A magyarok kalciumfogyasztása még mindig elmarad a kívánatostól

A kalcium szervezetünk egyik legfontosabb ásványi anyaga. Élettani szerepe sokrétű: a csontok és a fogazat egészségében betöltött, jól ismert jelentőségén túl nélkülözhetetlen a sejtek közötti kommunikációhoz, a szívizom és a vázizomzat működéséhez, a hormonelválasztáshoz, a véralvadási folyamatokhoz.

hirdetés

Az emberi szervezet mintegy 1 kg kalciumot tartalmaz, amelynek 99 százaléka a csontokban, kötött állapotban fordul elő és a vázrendszer mechanikai szilárdságáért felelős, de szükség esetén innen mobilizálhat kalciumot a szervezet, ha az étrenddel bejuttatott kalcium mennyisége tartósan elégtelen.

A kalcium-anyagcsere szabályozása

A táplálékkal bevitt kalcium a vékonybélből szívódik fel, majd a veséken át kiválasztódik, illetve ugyanott, a vesetubulusokban visszaszívódik. E két folyamat egyensúlya szabályozza a kalciumhomeosztázist, háromféle hormon összehangolt működése alapján. A kalcium felszívódását a D-vitamin aktív formája (1,25-dihidroxi-D3/**/-vitamin, más néven kalcitriol), míg a vesén keresztüli kalcium-visszaszívódást a parathormon (PTH) serkenti. Tekintve, hogy a sejtszintű élettani folyamatok csak akkor működhetnek megfelelően, ha a szabad (ionizált) kalcium extracelluláris koncentrációja egy szűk tartományba esik (1,16–1,18 mmol/l), az extracelluláris folyadék kalciumkoncentrációját a PTH „szigorúan” szabályozza: akár a csontszövet épségének kockáztatása árán is fenntartja a megfelelő kalciumion-koncentrációt, azaz hypokalcaemia esetén a csontból mobilizál kalciumot. Az aktív D3/**/-vitamin talán legfontosabb fiziológiás hatása a kalcium bélből való felszívódásának serkentése, valamint a csontszövet mineralizációjának, azaz a kalcium beépítésének elősegítése. E tekintetben hatása szinergizál a mellékpajzsmirigyek által termelt kalcitonin hormonéval, amely a csontlebontás gátlásával járul hozzá ahhoz, hogy a kalcium beépüljön a csontszövetbe.

Mekkora a szervezet kalciumszükséglete?

Ideális esetben a szegénység szintje fölött élő társadalmakban – főként amelyekben a tej- és a tejtermékfogyasztás jelentős – a táplálékkal naponta mintegy 1 g (1000 mg, azaz kb. 25 mmol) kalcium jut be a szervezetbe. Ennek azonban csak mintegy 30 százaléka (300 mg) szívódik fel, és ennek is egy része kiválasztódik, így végeredményben nem több mint napi 200 mg hasznosul a szervezetben (1). A tej és a tejtermékek (elsősorban a sajtok) mellett kiemelkedően jó kalciumforrásnak számítanak az olajos magvak, egyes halféleségek, a spenót és a sóska (1. táblázat).

A növekedésben lévő szervezet kalciumigénye nagyobb, és ebben az életszakaszban a kalcium beépülése is fokozott (pozitív kalciummérleg). Bár a csontszövet tömegének zöme gyermek- és serdülőkorban fejlődik ki, a folyamat fiatal felnőttkorban is folytatódik, és a csontszövet tömege 30–35 éves kor között éri el maximumát. A 40. életévet követően a csontszövet reszorpciója mindkét nemben meghaladja a csontszintézist, ezért ebben az életszakaszban fiziológiásan már folyamatosan csökken a csontszövet tömege. A közhiedelemmel ellentétben tehát nemcsak gyermek- és serdülőkorban, illetve idős korban kell fokozott figyelmet fordítani az elégséges kalciumbevitelre, hanem fiatal felnőttkorban is! Nőknél külön kiemelendő a szoptatás időszaka, amikor a szervezet a tejjel kalciumot veszít, ezért a kalciumbevitelnek és -felszívódásnak fokozódnia kell. Ellenkező esetben a kalciummérleg negatívvá válik, az anyai szervezet a csontállományából veszít kalciumot.

Elegendő kalciumot fogyasztunk?

Egy 2014-ben végzett, reprezentatív hazai felmérés, az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP2014) rámutatott, hogy a felnőtt magyar lakosság táplálkozása messze elmarad a kívánatostól. A táplálkozási szokások, a tápanyagbevitel és az egészségi állapotot meghatározó tényezők felmérésére épülő tanulmány szerint számos makro- és mikrotápanyag fogyasztásában jelentősen eltérünk a hazai és a nemzetközi ajánlásoktól – így kiemelendő például a zsírok túlzott fogyasztása, ami összefüggésben áll a lakosság nagyarányú elhízásával. A magyar populáció jelentős hányadának az élelmiszer-fogyasztás alapján számított vitaminbevitele sem megfelelő – ezen belül a D-vitamin, a biotin, a pantoténsav és folsavbevitel kritikusan alacsony.

Az ásványi anyagok közül a kalciumbevitel jelentősen csökkent: sem a férfiak, sem a nők körében nem éri el a hazai és az európai uniós ajánlás szerinti 800 mg-os minimum beviteli értéket. Az e témában végzett korábbi (2009) felméréssel összehasonlítva a férfiak kalciumbevitele terén jelentős csökkenés mutatkozik (az átlagos napi bevitel 2009-ben 782 mg, 2014-ben 759 mg), míg a nőknél az érték stagnál, de jóval nagyobb mértékben marad el az ajánlásoktól (az átlagos napi bevitel 2009-ben 690 mg, 2014-ben 691 mg). A kalciumbeviteli források tekintetében nem mutatkozik nemenkénti különbség: az étrendi kalciumbevitel felerészt tej és tejtermékek fogyasztásából, mintegy 10 százalékban zöldségfélékből, 9-10 százalékban (ásvány)vízből, 7-8 százalékban gabonafélékből, 3-4 százalékban gyümölcsökből és 14-17 százalékban egyéb forrásokból származik. Ezzel szemben a foszfátfogyasztás messze meghaladja a hazai és az uniós ajánlást (620 mg, illetve 700 mg): a férfiak naponta átlagosan 1302 mg, a nők 1033 mg foszfátot juttatnak a szervezetükbe (2). Tudva, hogy a túlzott foszfátbevitel a kalciumfelszívódás ellen hat, ez már önmagában is problémás, de ha ehhez még a csökkent kalciumfogyasztást is tekintetbe vesszük, a helyzetkép még inkább lehangoló, hiszen a kiegyensúlyozott homeosztázishoz az optimális Ca:foszfát arány 2:1.

Mit tehetünk?

A megfelelő tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-ellátottsághoz, a hiányállapotok és a túlzott bevitel okozta egészségi problémák megelőzéséhez elengedhetetlen a változatos táplálkozás, különösen a zöldség- és a gyümölcsfogyasztás növelése, az állati eredetű zsírok, a magas só- és cukortartalmú élelmiszerek fogyasztásának mérséklése, a gabonafélék (és ezen belül különösen a teljes kiőrlésű gabonák), a zsírszegény tej és tejtermékek, valamint a halak fogyasztásának növelése (2). A csontozat egészségének megőrzéséhez elengedhetetlen az elégséges kalciumbevitel szem előtt tartása, akár a szupplementációt szolgáló készítmények formájában is. A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság ajánlása szerint a napi szükséges Ca-bevitel serdülőkorban 1500 mg; fiatal és középkorú nőknek 1000 mg; várandós, illetve menopauzában lévő asszonyoknak 1500 mg; férfiaknak: 1200 mg.

 

A csontszövet az egész élet során folyamatosan átépül, lebomlik és újraszintetizálódik: ez az állandó átépülés nélkülözhetetlen a csont épségének és tömegének megtartásához. Az átépülés hátterét a csontszövetet felépítő és lebontó sejtek (osteoblastok és osteoclastok) összehangolt működése adja.

 

1. táblázat. Fontosabb kalciumforrások

 

Élelmiszer

Kalcium (mg/100 g vagy mg/100 ml)

Élelmiszer

Kalcium (mg/100 g vagy mg/100 ml)

Tej

 

Diófélék, olajos magvak

 

Tehéntej

114

Mák

968

Juhtej

183

Mogyoró

290

Sajtok

 

Mandula

238

Trappista, Óvári

600

Szezámmag

670

Ementáli, Pannónia

800

Halak

 

Juhtúró, gomolya

400

Szardínia (olajos)

270

Parmezán jellegű sajtok

850

Fogas

210

 

 

Busa

130

Zöldségek, gyümölcsök

 

 

 

Spenót

133

Száraz bab

106

Sóska

113

Csicseriborsó

110

Brokkoli

105

Banán

110

Mángold

103

 

 

Forrás: Bíró Gy, Lindner K. Tápanyagtáblázat. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. 1999.

 

Irodalom

1. Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve (2011)

2. OTÁP 2014 (https://www.ogyei.gov.hu/otap_2014/)

 

 

Dr. Bokor Dóra, szakgyógyszerész
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!