hirdetés
hirdetés

Tumordiagnosztika baktériumokkal

Módosított probiotikus E. coli törzs segítheti a daganatos májáttét mielőbbi felismerését. A kísérletes új eljárás nem invazív, és érzékenyebb, mint a jelenlegi képalkotó eljárások.

hirdetés

A Massachusetts-i Technológiai Intézet (MIT) és a San Diego-i Kaliforniai Egyetem biomérnökei az E. coli felhasználásával új eszközt adhatnak az orvostudomány kezébe a daganatos májáttétek mielőbbi kimutatására. Az E. coli egy általuk módosított, széles körben felhasználásra kerülő, probiotikus törzse (E. coli Nissle 1917) per os a szervezetbe juttatható, a májban kolonizálódik, és egy egyszerű anyagcsere-folyamat alapján a vizeletből kimutatható molekulát termel.

A módosított E. coli törzs laktáz enzimet állít elő, ami elbontja azt a diagnosztikus vegyületet, amit egyidejűleg fecskendeznek a véráramba. A diagnosztikus vegyület egy természetes eredetű, lumineszcens fehérje, a luciferinként ismert protein, galaktózhoz kötve. A laktáz általi hasítás nyomán felszabaduló luciferin kiválasztódik a vizelettel, és a lumineszcencia mérésével detektálható.  A lumineszcencia mértéke korrelál a baktérium májmetasztázisokbeli szelektív szaporodásával.

Az eddigi állatkísérletek azt jelzik, hogy a szájon át bejuttatott módosított baktériumtörzs erőteljes kolonizációja a májbeli daganatszövetre korlátozódik; sem az egészséges, sem a fibrotikus májszövetben nem mutatható ki. Az egérkísérletek tanúsága szerint a baktériumtörzs hosszú távon (>12 hónap) biztonsággal adható probiotikumként – írja Sangeeta N. Bhatia és munkacsoportja a Science Translational Medicine című folyóiratban frissen közzétett tanulmányában.

A májáttétes vastagbélrák egérmodelljein végzett kísérletek során a vizsgált probiotikus baktérium a májmetasztázisok mintegy 90 százalékát kolonizálta, ami alapján a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a kísérletes eljárás minden 1 mm3-nél nagyobb kiterjedésű tumor detektálására alkalmas. Ez alapján az eljárás érzékenysége nagyobb, mint a jelenleg rendelkezésre álló képalkotó eljárásoké, így nemcsak a korai májáttét-kimutatásban, hanem például a vastagbéldaganatok sebészi kimetszését követő májbeli kiújulás korai felismerésében is fontos szerephez juthat – mutat rá a kutatást vezető Bhatia. Mi több, az újabb terápiás lehetőségek fejlesztésére is hatással lehet, hiszen nagymértékben célzott kezelésre ad lehetőséget, akár a gyógyszerbevitel, akár például az immunrendszer reaktiválása tekintetében. E kutatási irány egyébként nem teljesen új keletű: évek óta folynak a próbálkozások olyan eljárások kidolgozására, amelyekben baktériumok szolgálnának a gyógyszervegyületek célba juttatásának eszközeként. Több korábbi tanulmány igazolja, hogy a baktériumok penetrálni képesek a daganat mikrokörnyezetét, és ott erőteljes szaporodásnak indulnak, amiben a mikro- és makronutriensek jelenléte mellett a csökkent immunvédekezésnek is fontos szerepe van.

A májáttét minél korábbi kimutatása jelentős túlélésnyereséget hozhat – mutat rá az MIT kutatócsoportja – hiszen a mielőbbi detektálás lehetőséget ad a kezdeti metasztázisok lokális kimetszésére vagy ablációjára, ami a máj jó regenerációs képességéből adódóan jól tolerálható. Mivel számos daganattípus – köztük például a vastagbélrák és a hasnyálmirigyrák – típusosan a májba ad áttétet, a gyógyulási esélyek növeléséhez rendkívüli igény van nagy érzékenységű, precíz diagnosztikai metódusok kidolgozására.

 

(Forrás: MIT)

 

Dr. B. D.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés