hirdetés
hirdetés

Velünk élő fájdalmaink

Egy kis fejfájás, fogfájás vagy nehezen mozgó, fájdalmas ízületek – az emberek többsége szinte a mindennapok természetes velejárójának tekinti, melyre bekapja a sokszor kipróbált tablettát és már szalad is a dolga után. Minden fájdalom megérdemel legalább egy alapos kivizsgálást. Amennyiben ennek során nem igazolódik megszüntethető ok, valóban a hatékony tüneti kezelés – fájdalomcsillapítók adása − a megoldás, mely jelentősen javítja az érintettek életminőségét.

hirdetés

Az őt ért káros hatásokra szervezetünk jelentős részben fájdalommal reagál. A fájdalom jelzés, mely a károsító hatás megszüntetésére, elkerülésére mozgósítja a szervezetet. Mindennaposak azonban az olyan esetek, amikor a banális fájdalom háttere pontosan nem ismert, így oki kezelés sem jön szóba (ilyen többek között a fejfájások jelentős hányada), vagy az ok ismert vagy valószínűsíthető, ám a háttérben álló ok nem iktatható ki egyértelműen – erre példa az időskorban szinte általánosnak számító ízületi vagy gerinc-„kopás” okozta fájdalom. Ilyen esetekben is törekedni kell azonban a fájdalom megszüntetésére.

Általánosságban elmondható, hogy minden fájdalom megérdemel egy alapos kivizsgálást. Amennyiben a háttérben nem igazolható egyértelmű patológiás tényező, akkor a fájdalom újabb jelentkezésekor az elsődleges feladat a fájdalom enyhítése. Minden beteg egyéni körülményei alapján tapasztalhatja ki, hogy adott fájdalmára melyik fájdalomcsillapító hoz a leggyorsabban és leghatásosabban enyhülést. A szinte hétköznapinak számító fájdalmak – fejfájás, derékfájás, banális ízületi fájdalom stb. – eseteiben mindaddig biztonsággal használható a jól bevált fájdalomcsillapítók valamelyike, amíg alarmírozó jelleg nem lép fel. Különös figyelmet, illetve akár újabb kivizsgálást indokolhatnak azok az esetek, amikor a fájdalom korábbi jellege megváltozik, a fájdalom a korábbinál gyakrabban jelentkezik, vagy a fájdalomhoz egyéb tünetek – például a fejfájáshoz hányás, szédülés vagy látászavar – is társul.

Cikkünk a mindennapokban leggyakoribbnak számító fájdalmakat veszi sorra, melyekkel a betegek többnyire nem is fordulnak orvoshoz, ehelyett csak benyúlnak a gyógyszeresdobozba megszokott fájdalomcsillapítójukért és élik tovább a mindennapjaikat. A leggyakoribb banális fájdalmak legszélesebb körben elterjedt csillapítói a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID, non-steroidal antiinflammatory drugs), melyek fájdalmat enyhítő hatásuk mellett lázcsillapító hatással is rendelkeznek, így például fájdalommal kísért gyulladásos kórképekben az esetlegesen kísérő láz csökkentésére is alkalmasak.

Forrás: 123 rf.com
Forrás: 123 rf.com

Fejfájás

Egyes statisztikák szerint a lakosság körülbelül háromnegyede számol be arról, hogy időnként fejfájás gyötri, egyben ez a leggyakoribb ok, melynek enyhítésére a betegek a fájdalomambulanciákhoz fordulnak segítségért. A fejfájások esetében a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy miközben a fejfájás az esetek túlnyomó többségében idiopátiás, az esetek kisebb részében súlyos kórállapotot – például agydaganat miatti nyomásfokozódást, koponyaűri vérzést stb. – jelezhet. A fejfájásokra fokozottan igaz, hogy kivizsgálás nélkül nem mondható ki az idiopátiás fejfájás diagnózisa. Jelentős patológia kizárására többnyire neurológiai vizsgálat és agyi képalkotó vizsgálat – komputertomográfiás (CT) vagy mágnesrezonancia- (MR) vizsgálat − történik.

Egy olaszországi vizsgálatban epizodikus fejfájások – migrén, tenziós fejfájás, illetve ezek kombinációja − esetében elemezték a NSAID-ok használatát. A migrénes betegek 80 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt egy évben szedett NSAID-ot fejfájására, míg a tenziós fejfájástól szenvedők körében 90 százalék volt a NSAID-használók aránya, ezen belül is a nimesulid, a ketoprofen és a diclofenac bizonyult a legnépszerűbbnek. A szerzők összességében megállapították, hogy a fejfájások eseteiben nagyobb a NSAID-ok használata, mint amit feltételeztek, illetve mint ami az idevágó terápiás irányelvek és útmutatók alapján várható és elfogadható lenne (1).

Egy másik vizsgálatban a diclofenac orális oldatát alkalmazták migrénes rohamok akut kezelésében. A kezelés hatékonyan szüntette a migrént, miközben csak enyhe mellékhatások (szédülés, gasztrointesztinális panaszok) jelentkeztek, de nem gyakrabban és nem súlyosabb formában, mint placebo szedése mellett (2).

Hát- és derékfájás

A krónikus gerincfájdalom leggyakoribb oka fiatal korban tartási zavar vagy fejlődési rendellenességek, míg idősebb korban a csigolyák és porcok idővel szinte törvényszerűen kialakuló kopásos, spondilózisos elváltozásai. Nem segíti elő a csontok épségét az inaktív, ülő életmód, valamint az oszteoporózis sem. A porcok nem tartalmaznak idegvégződéseket, ezért a fájdalom többnyire valójában nem a gerincből származik, hanem például a gerinc körüli izmok kifáradása okozza, miközben azok a beteg gerincszakaszt kényszertartással tehermentesíteni igyekeznek.

A tünetek enyhítésére a kiváltó életmódbeli okok kiiktatásán túl jó hatásúak lehetnek a fizioterápiás gyakorlatok, a fürdőkezelés és a fájdalomcsillapítók.

Skandináv szerzők 19 véletlen besorolásos, randomizált vizsgálat adatait dolgozták fel metaanalízisükben. Azt találták, hogy a NSAID-ok jó hatásúak az artrózisos fájdalmak enyhítésében, ezen belül is a diclofenac hatékonyabbnak bizonyult, mint az ibuprofen. A kockázat-haszon arányát tekintve nem mutatkozott lényegi különbség a két vizsgált NSAID között (3).

Ízületi és izomfájdalmak

Ugyancsak többnyire időskori panaszként jelentkezhet az ízületek és izmok fájdalma, artrózis következtében. Ízületi és/vagy izomfájdalom azonban reumatológiai/immunológiai kórképek kísérőjelensége is lehet. Ez utóbbiak közül az egyik leggyakoribb a rheumatoid arthritis, az ízületek gyulladásával és deformálódásával járó autoimmun betegség. A gyulladás többnyire a kéz, a csukló és a váll ízületeit érinti, és az esetek többségében szimmetrikus elrendeződést mutat. Ugyancsak gyakran érintettek a térdek is.

Verhoeven és munkatársai a NSAID diclofenac és a COX-2-szelektív inhibitor celecoxib hatásosságát hasonlították össze adjuvánsindukált arthritis (AIA) eseteiben. Miközben mindkét szer hasonló mértékben javította az arthritis súlyosságát jelző pontszámokat, a diclofenac javította az endothelfunkciót is. Nem mondható el viszont ugyanez a celecoxibról (4).

Fogfájás

Azt tartják, hogy a fogfájás talán az egyik legkínzóbb fájdalom, ami egyébként egészséges személyeknél előfordulhat. A fogfájás hátterében leggyakrabban elhanyagolt, nem kezelt fogszuvasodás, ritkábban fogágybetegség vagy a fogak sérülése állhat. Előfordulhat, hogy a fogfájásnak vélt fájdalom valójában nem a fogból ered, hanem például az állkapocsízület gyulladása vagy egyéb betegsége okozza. A fogfájás esetében jó hír, hogy rendszeres fogászati ellenőrzéssel, a fogszuvasodás és az egyéb fogászati kórképek korai kezelésével a fogfájás szinte teljes egészében megelőzhető. A fogfájás jelentkezése és a fogorvos rendelőjének felkeresése közötti időszakban jó szolgálatot tesznek azok a fájdalomcsillapítók, melyekről a beteg már tapasztalta, hogy gyorsan enyhülést hoznak. A hatásos fájdalomcsillapítás azonban nem ok a fogorvosi vizit halogatására, hiszen a gyógyszer csak a tünetet szünteti meg, az okot nem.

Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott vizsgálatban NSAID- (diclofenac) tartalmú szájvizek fájdalomcsillapító hatását elemezték szájsebészeti beavatkozásokat követően. Úgy tűnik, hogy a fájdalomcsillapító hatásosabb szájvíz, mint ugyanez a hatóanyag tabletta formájában. Szájvíz formájában a betegek szívesebben fogadták, jobban tolerálták, és a lokális alkalmazás kevesebb mellékhatással is járt, mint a szisztémás tablettás kezelés (5).

Menstruációs fájdalmak

A fájdalmas menstruáció gyakori jelenség. Bár nagyanyáink azt tartották, hogy a „havibaj” elkerülhetetlen velejárói a görcsös fájdalmak, erről ma már egészen mást gondolunk: a fájdalmas menstruációt lehet és kell is enyhíteni, mely jelentősen javítja az érintettek életminőségét, munkahelyi vagy iskolai teljesítményét, szociális kapcsolatait. A fájdalmas menstruáció lehet alkati probléma, illetve a hormonváltozások következménye, de például endometriosis is meghúzódhat a háttérben. Ez utóbbi a havonta ismétlődő fájdalmas napokon túl meddőség, jelentős vérvesztés, anaemia és egyéb szövődmények forrása is lehet, ezért fájdalmas menstruációval jelentkező betegek esetében mindig alapos laboratóriumi és nőgyógyászati kivizsgálás szükséges, mielőtt annak kitapasztalására biztatnánk a beteget, melyik fájdalomcsillapító biztosítja számára a leghathatósabb segítséget a „nehéz” napokon.

Iacovides és munkatársai primer dysmenorrhoeában szenvedő, reproduktív korú betegek esetében tanulmányozták a NSAID-adás hatásait. Azt tapasztalták, hogy a menstruációs fájdalom erőssége már az első diclofenac-kapszula bevételét követően csökkent, és ez a hatás tartósan fennmaradt. Álláspontjuk szerint napi háromszor 50 mg diclofenac bevételével 24 órán át eredményesen enyhíthető a menstruációs fájdalom súlyos primer dysmenorrhoea eseteiben (6).

„A fájdalom színe a fekete. S a fekete színnek nincsenek fokozatai” – írta egykor Mikszáth Kálmán. A modern pszichológia kutatásai szerint a szenvedés színe csak a kivételesen kínzó fájdalmat érzők szerint fekete, a kevésbé heves fájdalmaktól szenvedők szerint barna vagy piros, míg a pszichés fájdalom lila vagy sárga színű (HVG, 2005. november 25.). Korszerű fájdalomcsillapítás mellett azonban a fájdalom színe középszürke, galambszürke vagy akár hófehér is lehet.

 

Hivatkozások:

1. Affaitati G, et al. Use of nonsteroidal anti-Inflammatory drugs for symptomatic treatment of episodic headache. Pain Pract. 2017 Mar;17(3):392−401. doi: 10.1111/papr.12461. Epub 2016 May 21.

2. Joshi S, et al. Diclofenac potassium for oral solution (CAMBIA®) in the acute management of a migraine attack: clinical evidence and practical experience. Ther Adv Neurol Disord. 2017 Apr;10(4):217−226. doi: 10.1177/1756285616684494. Epub 2017 Feb 8.

3. Guyot P, et al. Efficacy and safety of diclofenac in osteoarthritis: Results of a network meta-analysis of unpublished legacy studies. Scand J Pain. 2017 Jul;16:74−88. doi: 10.1016/j.sjpain.2017.03.006. Epub 2017 Apr 22.

4. Verhoeven F, et al. Diclofenac but not celecoxib improves endothelial function in rheumatoid arthritis: A study in adjuvant-induced arthritis. Atherosclerosis. 2017 Nov;266:136−144. doi: 10.1016/j.atherosclerosis.2017.09.033. Epub 2017 Sep 29.

5. Mishra A, et al. Effect of diclofenac mouthwash on postoperative pain after periodontal surgery. J Clin Diagn Res. 2017 Apr;11(4):ZC24−ZC26. doi: 10.7860/JCDR/2017/22165.9658. Epub 2017 Apr 1.

6. Iacovides S, et al. The 24-h progression of menstrual pain in women with primary dysmenorrhea when given diclofenac potassium: a randomized, double-blinded, placebo-controlled crossover study. Arch Gynecol Obstet. 2014 May;289(5):993−1002. doi: 10.1007/s00404-013-3073-8. Epub 2013 Nov 5.

Dr. Simonfalvi Ildikó
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés