hirdetés
hirdetés

Védőoltások: múlt, jelen, jövő

A megszületett gyermekek fele öt éves kora előtt meghalt a védőoltások megjelenése előtt, manapság 2-3 millió haláleset előzhető meg általuk.

hirdetés

Annyi vita egyetlen gyógyszerről sem zajlik, mint az influenza elleni védőoltásról, s való igaz, hogy ezek tényleg nem a legtökéletesebb vakcinák.  Amennyiben a cirkuláló törzs egybeesik a vakcinában lévővel, akkor az egészséges 18-60 év közöttieknek is csak 60-80 százalékát védi meg a fertőzéstől, a már gyengébb immunrendszerű idősek esetében ez az arány pedig csak 40-60 százalék, hangzott el az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének a védőoltásokat napirendre tűző szakmai háttérbeszélgetésén. Az Országos Epidemiológiai Központ egykori járványügyi főosztályának vezetője, jelenleg egy nemzetközi oltóközpont irányítójaként dolgozó Ócsai Lajos szerint mégis fontos e védőoltás felvétele, hiszen azon túl, hogy meghatározott százalékban valóban védelmet nyújt a fertőzéssel szemben, a mégis bekövetkező megbetegedés esetén fontos szerepet játszik a nem egyszer végzetes kimenetelű szövődmények megelőzésében. Ez utóbbiak közül a bakteriális tüdőgyulladás (pneumococcus) a legveszélyesebb.

Védőoltásokkal évente 2-3 millió haláleset előzhető meg, s szintén millióra tehető azok száma, akik egy-egy fertőző kór túlélőjeként – az előzetes védelem megszerzésének hiányában –, rokkantként kénytelenek leélni az életüket. Magyarországon példaértékű az átoltottság, 12 csecsemőket és kisgyermeket fenyegető betegséggel szemben nyújtanak védelmet, amihez az időseknek ajánlott influenza elleni védőoltás társul. 2014-től létezik a HPV elleni védőoltás, amelynek felvétele ugyan a kiskamasz lányoknál önkéntes, ám a vakcinát az állam finanszírozza. E védelem fontosságát többféle vizsgálat bizonyítja, így például Nagy-Britanniában a legalább 80 százalékos átoltottság eredményeként 86 százalékkal tudták csökkenteni a HPV-vel kapcsolatos méhnyakrákos esetek számát, mondta el az AIPM vakcina munkacsoportjának vezetője.

Fontos, a laikus közvélemény számára kevésbé ismert eredménye a jelentős mértékű átoltottságnak az úgynevezett nyájimmunitás, amelynek révén a beoltottak védelmet biztosítanak azoknak is, akik – például szervátültetés, vagy valamilyen speciális betegség okán – nem vehetik fel az adott vakcinát. Példaként Zsigmond Krisztina a gyermekbénulást említette, amely Magyarországon a magas átoltottság miatt gyakorlatilag nem fordul elő, miközben a szomszédos Ukrajnában 2014-ben a gyermekek 50, az 1 év alattiak mindössze 14 százaléka volt csak beoltva.

Forrás: 123rf.com
Forrás: 123rf.com

A védőoltásokkal egykoron a gyermeki életeket igyekeztek megmenteni, hiszen még az 1870-es években is a kicsik 50,87 százaléka meghalt öt éves kora előtt, s az összes elhalálozott 51 százaléka 10 év alatti volt. Az elmúlt évtizedekben azonban jelentősen emelkedett a születéskor várható élettartam, öregednek a fejlett társadalmak, olyannyira, hogy az előzetes kalkulációk szerint 2025-ben az európai lakosság 50, a hazai 43 százaléka 50 éven felüli lesz. Ez a demográfiai változás irányította a figyelmet az időseket védő oltások fontosságára.

Az oltóanyaggyártás globális központja Európa, hiszen itt készül a vakcinák 80 százaléka, második helyen az USA áll 11 százalékkal. A kontinensünkön gyártott oltóanyagok 86 százalékát világszerte exportálják, ám e kivitel 50 százaléka humanitárius szervezetekhez jut. Ugyanígy, a kutatás-fejlesztés – amire világszerte 2 milliárd eurót fordítanak – 71 százaléka szintén európai helyszíneken zajlik. A vakcinagyártás egyébként hosszú, drága és bonyolult folyamat, a kutatás-fejlesztés akár 18,5 évig is eltarthat, s majd 1 milliárd dollárt emészt fel. Ehhez azonban további tíz év, s közel 600 millió dollárnyi költség társul, mire az oltóanyag a célközönséghez kerülhet. A hosszadalmas folyamat oka, hogy a vakcinák esetében immunbiológiai készítményekről van szó, amelyek különös gondosságot, s folyamatos minőségellenőrzést, tesztelést kívánnak. Maga a gyártás 2-2,5 évet vesz igénybe, s egy-egy gyártóegység minőségbiztosítási okokból általában egyetlen védőoltást gyárt.

Ami a jövőt illeti, jelentős kutatás-fejlesztések zajlanak, amelyek célpontjában többek között az allergia, az Alzheimer-kór, az Ebola vagy például az idős korban sokszor végzetesnek bizonyuló clostridium difficele, illetve egyéb kórházi fertőzések állnak, miközben terápiás vakcina-fejlesztések is zajlanak.

Arra a kérdésre, hogy melyek azok a védőoltások, amelyeket érdemes idősebb korban is felvenni, a szakemberek elsőként a tetanuszt említették, amely már a szülés előtt álló nők esetében is nagy jelentőségű, később pedig 10-15 évente érdemes megismételni. Főként a több generációs családokban – ahol a gyerekek az óvodából, iskolából hazahozzák a különböző fertőzéseket – lenne fontos az idősek pneumococcus elleni védelme, de egyre nagyobb jelentőséggel bír a fiatal felnőttek meningococcus elleni védőoltása, az Egyesült Államokban például e vakcina felvétele nélkül senki sem kap kollégiumi elhelyezést. Kérdés persze, hogy állami szerepvállalás nélkül rábírhatók-e az idősek a nekik szóló védőoltások finanszírozására, mivel a felsorolt készítmények ugyan receptre megvásárolhatók a patikákban, ám társadalombiztosítási támogatás nem társul melléjük.

Természetesen szó esett a 2019-től kötelezővé tett bárányhimlő elleni védőoltásról is. A szakemberek kizárták, hogy e vakcina kötelezően már januártól beadható lesz, hiszen még nem jelent meg a közbeszerzési kiírás – ennek lebonyolítása akár több hónap is lehet –, s bár a varicella elleni oltóanyag gyártása csak 9 hónapot vesz igénybe, ám ilyen mennyiség legyártására csak konkrét szerződés birtokában vállalkoznak a cégek.

A védőoltások időnként előforduló készlethiányával kapcsolatban kiderült, hogy ennek többféle oka lehet. Van, amikor az egyik alkotóelem hiánya – ez történt két-három éve a Di-Per-Te havária esetén –, a meningococcus B-t pedig azért keresték hiába 2016-ban a patikákban, mert néhány haláleset után olyan hatalmas lakossági igény jelentkezett – a havi 400-as eladás hirtelen 4000-re emelkedett –, amelyet lehetetlenség volt azonnal kielégíteni, mivel e vakcina előállítása 2,5 évet vesz igénybe. S az sem segítette a készletek Magyarországra irányítását, hogy ugyanekkor más európai országban is járvány volt. Az sem jelent száz százalékos biztonságot, ha egy oltóanyagot több vállalat is előállít, mert ha az egyik cég valamilyen oknál fogva kiesik, a többiek – mivel saját gyártási terveik alapján haladnak – nem képesek száz százalékosan, azonnal pótolni a piacon jelentkező hiányt. S persze az is előfordul, hogy minőségbiztosítási probléma miatt kiesik egy-egy gyártási tétel, ami ugyancsak piaci fennakadást okozhat.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés