hirdetés
hirdetés
2020. szeptember. 24., csütörtök - Gellért, Mercédesz.
hirdetés

Újabb törvénycsomag regulázza a gyógyszerpiaci szereplőket

Szerdán újabb, a gyógyszerkasszát érintő csomagról tárgyalt a kormány. Ahogy a gyógyszerkassza 120 milliárdos lefaragását célzó Széll Kálmán Terv végrehajtásának első etapja elsősorban a gyártókat érintette, a második inkább a betegeket terelné a takarékosság illetve a fegyelmezettebb együttműködés irányába. Szigorítják a méltányossági gyógyszerrendelést, miközben folytatják a közgyógyellátás finomhangolását. Úgy tűnik, tényleg lesz egyszer elektronikus recept – legalábbis a jogszabályalkotók ezt szeretnék –, s megvalósul a hatóanyag alapú gyógyszerrendelés.

hirdetés

Mint közismert, a Széll Kálmán Tervben (SZKT) foglaltak szerint az egészségpénztár gyógyszerkasszáját az elkövetkezendő két évben 120 milliárd forinttal kell csökkenteni. Ennek munkálatai már idén megkezdődtek, a SzKT-ban meghatározott cél elérése, s nem mellesleg az idei gyógyszerkeret betartása érdekében 2011-ben emelték meg a gyógyszergyártók befizetési kötelezettségét 12-ről 20 százalékra, duplázták meg az orvoslátogatók után befizetendő regisztrációs díjat, amely így személyenként, éves szinten már 10 millió forintjába kerül a cégeknek. Ekkor kezdődött meg többek között a kombinált gyógyszerek árának felülvizsgálata, s az úgynevezett preferált referencia ársáv kialakítása is. A most bevezetett vaklicites rendszer eredményeként jövőre már akár 20 milliárd forintos megtakarítást könyvelhet el az egészségpénztár.

Együttműködésre bírnák a betegeket

A Széll Kálmán Tervben meghatározott cél elérése érdekében azonban újabb és újabb intézkedéseket eredményez, amelyek egyfelől a költségek minimalizálását, másfelől pedig a hatékonyság növelését szolgálják. A második etap teendőiről mai ülésén dönt a kormány. Ennek során immár konkrét formában kerül terítékre a betegek együttműködését segítő támogatási rendszer, amely az orvost, a beteget, s a gyógyszerészt egyaránt arra hivatott ösztönözni, hogy gyógyszereiket az érintettek az ajánlásoknak megfelelően alkalmazzák. A betegek szempontjából ez azt jelenti, hogy magasabb összegű ártámogatásra számíthatnak közülük azok, akik saját gyógyulásuk-gyógyításuk résztvevőivé, partnereivé válnak. Az előterjesztők többek között az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adataira – amely szerint a krónikus betegek együttműködési készsége mindössze 50 százalékos –, részben pedig arra a sokat emlegetett hazai vizsgálati eredményre támaszkodnak, miszerint a koleszterincsökkentőket csupán a betegek 22 százaléka szedi egy éven túl.

Az együttműködés ösztönző intézkedések a korábbi információkkal szemben nem az elhízott betegek fogyásra sarkalásával kezdődik. Két jól kerül határolható, s ellenőrizhető területre fókuszálnak: a kardiovaszkuláris terápiákra illetve a dohányzásra. Ami az előbbit illeti, abban, hogy a betegek többsége néhány hónap után abba hagyja a szükséges készítmény szedését, nem csak ők ludasok. Sok esetben sem az orvos, sem a gyógyszerész nem közli velük, hogy ezeket a gyógyszereket hosszú távon kell szedni ahhoz, hogy az elért eredményt tartani lehessen. Ezért szükséges ezen a területen egységes, a betegek együttműködését szolgáló protokoll bevezetése. Nyilván persze az sem tesz jót a a sokat hiányolt beteg együttműködésnek, amikor azt hallják, miként vitatkoznak egymással praktizáló illetve a gyógyszerkassza tartásán serénykedő orvosok arról, érdemes-e szedni vagy sem a koleszterincsökkentőket. Akkor lehet számon kérni a betegektől fegyelmezett részvételüket saját terápiájukban,ha korrekt, nem gyártói illetve egészségpénztári financiális érdekektől vezérelt, hanem szigorúan szakmai alapon álló információt kapnának orvosaiktól és gyógyszerészeiktől.

Ennél lényegesen egyszerűbb a dohányzás illetve az úgynevezett COPD (légzési nehézséggel járó, krónikus obstruktív tüdőbetegség) összefüggésének ügye, hiszen tudományosan igazolt, hogy a COPD áldozatainak döntő többsége erős dohányos, s a kezelésük során alkalmazott gyógyszerek egy részének hatása csökken, amennyiben nem teszik le a cigarettát. A tervek szerint nem automatikus támogatáscsökkentést alkalmaznak majd. Első lépésben a dohányzó betegnek felajánlanak egy ingyenes dohányzás leszoktató intervenciós programot. Amennyiben hajlandó ezen részt venni, s a program sikerrel zárul, maradna a szükséges medicinák korábbi ártámogatása, amennyiben viszont megtagadja a részvételt, illetve az eredménytelennek bizonyul, csökkentik gyógyszereik gyógyszereik árának támogatását. Az érintettek ráadásul abban sem reménykedhetnek, hogy stikában folytathatják a dohányzást, mivel bizonyos laboratóriumi eredményekből egyértelműen kimutatható, hogy változatlanul hódolnak-e szenvedélyüknek vagy sem.

Egyre szigorúbb méltányosság

A közgyógyellátási rendszeren csak kisebb korrekció várható. A korábban bevezetett szabály mellett – amely arról szólt, hogy kizárólag a legolcsóbb, preferált ársávba tartozó medicinát kell felírni abból a hatóanyagból, ahol van ilyen – most azt készülnek törvénybe foglalni, hogy minden más esetben az ugyancsak olcsónak számító referencia vagy a még annál is kedvezőbb árú készítményt rendeljék az orvosok. Az egymással egyenértékű készítmények esetében így a közgyógyellátásban részesülők számára a legkedvezőbb árúak
lesznek elérhetők.

Ugyancsak kényes témához nyúl a kormány, amikor tovább szigorít az egyedi méltányosságon, amelynek srófján egyébként két éve már húztak egyet, mondván a gyártók mintegy hátsó ajtóként használják e jogcímet arra, hogy teljes áron minél több betegnek juttathassák el drága készítményeiket. Ezért maximálták az adott hatóanyaghoz adott méltányossági támogatások számát ötvenben. Amennyiben egy-egy terápia kapcsán ennél több kérvény érkezett az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz, a gyártónak kezdeményeznie kellett érintett készítménye befogadását a támogatási rendszerbe. Ez most azzal egészülne ki, hogy adott terápia esetében egy újabb, immár pénzügyi gátat emelnek: amennyiben a kezelés ára – függetlenül annak éven belüli hosszától – meghaladja a 8 millió forintot, a gyártót szintén a befogadási eljárás megkezdésére köteleznék.

A fenti intézkedéscsomag részeként történik meg drága, többségében onkológiai készítmények átsorolása a járóbeteg gyógyszerkasszából a kórházi ellátások közé, ám hogy érintett gyógyszeréhez mindenki változatlanul hozzá jusson, ezeknek árát nem olvasztják be a kórházi finanszírozásba, hanem tételes elszámolás alá esnek majd. A betegek ennek jegyében a kijelölt centrumokban kapják meg gyógyszereiket, ahol egyébként még a 300 forintos dobozdíjat sem kell megfizetniük – mint jelenleg.

Mivel egyre nagyobb tért hódítanak a többségében igen drága, úgynevezett biológiai gyógyszerek, ezért a tervek szerint az ilyen terápiára szoruló új betegek kezelését nem az originális, hanem az adott gyógyszer olcsóbb, hatóság által is engedélyezett biohasonló változatával kell megkezdeni, azok esetében azonban nem írnák elő a kötelező váltást, akik már egy adott biológiai terápiában részesülnek. Ezeket a készítményeket egyébként, jellegükből fakadóan, a gyógyszertárakban nem helyettesíthetik a patikusok.

E-recept a tervek között

Jövőre indulna a hosszú évek óta terítéken lévő e-recept, amely mellett azonban
kezdetben biztos megmaradnának a papír alapú vények is. Korábban sok szakmai vita zajlott arról, hogy az e-recept bevezetése szükségessé teszi-e hogy a beteg patikát válasszon magának, kizárólag ott váltva ki gyógyszereit. A létrehozni tervezett új rendszer kizárja ennek lehetőségét, megakadályozva a gyógyszerészek-orvosok összefonódását. Az e-recept – papír társához hasonlóan – bárhol beváltható lesz.

Az e-recepthez kapcsolódóan valószínűleg módosítják, azt az időtartamot – jelenleg általában 3 hónap – amennyire egyszerre gyógyszert lehet kiváltani. Annak lehetősége, hogy az orvos több havi adagot rendeljen, változatlanul megmaradna, a kiváltásra azonban – bizonyos esetekben – csak havonta lenne lehetőség. A tervek szerint ez nem jelentené a negyedéves etap megszüntetését, drága valamint új készítmény felírása esetén viszont, illetve amikor a beteg állapotának változására lehet számítani, először csak egy havi adagot adhatnának ki a patikában, s amennyiben például beválik az újonnan rendelt vérnyomáscsökkentő, az e-recept nyomán újból ki lehet majd, hosszabb időre is váltani. A pontos részletek azonban a szükséges rendelet módosítása után derülnek ki.

Meghatározott gyógyszerkörben – így a koleszterincsökkentők esetében – megkezdődne a hatóanyag-alapú felírás, amelynek eredményeként a gyógyszerésznek dokumentáltan is tájékoztatni kell a beteget a legolcsóbb alternatíváról.

Segítség a veszteséges patikáknak

Többféle módszerrel, s támogatással kívánják biztosítani a gyógyszertárak stabil működését, amelyek közel 8-9 milliárd forintos árrésbevétel veszteséget könyvelhetnek el a tervbe vett intézkedések eredményeként. Ez pedig számos kisforgalmú patika létét veszélyezteti, míg a nagyobbaknál a betegek folyamatos visszarendelésével járó készletcsökkentéssel járhat. Úgynevezett működési támogatásban azok a patikák részesülhetnek, amelyek adott településen egyetlenként hivatottak biztosítani a lakosság gyógyszerellátását. Ennek finanszírozását két forrásból – az E-Alap jövő évi költségvetésében szereplő 100, valamint a nagyforgalmú patikák által fizetendő szolidarítási díj körülbelül 500 millió forintos bevételéből – kívánják biztosítani. Emellett a korábbi évek gyakorlatát felülvizsgálva, bizonyos feltételek teljesítése esetén kamatmentes előlegért – lényegében kölcsönért – folyamodhatnak a gyógyszertárak készleteik növelése érdekében. A hitelt év végéig kell visszafizetniük, a rendelkezésre álló keret 1,2 milliárd forint.

Immár meghatározott pénzügyi keretet különítenek el ahhoz, hogy a gyógyszerészek aktívan részt vegyenek a generikus program megvalósításában. Ettől eddig azért ódzkodtak a patikusok, mivel az olcsóbb készítmény kiadása kisebb árrésbevételt jelent, márpedig a gyógyszertár működtetésének ez az egyetlen forrása. Állítólag e program támogatására összesen 2,7 milliárd forint áll rendelkezésre.

S végül, megkezdik a nagykereskedők-patikusok közötti árrés-megoszlás felülvizsgálatát is, mivel az ötezer forint feletti gyógyszerek után – amelyek a forgalom gerincét adják – a gyógyszerészek fix összegű, 850 forintos árrést kapnak, míg a nagykereskedőknél ez 5 százalék.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés