hirdetés
hirdetés
2020. október. 20., kedd - Vendel.
hirdetés

Vadhajtások - fókuszban a gyógyszertárak marketing-tevékenysége

Gyógyszertári marketing valójában nem létezik a hazai patikákban, legfeljebb néhány gyógyszertárban alkalmazott marketing-elem  – állítja a MGYK elnöke. Majd a kamara segít! 

hirdetés

Egységes árszabályozást, a patikában árusítható termékek körének bővítését, az ott kínált gyógynövények gyógyszertári minőségének garantálását és a gyógyszertárak marketing-tevékenységének lehetőleg egyetlen hatóság általi ellenőrzését és szankcionálását várja, s minden bizonnyal hamarosan kezdeményezi is a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK). Egyebek között ez derült ki a köztestület által 15. alkalommal megrendezett Magyar Gyógyszerészeti Napokon. 

Mint arra dr. Hankó Zoltán, a kamara elnöke a budapesti Aréna Hotelban emlékeztetett: néhány kollégát sokkolt néhány éve, amikor úgy fogalmazott: gyógyszertári marketing valójában nem létezik a hazai patikákban, legfeljebb néhány gyógyszertárban alkalmazott marketing-elem. Ennek köszönhetően a patikák a nagykereskedők és gyógyszergyárak marketing-céljainak igyekeznek megfelelni; miközben alkalmaznak egy-egy „a kereskedelemből átvett dolgot”, enyhén szólva is valószínűleg hiányosságaik vannak ezen a területen. Ezért is szerette volna a gyógyszerészi kamara segíteni a jogszabályalkotót a megfelelő jogi környezet kialakításában, annak érdekében, hogy „a vadhajtásokat” megfelelően rendezni tudják.

Mint az elnök vélekedett, a jogszabályi környezet „letisztítása lényegében megtörtént”, bár pontosítani ma is lehet rajta. Vannak szabályok a különféle etikai kódex-ekben, a kamara azonban nem véletlenül hozott létre januárban egy a marketing területén inkább a helyes gyakorlatra koncentráló, ebben szabályokat/elvárásokat megfogalmazni kívánó ad hoc bizottságot. Eddig ugyanis javarészt mindig a napi gyakorlatot, egy-egy esetet igyekeztek pellengérre állítani, miközben az eszközökről beszéltek, nem vagy kevésbé foglalkoztak az okok feltárásával, a célok kijelölésével, azaz a gondok lehetséges megoldási módjai háttérbe szorultak.

Az elmúlt időszakban volt szó arról, hogy lehet-e szabad polcon gyógyszert forgalmazni vagy a patikát, illetve annak termékeit szendvics-emberrel reklámoztatni, ám eleddig elmaradt a következtetések levonása. Pedig – mint arra például dr. Bartos György, a kamara alelnöke figyelmeztetett, vannak „fából-vaskarika” szabályok is a gyógyszerforgalmazásról szóló 2006-os törvényben, amelybe oda nem való, „idegen dolgokat is beleerőltettek”. Amellett, hogy vényköteles vagy támogatott gyógyszert nem lehet reklámozni, a fogyasztók védelmében itt is él a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma; vonatkozik a gyógyszerek árusítására is a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény. A gyógyszertár saját marketingjében az ajándék nem ösztönözhet egy-egy termék vásárlására, és az árkedvezmény kivételével a támogatással nem rendelkező körben is csak gyógyszerészi gondozásra fordíthatók a kedvezmények. Tilos az olyan adomány, ami gyógyszerbeszerzéshez köthető, és valójában az ajándékozás is tilos a gyógyszertárban forgalmazható termékre – igaz, más meg nem forgalmazható.

A gyógyszertár marketing-tevékenységéért a gyógyszertár vezetője a felelős, miközben azonban a személyi jogos patikus a felelőse mindennek, neki magának ma nincs mindenre kompetenciája és hatásköre, és a jogsértést a tulajdonos pillanatnyilag akár folytathatja is tovább, ha a visszavont személyi jogos helyett fél év múlva egy másikat állít oda, ugyanazokkal az elvárásokkal…

A gond az, hogy ma több hatóság is ellenőrizhet: gyógyszerekkel kapcsolatban az ÁNTSZ, gyógyászati segédeszköz esetén a GYEMSZI, tápszernél a NÉBIH, de ott a Gazdasági Versenyhivatal és a Nemzeti Fogyasztóvédelem is.

A legújabb salátatörvény-tervezet alapján a személyi jogos vezető a kereskedelmi gyakorlatot is érdemben befolyásolhatja majd, ám az alelnök szerint a negatív lista nem a legjobb megoldás, hiszen így mindig maradhat olyan terület, ami épp nincs szabályozva. Így fordulhat elő – és ezt már dr. Horváth-Sziklai Attila, az MGYK országos hivataligazgatója az elmúlt két év vitatható gyakorlataival példálózva idézte fel –, hogy a gyógyszergyártók vagy a nagykereskedők egyre többször próbálják meg a gyógyszertárat vagy a beteget közvetlenül elérni, aminek gyakorlata egyes esetekben nem kellően szabályozott.

Előfordult, hogy a nagykereskedő a gyógyszer szállítását azzal a feltétellel vállalta, hogy a vényt a kereskedőnek megküldik. Na de mi van ilyenkor az adatvédelemmel? Az Európában már alkalmazott új törzskönyvezési gyakorlat szerint a kereskedőre és a gyógyszertárra sok speciális feltételt is tartalmazhatnak a forgalmazhatósági előírások, amelyekről ma a patikáknak nemigen van információjuk, mert ezek a speciális információk az Országos Gyógyszerészeti Intézet honlapján sem találhatóak meg. Előfordul, hogy a termékek beszerzési ára egyik pillanatról a másikra megváltozik, vagy hogy sérül a kizárólagosság tilalma és az egyenlő hozzáférés elve, ha a beteg csak bizonyos szolgáltatónál juthat hozzá támogatással a számára megfelelő gyógyszerekhez. (A fővárosi XV. kerületben például etikai ügy lesz abból, hogy felírták az adott terméket megfelelő támogatással a betegnek, de azt csak bizonyos helyeken válthatta ki.)

Gondot jelent félévente a fixesítés, a vaklicit miatt esetleg raktáron maradó termékek köre, amelyek egyaránt sújthatnak nagykereskedőt és patikát, miként az újonnan piacra lépők bármi áron történő piacszerzése és a meglévők bármi áron megvalósuló védelme is. A politikai kurzusok szerint változó, patikákban alkalmazható marketingnek ma nincs kialakult elmélete és gyakorlata, sokszor jogi szabályozása sem – legfeljebb a protokollokban vagy az etikai kódexekben. Pedig e kérdéskörnek a betegek elégedettségét kellene növelnie, jelezte többek között dr. Sándor Csaba alelnök.

Kérdés lehet a termék- és árpolitika, azaz, hogy létezhet-e majdan saját kamarai termék, nem kellene-e eltűnnie egy-egy áru esetén a reklámnak a patikából; bevezethető-e hatósági ár a termékekre, emelhető-e a magisztrális termékek ára, s egyáltalán: igaz-e még, hogy „a szakmai lelkiismeret fontosabb, mint a haszon”?

Vannak a gyógyszerészek között, akik a marketing fogalmát is kiiktatnák a rendszerből, mert az szerintük elveszi a dolog velejét, felülírja a gyógyszerészet egykori értékrendjét. Ám igaz az is, amire Hankó Zoltán emlékeztet, hogy mára megváltoztak a viszonyok: míg régen a beteg ember gyógyítása volt a patikus célja is, mára a megelőzés is a gyógyszerész feladatává vált. 

Az eddigi gyakorlat helyett a problémák feltárására, a helyes gyakorlat ösztönzésére helyezné a hangsúlyt a továbbiakban a kamara, amely a konferencián megtartott villám-szavazások eredményeképpen a visszaélések elkerülése érdekében nagy többséggel támogatná az egységes gyógyszerár bevezetését, szankcionálás szükségessége esetén az egyhatóságos eljárást, miként azt is, hogy a gyógyszertárakban csak garantált minőségű gyógynövényterméket árusíthassanak, de legyen mód az árusítható dolgok körének bővítésére, így például gluténmentes termékek vagy szemüvegek értékesítésére is.

Köbli Anikó
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés