hirdetés
hirdetés
2022. augusztus. 11., csütörtök - Zsuzsanna, Tiborc.
hirdetés

Válaszút előtt áll a modernizációra szoruló gyógyszerészet

Ahelyett, hogy tovább konzerválnánk egy merev rendszert, itt az ideje, hogy 21. századi válaszokat adjunk a 21. század kihívásaira – javasolták a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ), azon az immár harmadik alkalommal megrendezett konszenzuskonferencián, ahol ezúttal a gyógyszerészet, azon belül is a gyógyszerészi gondozás kérdéskörét elemezték a szakemberek.

hirdetés

Mintegy háromezer új népegészségügyi pont jöhetne létre az országban, ha a gyógyszerészeket is bevonnák a prevenciós munkába, és interszektorálisan, aktívan együttműködhetnének az ellátórendszer szereplőivel – mondta előadásában Mike László, korábbi országos tisztifőgyógyszerész. Mindez jótékonyan hatna az adherenciára, lehetővé tenné a helytelen gyógyszerelés kiszűrését, egyszerűsítené a (jól beállított) krónikus betegek ellátását, és támogatást nyújthatna a vakcinációs tevékenységben.

További előnyt jelentene, ha a gyógyszerészek ezeket a feladatokat a praxisközösségek aktív tagjaként végeznék, hiszen biztosíthatnák a komplex gyógyszeres terápiamenedzsmentet, kontrollálni tudnák a vényköteles készítmények mellett szedett OTC készítményeket, részt vehetnének a különböző szűrésekben, vagy kezelni tudnának olyan vis major helyzeteket, mint például a hétvégén elfogyó inzulin a cukorbetegek esetében.

Ahhoz azonban, hogy ezekhez a szolgáltatásokhoz a patikában is biztonságosan hozzájuthassanak a vásárlók és páciensek, emelt kompetenciákat kell biztosítani a kollégáknak, amelyhez számukra licenceket kell biztosítani – szögezte le a szakember, hozzátéve, hogy szükséges ehhez az ellátási formához néhány év gyógyszertárban eltöltött idő. A gyógyszerészi szaktudásért, az aktív munkáért ugyanakkor plusz javadalmazás is jár, így a patikai gyógyszerészeket is megilleti a klinikumban szolgálati jogviszonyban dolgozókra vonatkozó bértábla szerinti juttatás, amelyet praxispénz formájában kaphatnának meg. Mike László szerint a bérek közelítésére megfelelő puffert jelenthet a generikus ösztönző és a szolgáltatási díj.

Áttörést jelentene, ha a gyógyszerészek a kereskedelmi, adminisztrációs és logisztikai feladatok ellátása helyett úgy a praxisközösségekben mint a kórházakban a gyógyító teamek tagjai lennének, ám valódi klinikai farmakológiai menedzsment egyelőre csak a kiemelt ellátó helyeken, egyetemeken tapasztalható. „Felemészti a kollégákat az adminisztráció”, a gyógyszerészek valós szakmai és tárgyi ismeretei kiaknázatlanok maradnak, ismereteiket  „vonalkódozásra” pazarolják.

Legyen a gyógyszertár a szolgáltatás központja, integrálódva a praxisközösségekbe, a komplex terápiamenedzsment aktív részesei legyenek – fogalmazott az előadó, aki azt is megjegyezte, hiányzik a struktúrából a hatósági vezetői rendszer hiányzik, amelynek pedig kulcsszerepe lenne a problémák megoldásában.

Praxisgyógyszerész: biztonságosabb és gazdaságosabb gyógyszerellátás

Az alapellátásban megjelenő betegek fele két gyógyszerrel, 54 százaléka öttel távozik a háziorvostól, a 80 év felettiek negyede pedig 12 féle hatóanyagot alkalmaz egyszerre a betegségeire. Mindez példátlan pazarlást jelent a nemzetgazdaság számára, és hatékonytalanságot a terápiákban. Erről már Mikola Bálint, gyógyszerész, szakközgazdász, népegészségügyi szakértő beszélt, aki szerint gyógyszerellátás nélkül nincs hatékony alapellátás.

Ahol nincs háziorvos, bővében vannak gyógyszertárak, így a patikusoknak ezeken a betöltetlen körzetekben még fontosabb szerepe lenne a praxisközösségekben, mint ahogyan Európa gyógyszertáraiban az expediálás és nyilvántartás mellett számos egyéb feladatot is végeznek a gyógyszerészek, segítve a háziorvosok munkáját.

A telemedicina kínálta eszközökkel ma már összeköthető lenne, és folyamatos kapcsolatban állhatna egymással a gyógyszerész és a háziorvos, ami a betegbiztonságot növelné – folytatta a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének korábbi elnöke, megjegyezve azt is, a mai infotechnológiai környezet, hátterében az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térrel (eeszt) lehetővé teszi a megfelelő módszertan kidolgozását a gyógyszerek biztonságos házhozszállításához is, így elmondható, hogy a jogalkotók elkapkodták a vonatkozó rendeletet elkészítését.

Bizonytalanságot teremt az OTC készítmények gyógyszertáron kívüli árusítása – vélte az előadó –, aki szerint a betegbiztonság szempontjából rendkívül fontos lenne, hogy a praxisközösség valamennyi tagja tisztában legyen azzal, hogy milyen vény nélküli készítményeket szed a beteg, hogy mérlegelhessék annak alkalmazását akár az egyéb szedett gyógyszerek, akár az életmód tükrében.

A népegészségügyi programok teljesülésében és az alapellátó orvosok munkájának támogatásában egyaránt nagy segítség lenne, ha a magyar gyógyszerészek is részt vennének a vakcinálási programokban. Erre mutatott rá az a felmérés is, amely szerint a jelenleg 36 országban elérhető gyógyszerészi vakcináció – ami 1,8 milliárd ember beoltását biztosítja az influenzától maláriáig – a koronavírus-pandémia hatására 28 százalékkal emelkedett.

A rendszerbe illeszkedő és a betegbiztonságot is szem előtt tartó szolgáltatásbővítéshez szükség lenne egy szakmai módszertani intézmény felállítására is – jegyezte meg még Mikola Bálint.

Fókuszban az együttműködés

Harmonikus együttműködésen alapuló, bevételt biztosító önfinanszírozó rendszer kialakítása lenne a cél – fogalmazott Samu Antal gyógyszerész, aki szerint a szakma új kitörési pontokat keres, amelyek szellemi kiteljesedést is jelentenek. Míg eddig inkább a kórházi gyógyszerészetben volt jellemző az orvos és gyógyszerész közötti közvetlen kapcsolat, ma már ugyanígy szükség lenne a közforgalmú gyógyszerellátás területén is az orvosi munkát támogató klinikai gyógyszerészeti tudásra, amely a primer, szekunder és tercier prevencióban is rendkívül hasznos lehet.

Miközben az elmúlt évtizedek során a gyógyszerészek szervezetei létrehozták a Gyógyszerészi Gondozási Bizottságot, és számos irányelvet dolgoztak ki például a diabétesz, a hipertónia, vagy a diszlipidémia gondozásáról. Ám a protokollok végül asztalfiókba kerültek. Bár a gyógyszerészi gondozásról szóló jogszabályok 2006-ban megjelentek, érdemi eredményt nem sikerült elérni, végül pedig a bizottság munkája is kifulladt, majd a grémium meg is szűnt – idézett fel korábbi eseményeket a gyógyszerészeti szakmai szervezetek munkájában korábban aktív szerepet is vállaló szakember.

Pedig a betegek életminőségének javítását célul kitűző gyógyszerészi gondozás nemcsak egészség-, hanem gazdasági nyereséget is hozhatna, és különösen hatékony lehetne a praxisközösségekben. A sikeres gondozási program stratégiája elkészült, szakmai támogatottsága úgy az orvosok, mint a gyógyszerészek részéről megvan, és fogadó készek rá a hatóságok is. Miközben a szolgáltatás iránt elkötelezett szakemberek a pilotok során bizonyították, hogy képesek elvégezni a feladatot, a szakmapolitika nem foglalkozik a területtel, és egyelőre a finanszírozását sem biztosítja.

***

A széles körű megegyezés a célja a KEKSZ-nek, amelyben 25 szakember dolgozik együtt az egészségügy helyzetének javításán. Munkájuk célja, hogy az áprilisi választásokat követően egy végiggondolt, kidolgozott egészségügyi reformstratégiát kínáljanak fel az ágazatért felelős tárca számára. Az elmúlt hetekben már két konszenzuskereső konferenciát rendeztek, az első alkalommal a finanszírozás valamint a magán- és közellátás kérdései kerültek terítékre, míg második rendezvényen a népegészségügy és az ellátásszervezés kérdéseit vitatták meg a szakértők.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés