hirdetés
hirdetés
2020. június. 01., hétfő - Tünde.
hirdetés

Újabb eredmény az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók leírásában

A Papp Balázs, illetve Pál Csaba vezetésével működő két Lendület-kutatócsoport Nature Communicationsben publikált eredményei hatékonyabb gyógyszerek kifejlesztéséhez is támpontot nyújthatnak.

hirdetés

"A szinte minden gyógyászatban alkalmazott antibiotikumnak ellenálló, multirezisztens baktériumtörzsek egyre kevésbé kezelhető, globális méretű egészségügyi problémát jelentenek" – vázolta a kutatás hátterét az mta.hu-n Spohn Réka, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Szintetikus és Rendszerbiológiai Egységéhez tartozó, Pál Csaba Lendület-csoportvezető irányította laboratórium elsőéves doktoranduszhallgatója, aki a tanulmányt megosztott első szerzőként jegyzi. Mint elmondta, a baktériumok gyakran egyszerű mechanizmusok révén is képesek az alkalmazkodásra, az antibiotikumok nagymértékű használata pedig csak tovább gyorsítja a folyamatot. A probléma jelentőségét mutatja, hogy az Egyesült Államokban az egyes baktériumtörzsek által okozott fertőzésben többen halnak meg, mint HIV-fertőzésben.

"Keresztrezisztencián azt a jelenséget értjük, amikor egy baktérium alkalmazkodik egy adott antibiotikumhoz, és ezáltal több más, számára még ismeretlen antibiotikummal szemben is ellenállóvá válik" – mutatott rá Spohn Réka. A kólibaktériummal végzett laboratóriumi evolúciós kísérletek során a szakemberek azt tapasztalták, hogy az egysejtű – bár a 12 vizsgált antibiotikum esetében eltérő mértékben, de – rendkívül gyorsan alkalmazkodott az egyre növekvő dózisú antibiotikumokhoz: mindössze két hónap után akár több százszoros mennyiségnek is ellenállt.

A kutatások arra is kiterjedtek, hogy az egy-egy antibiotikumra már rezisztens baktériummal szemben mennyire hatásos a kutatásba bevont többi 11 készítmény. Az eredmények alapján megalkotott keresztrezisztencia-hálózat azt mutatja, hogy "akár már egyetlen antibiotikumhoz alkalmazkodva is multirezisztenssé válhat a baktérium, azaz számos más szerrel szemben is csökkenhet az érzékenysége" – figyelmeztet Spohn Réka. Azt is kiemelte, hogy nem csak azokban az esetekben figyelhető meg nagymértékű keresztrezisztencia, amelyekben a vizsgált antibiotikumok hasonló módon hatnak a baktériumra, vagy hasonló a kémiai szerkezetük. "Teljesen eltérő hatásmechanizmusú antibiotikumok esetében is megfigyelhető volt, hogy a baktérium képes megélni a számára ismeretlen antibiotikumnak akár a 128-szoros dózisán is".

A genetikai vizsgálatok alapján a laboratóriumi evolúció során megjelenő rezisztenciáért általában öt-tíz mutáció felelős. "Vizsgálataink során egy forradalmian új, a kutatócsoportunkban viszont már igen magas szinten alkalmazott tudományág, a genommérnökség eszköztárát is alkalmaztuk" – emelte ki, amiről egy, a szélesebb közönségnek szóló, összefoglaló munkát közölt a rangos nemzetközi Nature Reviews Genetics folyóirat a lendületes kutatócsoport tollából. "Az említett módszerrel akár evolúciós kérdések feszegetése is lehetséges, alkalmazásával ugyanis szándékosan elő tudtunk idézni több, az evolúciós kísérletünk során megismert mutációt, és kiderült, hogy ezek a manipulációk a baktériumtörzsben multirezisztenciához vezettek" – magyarázta Spohn Réka.

(forrás: MTA)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés