hirdetés
hirdetés

Van, ahol percenként 7 dobozt kell(ene) ellenőrizni

Február 9-től az Európai Unióban minden egyes vényköteles gyógyszert tartalmazó dobozt egyenként kell ellenőrizni, hogy ne kerülhessen hamis készítmény a legális ellátási láncba.

hirdetés

Míg az elmúlt év az e-receptről szólt, idén február 9-től élesben indul a gyógyszerazonosítási rendszer. Igaz, itt már uniós léptékről, s az európai – ezen belül hazai – gyógyszerpiac egészét érintő, alapvető változásról van szó, s így érthető hogy a témában megtartott szakmai konferencián, e piac valamennyi szereplőjének – gyártók, forgalmazók, nagykereskedők, közforgalmú patikák, intézeti gyógyszertárak, rendszergazdák – képviseletében több százan vettek részt. Mint ahogy az sem véletlen, hogy az EMMI –t képviselő Horváth Ildikó államtitkár is adatokkal érzékeltette a február 9-től egységes, uniós informatikai rendszerrel megvalósuló verifikálás nagyságrendjét: az átállás 4600 gyártóhelyet, 177 ezer patikát, s éves szinte 17 milliárd doboz gyógyszert érint unió szerte.

A rendszer ráadásul nem is tekinthető teljesen lezártnak, mert bár igaz, hogy néhány kivételtől eltekintve az egyedi azonosítás csak a vényköteles termékeket érinti, a gyártóktól a betegekig ívelő nyomonkövetés kiterjesztésében – bár nem track and trace, hanem végponti ellenőrzésről van szó – kisebb-nagyobb változások a későbbiekben is várhatók. Lehetőség van ugyanis időszakos felmentésre az egyedi azonosítás alól, s később talán ebbe a körbe kerülhetnek a kötelező védőoltások, amelyek a gyógyszerektől eltérő, a patikákat kikerülő útvonalon mozognak. De szóba jöhetnek akár a dialízis központokban használt készítmények, vagy a mentőorvosok és ápolók által a mentőautókban rendelkezésre álló gyógyszerek, miközben a dézsmálás biztos csomagolás mikéntjéről is nemzeti hatáskörben kell dönteni. A dobozonkénti azonosítás alapvető célja annak megakadályozása, hogy hamis gyógyszer kerüljön a legális gyógyszerellátási láncba. S bár ez a veszély Magyarországon messze nem fenyeget, a lakosság közel 7 százaléka azonban nálunk is illegális úton – piacokon, interneten, konditermekben – szerzi be gyógyszereit, amelyek között ma már antibiotikumok, sőt, onkológiai készítmények is találhatók, emlékeztette egy másik, betegbiztonságot veszélyeztető, s mielőbbi megoldást igénylő jelenségre a résztvevőket az államtitkár.

Fontos, de drága

Forrás: 123rf.com
Forrás: 123rf.com

A február 9-én életbe lépő rendszer értelmében a gyártók minden egyes vényköteles gyógyszerdobozra egyedi azonosítót helyeznek, amelyet a termék célállomásául szolgáló ország megjelölésével felküldenek az európai központi adattárházba, az EU Hub-ba, amely mintegy routerként  a célállomásként megjelölt ország adattárházába továbbítja azt. Ez Magyarországon a HUMVS, amellyel gyógyszerkiváltáskor kapcsolatba lépve a patikusok ellenőrzik a kódot, s ha mindent rendben találnak, kiadják a gyógyszert, deaktiválva az azonosítót.

A hazai adattárházat működtető HUMVO Nonprofit Zrt igazgatóságának elnöke, Illés Zsuzsanna ugyancsak adatokkal érzékeltette a munka nagyságát: szervezetüknek 252 forgalombahozatali engedély tulajdonossal, 119 nagykereskedővel, 2305 közforgalmú patikával, s további 106 intézeti gyógyszertárral kell az indulásig szerződést kötnie.

A rendszer működtetésének költsége alapvetően a forgalombahozatali engedély jogosultjait terheli – eltekintve azoktól a milliárdoktól, amelyeket a gyártók fordítottak az egyedi azonosító létrehozását, saját rendszerükben való tárolását illetve továbbítását szolgáló beruházásaikra –, ez az összeg éves szinten egy-egy engedélyes esetében nettó 3 millió 332 ezer forint, amihez további nettó 400 ezer társul csatlakozási díjként. Az egyedi azonosítás nem olcsó mulatság, a gyártók kalkulációi szerint dobozonként 70 forint többletkiadást jelent – idén. Azt egyelőre nem tudni, hogy vajon jövőre is ennyivel számolhatnak-e, vagy többel.

Tiltott adatbányászat

Az unióban 2011-ben merült fel a gyógyszerek egyedi azonosításának ötlete, s sokáig mindenki abban reménykedett, hogy sok hasonló ötlethez hasonlóan lassan majd ezt is a feledés jótékony homálya lepi be, idézte fel a kezdeteket Panker Ádám, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) Hamisítási Koordinációs Szakreferense. Ám nem ez történt, 2016-ban megjelent a végrehajtást útjára bocsájtó rendelet, amit az előadó szerint meglehetősen nagy érzelmi amplitúdók – tagadás, düh, alkudozás, depresszió, majd beletörődés követett. Így jutottak el az érintettek napjainkig.

Tudomásul véve azonban, hogy az ellenőrzés indításakor nyilván lesznek problémák, a felügyeletet ellátó OGYÉI „csúsztatott kuplunggal” végzi munkáját, feladatának ebben az időben a szereplők segítését, a felmerülő problémák közös megoldását tekinti. Vannak persze ügyek, amelyek túllépnek az országhatáron. Az Indiában, exportra készített gyógyszereket például hasonló data mátrix kóddal látják el, mint amilyennel az egyedi azonosítás történik, s az előbbi megzavarja az utóbbit a leolvasáskor. Ezért az Európai Unió közös levélben kéri Indiát, hogy exportált gyógyszereinél tekintsen el saját kódja alkalmazásától. Sokan abban reménykedtek, hogy az uniót behálózó informatikai rendszer felgyülemlő hatalmas adatbázisából mindenki kedvére szemezgethet, adatbányászásra azonban nem lesz mód, hűtötte le az ezzel kapcsolatos kedélyeket a szakreferens.

A HUMVO ügyvezető igazgatója, Pap-Tóth Ágnes szerint technikailag jól áll a bevezetés, a közforgalmú patikák 99, az intézeti gyógyszertárak több mint 80, s a nagykereskedők 85 százalékának informatikusai sikeresen végrehajtották az úgynevezett megfelelőségi tesztet. Amivel igyekezni kell, az a kontraktusok megkötése, hiszen a piac minden egyes szereplőjének szerződnie kell a HUMVO-val, hogy bekapcsolódhasson a rendszerbe. A több mint kétezer közforgalmú patikából 920, az intézetiek közül 45, a nagykereskedők soraiból pedig 61 rendelkezik érvényes szerződéssel, miközben több, mint 700 érintett hiánypótlásra vár. Az ügyvezető egyébként arra biztatta a résztvevőket, hogy a szerződéssel, s így már hozzáféréssel is rendelkezők élesben is próbálják ki a rendszert, hiszen 2157 termékből közel 11 millió egyedi azonosítóval ellátott doboz gyógyszer már elérhető a hazai adattárházban.

Eljárásrend nélkül

Az egyik legfontosabb, főként a betegekkel szemtől szemben álló gyógyszerészeket foglalkoztató kérdés, a riasztás. Vagyis: mi van akkor, ha a rendszer „nem engedi el” az adott készítményt, s mivel nem deaktiválható, nem is adható ki. Bár a rendszer több mint 200 hibaüzenet küldésére képes, közülük azonban csak néhány utalhat hamis gyógyszerre. Egy ilyen riasztás külön azonosítót kap, s ez eljut számos – HUMVO, EU Hub, OGYÉI stb – szervezethez. Meglepő módon egyelőre nincs egységes, a riasztás kezelését részletesen szabályozó eljárásrend, tehát hogy mikor, mit kell pontosan csinálni egy ilyen helyzetben, bár állítólag az EU hamarosan kiad egy ezzel kapcsolatos irányelvet. Közelebbinek ígérkezik a HUMVO segítsége, a társaság ugyanis még januárban megjelentet két kiadványt, amelyben a gyakorlat során felmerülő kérdésekre adott válaszokat szedték csokorba a gyógyszerészeknek, illetve a nagykereskedőknek.

A puding próbája

A zirci Szent Bernát Gyógyszertár patikusa, Kovács Zalán gyakorlatban tesztelhette a rendszert, amelyet 2016-tól folyamatosan figyelemmel kísért. Úgy tapasztalta, hogy amennyiben minden rendben van, az ellenőrzési rendszer nem lassítja a gyógyszerek kiadását, hiszen az adatok (a kód) ellenőrzése a háttérben történik, miközben a gyógyszerész szokásos tevékenységét végzi a recepttel. A gyors expediálást az is segíti, ha a készítményeket már a nagykereskedőktől történő beszállításkor ellenőrzik. Ez ugyan meghosszabbítja az áruátvételt, s szükségessé válik a jelenleg papír alapú munka digitalizálása is, így viszont nem a beteg előtt derülnek majd ki a problémák, ha például nincs rendben a készítmény sorozatszáma.

További előnyként említette, hogy a darabonként átvétel révén pontosabbá válik a raktárkészlet, s mivel a terméken szereplő kód tartalmazza a gyógyszer lejáratának idejét, így pontosabban nyomon követhetőek a lejáró szavatosságú készítmények. Megoldandó problémaként említette, hogy mivel a gyógyszerészek által használt EAN kódok és a data mátrixban szereplő azonosító sok esetben különbözik, így első alkalommal a data mátrixot fel kell vinni, mint új EAN kódot, amit a gyógyszerek beszállításkor történő átvételénél kényelmesen meg lehet tenni, s nem az expediálás során kell erre sort keríteni. Ma már egyre több gyógyszertárban dolgoznak robotok, amelyek nagy segítséget jelenthetnek, mivel pontosan tudják, melyik terméket fogják expediálni, s ennek az adatát képesek átadni a gyógyszertári rendszernek deaktiválásra, vagyis a rendszerből történő kijelentésre.

Az Uzsoki Kórház főgyógyszerésze szintén a készítmények beérkezésekor történő ellenőrzése mellett tette le a voksát. Mivel az intézmény jelentős onkológiai centrummal rendelkezik, az általuk működtetett közforgalmú patikába sok beteg számára érkezik egyedi méltányosságból gyógyszer, amit a beérkezés után egy-két nappal az érintettek felvesznek, s máris viszik az osztályra, ahol e készítményekkel történik a kezelésük. Amennyiben csak ekkor derül ki, hogy a termékkel valami probléma van, elmarad a terápia. Ráadásul ezekben az esetekben olyan termékekről van szó, amelyeket nem lehet gyorsan azonnali kiszállítással utánrendelni, hiszen sok esetben a beszállító sem rendelkezik tartalékkal. A betegellátás biztonsága miatt tehát Kraszits István főgyógyszerész szerint fontos már a beérkezéskor ellenőrizni a gyógyszereket, majd a betegekhez, illetve az osztályokra juttatva még egyszer.

Az osztályok sokszor naponta többször is rendelnek gyógyszert, ezért lehet, hogy a dobozellenőrzés miatt szigorítani kell a munkarenden. S van olyan gyakorlat – amikor a beérkezett szállítmányból gyorsan kiemelnek egy-két gyógyszert, mert azokat már várják az osztályokon –, amelyet meg kell szüntetni, bár ez nyilván sok konfliktussal jár majd.

Az Uzsokiba évente 220-230 ezer doboz gyógyszer érkezik, naponta több száz, ezek verifikálása sem egyszerű, de vajon mi lesz azokkal az egyetemi gyógyszertárakkal, ahova naponta – mint például Pécsen – 3000 doboz érkezik, s ahol így percenként 7 dobozt kell(ene) ellenőrizni?...

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés