hirdetés
hirdetés

Tüdőrákban is engedélyezte az FDA a pembrolizumabot

Az Egyesült Államok gyógyszerhatósága (FDA) gyorsított eljárás keretében döntött a Keytruda (pembrolizumab) javallatbővítéséről, amely így a tengerentúlon már az egyéb kezelések mellett progrediáló, előrehaladott stádiumú (metasztatikus) nem kissejtes tüdőrák terápiájára is adható.

hirdetés

A pembrolizumab hatóanyagú Keytruda injekciós oldat az első és egyetlen PD-1-gátló, amely mostantól az FDA által jóváhagyott javallattal alkalmazható mind a laphámsejtes, mind a nem laphámsejtes eredetű, áttétes nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) terápiájára.

A jóváhagyott javallat értelmében a pembrolizumab-kezelés megindítását a tüdődaganatbeli PD-L1-expressziót igazoló diagnosztikai vizsgálatnak kell megelőznie – e célra a Keytruda javallatbővítésével egyidejűleg engedélyezett IHC 22C3 pharmDx kit alkalmazandó. A pembrolizumab jogtulajdonosa, az MSD és a szintén amerikai Dako cégek által közösen fejlesztett diagnosztikai teszt az első olyan immunhisztokémiai vizsgálóeljárás, amely alkalmas a tumorszövetbeli PD-L1-expresszió mérésére, és így a személyre szabott kezelés fontos eszközeként segítheti a megalapozott terápiás döntéshozatalt.

A pembrolizumab-készítmény indikációbővítésével immár két olyan szer áll az amerikai onkológusok rendelkezésére, amely a vizsgálati adatok szerint hatásosnak mutatkozik az előrehaladott stádiumú nem kissejtes tüdőrák terápiájában. A PD-1/PD-L1 jelátviteli út egy másik gátlója, a nivolumab készítményének (Opdivo, Bristol-Meyers Squibb) javallati köre idén áprilisban egészült ki a platina alapú kemoterápia mellett vagy azt követően progressziót mutató, áttétes, laphámsejtes NSCLC kezelésével.

 

Hatásosság és biztonságosság

Az előrehaladott stádiumú NSCLC kezelése területén 550 beteg vizsgálati adata igazolja a pembrolizumab biztonságosságát, míg a hatásosságot az áttétes NSCLC miatt kezelt betegcsoport (n=280) 61 fős, PD-L1-pozitív alcsoportjának kezelési tapasztalatai bizonyítják. Az 1b fázisú KEYNOTE-001 vizsgálatban a gyógyszer háromféle adagját tanulmányozták (2 mg/kg 3 hetente, 10 mg/kg 3 hetente, 10 mg/kg kéthetente), amelyek közül az FDA a legkisebb vizsgált adagot hagyta jóvá, tehát a platina alapú kemoterápia mellett vagy azt követően progressziót mutató, áttétes NSCLC igazolt PD-L1-expressziója esetén a pembrolizumab 3 hetente 2 mg/kg-os adagban, 30 perces intravénás infúzióban adható. Az EGFR- vagy ALK-mutációt hordozó NSCLC ellátásában akkor alkalmazható, ha a szóban forgó genetikai jellemzők által meghatározott jelátviteli utakra célzottan ható kezelési módok kudarcot vallanak.

Igazolt és kifejezett PD-L1-expresszió jelenlétében a nem kissejtes tüdőrák pembrolizumab-kezelését 41 százalékos teljes hatásarány (n=25/61) jellemezte az engedélyezés alapjául szolgáló vizsgálatban: a kezelésre reagáló betegek mindegyikénél részleges terápiás válasz mutatkozott. E kedvező hatás a betegek 84 százalékánál (n=21/25) tartósan fennmaradt (minimum 2,1, maximum 9,1 hónapig), és a betegcsoport 11 tagjánál legalább 6 hónapig kimutatható volt.

A kezelés nemkívánatos hatásaiként megjelenő súlyos immunmediált mellékhatások elsősorban a tüdőt, a vastagbelet és a hormontermelő szerveket érintették, pneumonitis, colitis, hepatitis, hypophysitis, hyper- és hypothyrosis, 1-es típusú diabetes mellitus, illetve nephritis képében. Ritkán, de szintén immunmediált eredettel vasculitis, valamint a Guillain-Barré-szindrómaként ismert autoimmun perifériás idegrendszeri megbetegedés is előfordult a vizsgálatokban. Az immunmediált mellékhatások súlyosságától függően a pembrolizumab-terápiát fel kell függeszteni vagy végleg le kell állítani, és haladéktalanul kortikoszteroid-kezelést kell indítani. A nemkívánatos hatások jellegéből adódóan terhesség alatt a pembrolizumab-kezelés ellenjavallt, a reproduktív korú nőbetegek figyelmét pedig nyomatékosan fel kell hívni a fejlődő magzatra leselkedő potenciális veszélyekre és így a megfelelő fogamzásgátlás szükségességére.

A PD-L1-gátló kezelés nem immunmediált mellékhatásai közül kiemelendő a nagy gyakorisággal előforduló fáradtság, étvágytalanság, légszomj vagy nehézlégzés és a köhögés.

Az NSCLC-betegek túlélésére vagy a betegség tüneteire kifejtett kedvező hatás igazolása még folyamatban van. Az FDA gyorsított engedélyezési eljárás keretében – vagyis a kedvező klinikai hatásra utaló köztes végpontok alapján – engedélyezte az új javallatot, lehetővé téve, hogy a betegek mielőbb hozzájuthassanak a hiánypótló és ígéretes új terápiás lehetőséghez. A megerősítő kötelező klinikai vizsgálatok még zajlanak.

(Forrás: FDA, Merck)

 

Dr. B. D.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés