hirdetés
hirdetés
2020. május. 29., péntek - Magdolna.
hirdetés

Több sürgősségi eset az ADHD gyógyszerei miatt

Az Egyesült Államok szerabúzussal foglalkozó pszichiátriai szolgálatának adatai szerint az utóbbi hat évben négyszeresére emelkedett az ADHD gyógyszerei miatti sürgősségi osztályos vizitek száma a fiatal felnőttek körében.

hirdetés

A SAMHSA jelentése arról számol be, hogy a figyelemhiány-hiperaktivitás betegség (ADHD) kezelésében alkalmazott szerek miatt csaknem 23 ezer fiatal felnőtt került sürgősségi osztályra 2011-ben, ami négyszeres emelkedést jelent a 2005-ös adatokhoz képest, amikor is 5600 ilyen jellegű vizitről szólnak a statisztikák. A fenti adatok a 18−34 év közötti korosztályra vonatkoznak, de ezen belül is a 18 és 25 év közöttiek csoportjában regisztrálták a legmeredekebb emelkedést.

Az augusztus 8-án a The Dawn Reportban megjelent beszámoló ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a stimuláns szerek nem orvosi javallattal történő alkalmazása kapcsán szív- és érrendszeri károsodások következhetnek be – ahogyan ezt a Brain and Behavior című lapban 2012-ben megjelent tanulmány is igazolta.

A mostani jelentésben az alábbi szerek szerepelnek: Ritalin (Novartis), Adderall (Shire), Strattera (Eli Lilly), Vyvanse (Shire), valamint ezek generikus megfelelői. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy az esetek többségében nem maga a szer okozta a sürgősségi osztályos ellátást igénylő problémát, hanem az, hogy az érintettek az ADHD gyógyszerét koffeintartalmú tablettákkal vagy energiaitalokkal együtt vették be. Ezen túlmenően olyanok is szerepelnek az esetek között, ahol alkoholfogyasztás is közrejátszott a tünetek kialakulásában. Például a 2011-ben bejelentésre került 22949 eset 30 százalékában szerepelt alkohol és stimuláns szer fogyasztása is, míg a fennmaradó 70 százalékban csak a stimuláns szer nem megfelelő alkalmazása vezetett súlyos tünetekhez. A fenti megoszlás meglehetősen állandónak tűnik az évek folyamán, az egyik végletet a 2005-ös 22 százalékos arány, míg a másik végletet a 2007-es 38 százalékos arány képviseli – már ami az alkoholfogyasztással kísért eseteket illeti.

A beszámoló különösen aggasztó adata, hogy milyen nagy a középiskolás-főiskolás korú fiatalok aránya azok között, akik hozzájuthatnak ezekhez a szerekhez: több mint 50 százalékuk barátjától vagy rokonától kapta a szert mindenfajta anyagi ellenszolgáltatás nélkül, míg további 17 százalék ismerőstől vette a gyógyszert.

Bár a SAMHSA dokumentuma a nem orvosi rendelvényre történő gyógyszerhasználattal foglalkozik, más beszámolók szerint az orvosi javaslatra szedett ADHD-szerek forgalma is meredeken emelkedik Az I.M.S. Health adatai szerint például ezekből a szerekből 48,4 millió receptfelírás történt 2011-ben, ami 39 százalékos növekedést jelent 2007-hez képest. Ennél is fontosabb, hogy havonta a 14 ezret közelíti az ADHD stimuláns kezelésével kapcsolatos új vényrendelések száma. Szomorú tény, hogy bár a fenti számok megdöbbentőek, a jelenség nem újdonság, különösen a főiskolák vezetősége számára. A Journal of American College Health már 2008-ben nyilvánosságra hozta a Kentucky Egyetem vizsgálatának adatait, melyek szerint a főiskolás korosztály 34 százaléka elismerte, hogy használt már illegálisan ADHD-stimulánst. Ez év áprilisában pedig a New York Times számolt be azokról az erőfeszítésekről, melyek célja a stimuláns ADHD-szerek illegális szedésének visszaszorítása a főiskolások-egyetemisták között. És a probléma nem korlátozódik a főiskolás korosztályra. A New York Magazin egyik tavaszi száma foglalkozott azzal a jelenséggel, hogy a fiatal munkavállalók körében divatossá vált a modafinil-tartalmú stimulánsok használata.

A fiatal felnőttek ADHD-jának diagnosztikájáért és gondozásáért felelős egészségügyi szakemberek körében egyre erősebb a törekvés a diagnosztikai kritériumok szigorításáért, illetve a főiskolás korosztályban tapasztalható gyógyszerabúzus visszaszorításáért. Ezzel kapcsolatban csüggesztő adatok láttak napvilágot a Psychological Assessment egyik 2010-es számában, mely szerint „a gyógyszerkereső magatartás az ADHD tüneteinek tökéletes utánzásával párosul”, míg az Archives of Clinical Neuropsychology 2007-es cikke szerint „az ADHD tünetei könnyen utánozhatók”.

De mit tehetnek az egészségügyi intézmények a jelenség visszaszorításáért? A felsőoktatási intézményekben működő egészségügyi szolgáltatók esetében egyre inkább gyakorlat, hogy a recept kiadása előtt várakozás időt írnak elő, mivel az a tapasztalat, hogy az ADHD-szereket pusztán azok stimuláns hatása miatt keresők számára sürgős a vény megszerzése, ezért nem hajlandóak várni. Mások egyáltalán nem írnak fel ADHD-szereket, hanem az ilyen problémával jelentkezőket külső szakellátóhoz irányítják, akik remélhetőleg nagyobb rálátással rendelkeznek a valós tüneteket mutató betegek elkülönítésére.

dr. simonfalvi ildikó
a szerző cikkei

(forrás: Forbes / PharmaOnline)
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés