat jelölték meg egyik legfontosabb akadályként, melyet tovább ront a privát helyiségbe való elvonulás lehetetlensége (7). A gyógyszertárak többségében a betegek is úgy érzik, hogy nincs elég privát szférájuk, nincs félrevonulási lehetőség, ami pedig meggátolja őket abban, hogy túlzottan intim információkat osszanak meg magukról és hogy további kérdéseket tegyenek fel (2).

Hasznos technikák a gombás fertőzésekről való kommunikáció során (8)

Az egyén verbális és non-verbális kommunikációja a legtöbb esetben árulkodik arról, hogy hogyan érzi magát, milyen lelkiállapotban van. Annak, ha valaki zavarban érzi magát, jól látható és hallható jelei vannak. Nézzük meg, hogy a tára mögött álló szakember milyen jelekből veheti észre, hogy a páciense zavarban van:

  • Bizonytalan apró mozdulatokat tesz
  • Kezét tördeli
  • A szemkontaktust kerüli, a tekintetét zavartan elfordítja
  • Arcpír jelentkezik
  • Körbetekint, ellenőrzi, hogy hallja-e valaki a beszélgetést
  • Halkan beszél, közelebb hajol a másik félhez
  • Hangja megremeg, torkát köszörüli
  • Hosszú körmondatokat használ
  • Töltelékszavakat használ: „Hmm, izé, tehát, szóval”
  • Gyakran kér bocsánatot

Az intim témákról való expediálás során rendkívül nagy jelentősége van, hogy a szakember ezeket a jeleket észrevegye, és a saját verbális és non-verbális kommunikációja is megfelelő legyen. Bizonyosodjunk meg, hogy a többi beteg hallótávolságon kívül van, és hajoljunk közelebb a beteghez. Az ilyen témák esetén (is) kiemelten fontos a magabiztosság és a határozottság sugallása, aminek köszönhetően a beteg azt érzi, jó kezekben van, a problémája természetes jelenség, nyíltan beszélhet róla. Ha a beteg a gyógyszerész metakommunikációjából arra következtet, hogy a szakember kínosan érzi magát a beszélgetés során, vagy bizonytalanságot, határozatlanságot, esetleg megdöbbenést észlel, a feszültsége, szégyenérzete is növekedni fog. Ennek eredményeképp nem oszt meg fontos információkat, nem válaszol kérdésekre, vagy sietve elhagyja a gyógyszertárat. Fontos tudni, hogy a betegek legtöbbször a gyógyszerésztől várják, hogy az intim témákról/területekről való beszélgetést kezdeményezze, kérdéseket tegyen fel, úgy vannak vele, ha nem kér további információkat a szakember, azok biztosan nem is fontosak.

A gombás megbetegedésekkel kapcsolatos expediálás során kiemelkedő jelentőségű az elfogadás és a nyitottság sugalmazása, valamint az empátia verbális és non-verbális megjelenése a gyógyszerész kommunikációjában. Nézzük meg az empátia legfontosabb jeleit:

  • nyitott, beteg felé forduló, kissé előre dőlő testtartás
  • folyamatos szemkontaktus
  • megértést tükröző arckifejezés (bólogatás)
  • test mellett tartott karok
  • közelebb hajlás a beteghez
  • barátságos, érdeklődő hanghordozás

Mint minden vény nélkül kiadható gyógyszer esetén, úgy a gombás fertőzéseknél is fontos, hogy a lehető legpontosabb információnk legyen a beteg panaszairól. Azonban a beteg zavartsága, szégyenérzete miatt nehezen oszt meg információt, sőt a szakembertől várja a kérdéseket. Fontos tehát a helyes kérdezési technika, melynek a tölcsérelv a legjobb példája. Ennek alkalmazása során nyitott kérdésekkel indítunk, mely során a betegnek lehetősége van kifejteni a problémáját, ami segít átfogó képet kapni a panaszairól („pl.: Miben segíthetek?”). Válaszadás közben lehetőség szerint ne szakítsuk félbe, hiszen ekkor érzi úgy a beteg, hogy figyelnek rá, és a saját beszámolója fontos a szakember számára. Ezután félig nyitott kérdésekkel járjuk körbe az adott problémát (pl.: „Mikor kezdődött ez a viszkető érzés pontosan?”), majd fokozatosan térjünk át a zárt (eldöntendő) kérdésekre: („Volt már korábban is hasonló problémája?”). A beteg kínosnak érzett panaszai esetén kiemelt jeletőségű, hogy ne csak eldöntendő kérdéseket tegyünk fel, mert így fontos információk maradhatnak rejtve a szakember előtt. A laikus beteg nem is tudja, hogy mely információnak van jelentősége és melynek nincs, és az is lehet, hogy inkább elkerüli a számára zavarba ejtő testrészek vagy tünetek megnevezését. Az információgyűjtés során fontos szerepe van a tisztázó kérdéseknek is, melyek segítenek a pontosításban, ami által elkerülhetőek a félreértések a beteg és a szakember között (pl.: „Miből következtet arra, hogy gombás fertőzése van?”, vagy „Mely testrészen tapasztalja pontosan a bőrpírt és a viszkető érzést? A lábán, intim területen, vagy esetleg máshol?”). A gombás fertőzések fennállásakor kiemelt fontosságú annak tisztázása, hogy mely testrészen jelentkezett a probléma, mivel a terápiás lehetőségek eltérőek például az intim területek és lábgomba esetén. Ha a gyógyszerész konkrétan rákérdez a lehetséges testtájakra - az intim területre is - a beteg kevésbé fogja kínosnak érezni a helyzetet.  Az információk pontos megszerzésével pedig lehetőségünk nyílik a célzott terápia elindítására.

Nézzünk egy konkrét példát:

 

Gyógyszerész: Üdvözlöm, miben segíthetek?

Beteg: Viszketést érzek három napja, gomba elleni krémet szeretnék.

Gyógyszerész: Értem, tehát úgy gondolja, gombás fertőzése van.

Beteg: Igen, napok óta, és a reklámban azt mondták, XY krém hatásos lesz. Azt szeretném.

Gyógyszerész: Rendben. A helyes kezelés megkezdéséhez fontos lenne még tudnom, hogy hol jelentkeztek pontosan a tünetek, a lábán, intim területen, vagy máshol?

Beteg: Hmm, ja igen, ezt nem is mondtam. A lábamon a lábujjaim környékén.

Gyógyszerész: Köszönöm, tehát lábgombáról van szó. Így már könnyedén megtaláljuk az önnek legmegfelelőbb készítményt.

Fontos lehet, hogy az információgyűjtés végeztével a gyógyszerész még egyszer összefoglalja az elhangzottakat, ezzel is utoljára ellenőrizve, hogy pontosan milyen panaszra, mely testrészére keres gyógyszert a beteg.

Nézzünk meg néhány további technikát, melyek segíthetnek a beteg szégyenérzetét, zavarát csökkenteni.

A normalizálás technikája annak a visszajelzését jelenti, hogy a probléma másoknál is előfordul, teljesen természetes jelenség. „Igen gyakori ez a probléma, sokan kérnek emiatt tőlünk tanácsot.” Szintén az empátiánkat fejezi ki a parafrázis módszere, mely során a páciens által elmondottakat átfogalmazva megismételjük: „Értem, tehát úgy gondolja, gombás fertőzése van.” Az érzelmi visszatükrözés módszerét is használhatjuk, ami során a beteg mondatai mögött meghúzódó érzelmeket tükrözzük vissza: „Hölgyem, látom, hogy nem szívesen beszélne erről a problémáról, viszont ahhoz, hogy segíteni tudjak, fontos, hogy teljes képet kapjak.”

Használjunk egyértelmű, könnyen érthető nyelvezetet, kerüljük az idegen szavakat és szakkifejezéseket, pl. a genitália helyett használjuk a nemi szerv kifejezést. Gyakori probléma a gyógyszertárban a sze-
mantikus konfúzió,
miszerint a beteg és a szakember nem ugyanazt érti egy kifejezés alatt. A bőrviszketés a beteg számára sokszor egyet jelent a gombás fertőzéssel, de okozhatja allergia vagy egyéb más kórokozó is. Mindenképp fontos tehát a tisztázó kérdéseket feltenni: „A viszketésen kívül tapasztalt esetleg más tüneteket is?”

 

Összefoglalva tehát, az alábbi elemeket érdemes követni a gombás fertőzések expediálásakor:

 

• Vegyük észre a páciens kommunikációjából, hogy zavarban van, hajoljunk közelebb, beszéljünk halkabban.

• Sugalljunk határozottságot és nyitottságot.

• Legyünk empatikusak, elfogadóak, megértőek.

• Kérdezzünk a tölcsérelvet alkalmazva (nyitott kérdésektől zárt kérdések felé haladva).

• Tegyünk fel tisztázó kérdéseket: „Hol tapasztalja pontosan a viszkető érzést?”

• Alkalmazzuk a normalizálás technikáját: „Más betegeknek rendkívül jó tapasztalatai vannak ezzel a készítménnyel.”

• Használjunk közérthető nyelvezetet.

• Foglaljuk össze az információgyűjtés végén az elhangzottakat.

 

 

IRODALOM

1. Bingefors K, Lindberg M, Isacson D. Self-reported dermatological problems and use of prescribed topical drugs correlate with decreased quality of life: an epidemiological survey. Br J Dematol, 2002;147:285–290.

2. Lindblad K, Kjellegren K, Ring L, Maroti M, Serup J. The role of dermatologists, nurses and pharmacists in chronic dermatological treatment: patient and provider views and experiences. Acta Derm Venereol. 2006;86:202−208.

3. Fabbro SK,Mostow, EN, Helms SE, Kasmer R, Brodell, RT. The pharmacist role in dermatologic care. Currents in Pharmacy Teaching and Learning. 2014;6:92−105.

4. Araujo OE, Desantis Da, Doering PL. Survey of the prfessional interrelations between dermatologist and pharmacist. Drug Intell Clin Pharm. 1986;20(11):876−880.

5. Sobel JD. Vaginitis. N Engl J Med. 1997;337(26):1896−903.

6. McAree, DP, Scott EM. Pharmacists’ SElf-Identified Strengths and Weaknesses in relation to Women’s health advice provision. Pharm J. 1999;263(7063):R62.

7. Watson, MC, Walker AE, Bond CM. Community pharmacists’ views and beliefs about the treatment of symptoms suggestive of vaginal thrus in community pharmacies. Pharmacy World & Science. 2000;22(4):130−135.

8. Pilling J. Orvosi kommunikáció a gyakorlatban. Medicina Kiadó, Budapest, 2018

 

A cikk megjelenését a Sandoz Hungária Kft. támogatta. A cikkben megfogalmazott állítások teljes mértékben a szerző saját véleményét tükrözik.

Kód: OEXO1479/06.19   Lezárás dátuma: 2019.06.25.

Dr. Tóth Mónika Ditta, egyetemi adjunktus Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet
a szerző cikkei

hirdetés

Ajánlott

Miért vágyik a gyógyszerész szakma valós adatokra?

A modern gyógyszereknek a piacvezető státusz eléréséhez képesnek kell lenniük arra, hogy nagyrészt helyettesítsék a rendelkezésre álló kezeléseket a jobb hatékonyságuk, biztonságosságuk vagy kényelmük miatt. (x)

 

Az intravénás humán immunglobulint (IVIG) egyre gyakrabban használják szisztémás autoimmun betegségek kezelésére, azonban a növekvő kereslet miatt igyekeznek naprakész szakmai irányelveket megfogalmazni a kezelés indikációjáról.

Ismét nem engedélyezett összetevőket, gyógyszerhatóanyagokat tartalmazó étrend-kiegészítők miatt kellett eljárnia a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak.

A virágos hajtást sebgyógyító, gyulladáscsökkentő szerként, megfázás kezelésére és különböző eredetű veseproblémák esetén (vesehomok, vesekő, hólyag- és vesemedence-gyulladás) alkalmazták Európa-szerte.