Aranyér, visszér: a jó tanács sokat ér

Az aranyérbetegség és a visszérbetegség olyan, a vénás rendszert érintő kórfolyamatok, amik az életmód-változtatás mellett – a kezdeti fázisban – konzervatív, gyógyszeres kezeléssel is karbantarthatók.

hirdetés

A végbelet bélelő nyálkahártya felszíne, valamint a végbélnyílás környéki bőr alatt kiterjedt vénás érhálózat található, aminek fontos szerepe van a szabályos bélműködés fenntartásában. Aranyérbetegségben az érfonatot tartó kötőszövet megnyúlik, és az érhálózat kórosan kitágul. A tág erekben a vénás véráramlás lelassul, a vér pang, és ennek következtében az ereket borító nyálkahártya- vagy bőrréteg is kitágul. Így jön létre az aranyeres csomó. Ha az aranyeres csomók begyulladnak, a betegség akut aranyeres krízis formájában, súlyos tünetekkel is jelentkezhet.

Attól függően, hogy az aranyeres csomók a végbélnyíláson belül vagy kívül helyezkednek el, belső és külső aranyér különíthető el. Annak ellenére, hogy az enyhébb vagy súlyosabb formájú aranyérbetegség körülbelül minden harmadik embert érint, a betegek jelentős része a panaszait – a fájdalmat, a viszketést, a váladékozást, illetve a vérzést – tabuként kezeli, és nem fordul vele orvoshoz. Mivel a kellemetlenség a mindennapi tevékenységeikben is akadályozó, gyakori, hogy a gyógyszertárban keresnek megoldást a problémájukra.

Az aranyeres panaszokat enyhítő szerek között helyileg alkalmazott kenőcsök, végbélkúpok és szájon át szedett (film)tabletták, kapszulák egyaránt találhatók.

A lokálisan alkalmazott készítményekben általában többféle hatóanyag található.

Ezek között jellemzően

  • hámosító, bőrpuhító tulajdonságú anyagok (pl. A-vitaminban dús cápamájolaj, élesztősejt-kivonat, vazelin, cickafarkolaj, varázsmogyoró-kivonat),
  • viszketést csökkentő és enyhe gyulladáscsökkentő hatással rendelkező komponensek (pl. mentol, cickafarkolaj, aloe vera kivonat), illetve
  • helyi érzéstelenítők (pl. prokain, lidokain) fordulnak elő.
  • A vérerek falára fejt ki kedvező hatást az egyes kenőcsökben jelen lévő kalcium-dobezilát.
  • Sajátos hatásmechanizmussal rendelkeznek az elölt E. coli baktériumokat tartalmazó kenőcsök és végbélkúpok; amik a sebgyógyulás és a duzzanatok csökkentése szempontjából előnyös immunológiai reakciót váltanak ki az alkalmazás területén.

Az aranyér lokális kezelésére szolgáló gyógyszereket – terméktől függően – napi 1–3 alkalommal javasolt alkalmazni. A krémekhez legtöbbször egy kis csőrszerű applikátort mellékelnek, amit a végbélnyílás környékén, illetve a végbélben kell alkalmazni. Ezeket a szereket megfelelő higiéniás előkészületek mellett kell alkalmazni, mint a kézmosás, a terület alapos tisztítása, öblítése, majd szárítása, használat után ismételt kézmosás. Ezért célszerű, hogy a napi alkalmazások közül egy mindenképpen az esti tisztálkodás (fürdő, ülőfürdő, zuhanyozás) után legyen. A kellemetlen aranyeres panaszok enyhülésére pár nap elteltével lehet számítani. A szerek alkalmazása ritkán jár mellékhatásokkal, ilyen esetekben általában helyi érzékenységi reakció, például égő érzés alakulhat ki, azonban tartós, indokolatlan használatuk nem javasolt.

Szájon át szedett venoaktív gyógyszerekkel is orvosolható az aranyér.

Vannak kifejezetten aranyeres indikációjú tablettás gyógyszerek, melyek az aranyeres párnákban található vénák falának erősítése révén tudják csökkenteni az aranyeres panaszokat.

A különféle tablettákban, filmtablettákban, kapszulákban található érfal-stabilizáló, növényi eredetű bioflavonoidok csökkentik az erek áteresztőképességét, gátolják a vénák kitágulását, erősítik az érfalat, ily módon hatásosan mérséklik az aranyér okozta kellemetlenségeket. A bioflavonoidok közé számos természetes eredetű vegyület tartozik, például a szakmai ajánlásokban legtöbbször hivatkozott hatóanyag, az MPFF a mikronizált diozmin mellett többféle, heszperidinben kifejezett tisztított flavonoid frakcióját tartalmazza mikronizált formában, melyek vénavédő, erősítő hatása szinergista módon összeadódik. Az MPFF hatóanyagból létezik már kifejezetten az aranyeres krízis kezelésére szolgáló 36 tablettás készítmény is.

A venoaktív hatású tablettás vagy kapszulás készítmények szedésével egyidejűleg az aranyeres panaszok kezelésére alkalmas kenőcsök, kúpok is használhatók. Tehát amikor a beteg valamilyen konkrét lokális hatású gyógyszerért jön be a gyógyszertárba, hívjuk fel a figyelmét a venoaktív tablettákra is, amelyek segítségével aranyeres panaszai gyorsabban gyógyulnak.

Mit tanácsolhatunk még az aranyeres betegeknek?

  • Túlsúly esetén testtömegcsökkentés.
  • Aktív élet, kíméletes mozgással.
  • Rostokban dús táplálkozás, bőséges folyadékfogyasztás (legalább napi 2 liter).
  • A székrekedés kerülése. Megjegyzendő, hogy a hashajtó szerek tartós alkalmazása helyett inkább életmódbeli változtatásokkal, illetve székletlágyító szerek (pl. laktulóz) használatával kell törekedni a túlságosan kemény széklet kialakulásának megelőzésére.
  • Higiéniai szempontok: puha WC-papír választása, az esetleges irritáció veszélye miatt a nedves törlőkendők használatának kerülése.
  • Kamillavirágos, körömvirágos fürdővíz használata.

Fontos arra felhívni a betegek figyelmét, hogy az aranyeresnek tűnő panaszokat mindenképpen vizsgáltassák ki orvossal, hiszen a tüneteket más, súlyos betegségek is okozhatják.

Vény nélküli megoldások visszeresség esetén

A vénák falának meggyengülésével, rugalmasságvesztésével járó visszeresség pókhálószerűnek tetsző kis vénatágulatok (seprűvénák), illetve kiboltosodott, megnyúlt, a bőrből kidudorodó erekként is megjelenhet a lábszárakon. A visszeresség az esztétikailag zavaró jelenségen túl egészségügyi problémát is jelent, mivel a nem tökéletesen záró vénabillentyűk miatt a vénák nem tudják a – vérnek a szív felé történő visszaáramoltatásában játszott – szerepüket betölteni. A szemmel látható seprűvénák és a kidomborodó visszerek mellett a nap végére jelentkező lábdagadás, elnehezedő, fájdalmas lábszártáji érzés, illetve az éjszakai lábgörcsök is vénás keringési problémákra utalhatnak.

Az erek működését fizikailag segítő kompressziós kezelés, azaz a különböző szorítóerejű harisnyák viselése bátran ajánlható a betegeknek. A kompressziós erő fokozatai alapján négy különböző csoportba (I.–IV.) sorolt harisnyák az enyhétől (I.) a nagyon erős (IV.) szorító fokozatig kínálnak megoldást profilaktikus és terápiás célokra egyaránt. A láb fáradtságérzetének csökkentésére, az enyhe visszeresség megelőzésére és kezelésére általában az I. kompressziós erősségű, enyhe szorítást biztosító termékek javasolhatók. Lényeges felhívni a betegek figyelmét arra, hogy napjainkban már divatos kivitelben, a mindennapi öltözködéssel összhangba hozható formában, harisnyanadrágként, térdfixként, térdharisnyaként vagy akár zokniként is megvásárolhatók a kompressziót biztosító „ruhadarabok”.

A visszérproblémák kezelésére szolgáló patikaszerekről

A visszerek kezelésére alkalmazott külsőleges patikaszerek között elsősorban krémek és vizes bázisú gélek találhatók. Valamennyi külsőleges készítménynél lényeges, hogy felvitelt követően a bemasszírozásuk a lábfejtől a comb felé mutató irányba történjen, mivel ez elősegíti a vénákban pangó vér visszaáramlását a szív irányába.

A kőszerűen elnehezedett, fájó lábak esetén kifejezetten kellemes a gél mint gyógyszerforma használata. Az enyhe bemasszírozással való felvitelt követően ugyanis a gélek vizes fázisa gyorsan elpárolog, és a párolgással járó hőelvonás hűsítő érzést okoz.

Nemcsak aranyér, de visszér esetén is előnyösek az ereket, kapillárisokat erősítő, védő, lokálisan vagy orálisan alkalmazott flavonoidok (pl. diozmin, heszperidin, oxerutin, rutozid). Mai ismereteink szerint azonban a flavonoidok az emberi szervezetben csupán 1-2%-ban szívódnak fel, aminek növelése érdekében egyes gyógyszerkészítményekben mikronizált formát alkalmaznak. Például a mikronizált tisztított flavonoidfrakció hatóanyagú (diozmin-heszperidin) készítmény esetében a bélrendszerből kétszer jobb felszívódást és 30%-kal jobb klinikai hatás érhető el, mint diozmin alkalmazása esetében vénás eredetű fájdalmas panaszok, nehézláb-érzés, lábfeszülés, lábikragörcs esetében.

A vénás keringési zavarral együtt járó panaszok, így az elnehezedett láb érzése, lábdagadás, görcsös lábfájdalom mérséklésére a vadgesztenye eszcinben gazdag kivonatát is lehet alkalmazni, külsőleg és belsőleg egyaránt. Az eszcin elnevezés olyan vegyületek keverékét takarja, amik a sérült vénafalak erősítésében és a folyadék vénákból a környező szövetekbe való kilépésének a megakadályozásában játszanak szerepet.

Hasonló hatások rendelhetők a vörösszőlő leveléből, magjából nyert extraktumokhoz is.

A heparint tartalmazó külsőleges készítmények a véralvadásgátló, a vér folyási tulajdonságait javító, gyulladáscsökkentő és ödémaellenes hatásuk miatt ajánlhatók a visszerek kezelésére. Ha azonban a beteg szisztémás hatású véralvadásgátló gyógyszert szed, akkor a kezelőorvosával meg kell beszélnie, hogy alkalmazhat-e külsőleg heparint. Hasonló megfontolások érvényesek a vér folyási tulajdonságait javító pentozán-poliszulfát-nátriumot tartalmazó gyógyszerek esetében is.

Fel kell hívni a betegek figyelmét arra, hogy nyílt seben, fekélyes, vérző bőrterületen nem szabad visszérgéleket, -krémeket, -kenőcsöket alkalmazni, ugyanis azok hatóanyagainak, aktív anyagainak a vérkeringésbe kerülése mellékhatásokat vonhat maga után.

A vénás betegségben ajánlott orális gyógyszerek többféle támadásponton, például a vénák falának erősítése révén tudják csökkenteni a visszeres panaszokat. Ezeket a készítményeket a visszeres betegeknél hosszú távon, folyamatosan javasolt alkalmazni önállóan vagy a lokális kezeléssel együtt. Ezért amikor a beteg valamilyen visszérkrémért jön be a gyógyszertárba, hívjuk fel a figyelmét a tablettákra is, amelyek segítségével fájdalmas vénás panaszai gyorsabban enyhülnek.

A vénás tünetek javulása a kezelést követően nem azonnal következik be; így óva kell inteni a betegeket a türelmetlenségtől! Általában kettő–négy hetes rendszeres használatot követően várható érezhető, akár szemmel is látható eredmény.

A visszeresség első jeleitől fogva figyelmet kell fordítani az állapot súlyosbodásának a megakadályozására. Különösen lényeges ez a nyári időszakban, amikor a magasabb hőmérséklet okozta értágulat miatt fokozottabban jelentkeznek a nem kívánatos vénás panaszok. Lényeges tudni, hogy a belsőleges és/vagy külsőleges venoaktív szerek használata – a visszérbetegség krónikus jellegét tekintve – a vénák védelme és a betegség súlyosbodásának megelőzése érdekében hosszú távon javasolt.

 

Dr. Budai Lívia PhD, Semmelweis Egyetem, Gyógyszerészeti Intézet
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Ajánlott

Miért vágyik a gyógyszerész szakma valós adatokra?

A modern gyógyszereknek a piacvezető státusz eléréséhez képesnek kell lenniük arra, hogy nagyrészt helyettesítsék a rendelkezésre álló kezeléseket a jobb hatékonyságuk, biztonságosságuk vagy kényelmük miatt. (x)

 

Napjainkban bizonyos pajzsmirigyzavarok műtéti kezelése egyre gyakoribb, mellyel az olyan betegek állapota is javítható, akiknél valamilyen okból a gyógyszeres terápia nem használ.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) szerint megtévesztheti a betegeket az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének "öncélú pánikkeltése".

Annak érdekében, hogy ne a betegellátásra fordított értékes időt pazarolja el, sok gyógyszertárvezető úgy dönt, hogy ezt a feladatot akkor végzi el, amikor a gyógyszertár egyébként is zárva tart, például vasárnap vagy munkaszüneti napokon. De vajon be lehet-e osztani jogszerűen az alkalmazottakat ezeken a napokon?