hirdetés
hirdetés

Univerzális sejtvédelem

Magyar szerzők bizonyították először kísérletesen egy endohallucinogén fiziológiás szerepét. A DMT fontos szerepet játszik az immunrendszer szabályozásában, új hatásmechanizmusú gyulladás- és rákellenes gyógyszerek alapja lehet.

hirdetés

A PLOS ONE című szaklapban augusztus végén jelent meg Szabó Attila, Kovács Attila, Frecska Ede és Rajnavölgyi Éva tanulmánya, amiben a dimetiltriptaminok (DMT) biológiai szerepét vizsgálják (Psychedelic N,N-dimethyltryptamine and 5-methoxy-N,N-dimethyltryptamine modulate innate and adaptive inflammatory responses through the sigma-1 receptor of human monocyte-derived dendritic cells). Már korábban is ismertük ezen indolalkaloid molekulák pszichedelikus, neuromodulátor és neuroprotektív szerepét, a debreceni kutatók most bebizonyították, hogy az agyon kívül a test sok más szervében is szintetizálódó dimetiltriptaminok a veleszületett és a szerzett immunrendszer fontos szabályozói. E hatásukat nagyrészt a szigma1-receptorokon keresztül fejtik ki, így a jövőben a DMT–szigma1-receptor-tengely befolyásolására alkalmas új típusú farmakoterápiák lehetővé tehetik a krónikus gyulladásos és autoimmun kórképek (köztük a központi idegrendszer gyulladásos betegségei, az Alzheimer és a Parkinson kór, a depresszió), valamint a tumoros betegségek kezelését.

A DMT-ről korábban azt gondolták, hogy csak az agyban szintetizálódik, és betegségek, így pl. szkizofrénia kialakulásáért felelős. Napjainkban egy új kép kezd körvonalazódni: a DMT nagyrészt nem az agyban, hanem a tüdőben, pajzsmirigyben, mellékvesében, bélben, placentában keletkezik. Mivel ilyen sok szervünk termeli, egyre valószínűbbnek tekinthető, hogy fontos fiziológiás szerepet játszhat az egészség fenntartásában. Frecska Ede és Szabó Attila egy tavalyi cikkükben elméleti szempontból bemutatták, milyen univerzális szereppel bír a DMT a sejtvédelmi mechanizmusok aktiválásában (Frecska E, Szabo A, Winkelman MJ, Luna LE, McKenna DJ. A possibly sigma-1 receptor mediated role of dimethyltryptamine in tissue protection, regeneration, and immunity. J Neural Transm. 2013 Apr 26). Most megjelent tanulmányukban kísérletesen is bebizonyították a DMT immunrendszer-szabályozó szerepét.

Mint cikkükben írják, a hallucinogén triptaminok az indolalkaloidok közé tartoznak (az indolalkaloidok a növény- és állatvilágban előforduló alkaloidok legnagyobb és legelterjedtebb alcsoportját képezik), kimutatták őket emlősök és az ember vérében, vizeletében, agy-gerincvelői folyadékában, agyában, belében és sok egyéb szövetében, ami arra utal, hogy fontos biológiai szerepet töltenek be. (A triptaminok pszichedelikus hatását már eddig is vizsgálták; ezek a vegyületek adják többek között a Dél-Amerikában sámánszertartások során használt ajahuaszka-főzet hatóanyagait is; az ajahuaszka készítése során a hatóanyag növényekből - pl. Diplopteris cabrerana, Psychotria viridis - származik.)

A közelmúltban kimutatták, hogy a triptaminok (DMT, 5-MeO-DMT) a szigma1-receptor endogén ligandjai. A szigma1-receptor számos fiziológiás folyamatot szabályoz, többek között a sejtek túlélését-apoptózisát és a sejtproliferációt; expresszióját sok szervben megfigyelték, így pl. a májban, vesében, bélben, továbbá az immunrendszer sejtjeiben. Endogén ligandjai többek között neuroszteroidok, dehidroepiandroszteron, triptaminok.

A szigma1-receptor fontosságát több betegség kialakulásában kimutatták, így tumoros betegségekben, különböző eredetű fájdalmakban, pszichiátriai és neurológiai kórképekben (pl. major depresszió, Alzheimer-kór, szkizofrénia, stroke).

A szigma1-receptorok aktiválódása az immunrendszer sejtjeiben erősen immunszuppresszív és gyulladásgátló hatású. Mindazonáltal eddig még nem vizsgálták, milyen fiziológiás hatása van a DMT általi szigma1-receptor-aktivációnak.

 

Kísérletes eredmények

A debreceni kutatók eredményei szerint a szigma1-receptor expresszálódik a humán monocitákon, majd a monociták makrofágokká és dendritikus sejtekké történő differenciációja során a szigma1-receptor-kifejeződés fokozódik. Amikor az aktivált dendritikus sejtek szigma1-receptoraihoz DMT-t kötöttek, gátlás alá került azok proinflammatórikus citokin- és chemokin-termelése (IL-1β, TNFα, IL-6, IL8) és nőtt a gyulladásgátló hatású citokin, az IL-10 termelődése. A DMT gátolta az Th1 és Th17 effektor limfociták kialakulását is.

A dendritikus sejtek a magasabb rendű gerincesekben a veleszületett immunitás kulcsszereplői, és részt vesznek a veleszületett és a szerzett immunitás összehangolásában is. Egyik feladatuk a pathogének felismerése. Speciális receptorokkal rendelkeznek, amiket speciális saját és idegen molekulák tudnak aktiválni (pl. intracelluláris Toll-like receptorok, RIG-I-like receptorok). Képesek bejutni a központi idegrendszerbe is, így immunrendszert szabályozó szerepüket az agyban is kifejtik. A vizsgálatban az immunsejtek aktiválását (a szervezetben bekövetkező gyulladás, illetve fertőzés hatásának utánzása) többek között bakteriális lipopoliszachariddal és influenza vírussal végezték.

A Th1 és Th17 limfociták és az általuk szekretált citokinek fontos szerepet játszanak számos krónikus gyulladásos és autoimmun betegség kialakulásában.

A szerzők megállapítják: a dimetiltriptaminok szigma1-receptoron keresztül érvényesülő biológiai szerepe a gyulladásos folyamat szabályozása, valamint az immunhomeosztázis fenntartása lehet, ezért a dimetiltriptaminok fontos szerepet kaphatnak a jövőben a krónikus gyulladásos és autoimmun betegségek kezelésében.

 

Elméleti következtetések

Mindazonáltal az endogén triptaminok szerepe a szervezetben az immunrendszer szabályozásánál is szélesebb körű lehet. A korábban már említett cikkükben, melynek rövidített, magyar verziója olvasható az Orvostovábbképző Szemle honlapján (Frecska E, Szabo A, Winkelman MJ, Luna LE, McKenna DJ. A possibly sigma-1 receptor mediated role of dimethyltryptamine in tissue protection, regeneration, and immunity. J Neural Transm. 2013 Apr 26) a szerzők felvetik, hogy szerepük lehet a szövetek regenerációjában, az oxidatív stressz szabályozásában, a hipoxiás állapot káros hatásainak kivédésében (pl. születés közben vagy szívmegállás után) vagy az apoptózissal szembeni védelemben. Azaz univerzális szereppel bírnak a sejtvédelmi mechanizmusok aktiválásában.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés