Tények és tévhitek az ADHD kapcsán

Sokan úgy vélik, és a média is azt sugallja, hogy a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder; ADHD) prevalenciája emelkedett. Ennek ellenére – mint azt epidemiológiai vizsgálatok is alátámasztják, az elmúlt 30 évben nem történt számottevő változás: a gyermekek mintegy 5,4 százalékát érinti az ADHD, mondja prof. dr. Tobias Banaschewski, a mannheimi Gyermekpszichiátriai Klinika szakembere. Ezzel Németország az ADHD prevalenciáját illetően a középmezőnyben foglal helyet.

Más országokban, különösen az Amerikai Egyesült Államokban, ezzel szemben túldiagnosztizálást vélnek a betegség kapcsán. Erre utalnak az adatok is: míg 2003-ban a gyermekek 7,8 százalékánál, addig 2011-ben már 11 százalékuknál állították fel az ADHD diagnózisát.

Az ADHD gyógyszeres terápiája

Az ADHD kezelésében alkalmazott hatóanyagok a dopaminerg hatású stimulánsok (pl. metilfenidát), illetve a noradrenerg transzmissziót befolyásoló hatóanyagok (pl. atomoxetin) csoportjába sorolhatók, amik a szinaptikus résben rendelkezésre álló dopamin, illetve noradrenalin mennyiségét növelik.

A gyógyszeres terápia hatásosságát vizsgálatok támasztják alá; a hatóanyagok hosszú távon a deviáns magatartásformák (drogozás, öngyilkosság, bűnözés) kialakulásának valószínűségét is csökkentik.

Az ADHD szempontjából sokat tanulmányozott dopamin a tanulás, a munkamemória és a motivációs folyamatok esszenciális ingerületátvivő anyaga. ADHD-s betegeknél a dopamin jelentette „jutalmazás” gyorsabban lecseng, mint egészséges gyermekeknél. Ez metilfenidáttal kezelhető: képalkotó eljárásokkal is igazolták, hogy metilfenidát alkalmazásakor az agyban az extracelluláris dopamin mennyisége nő, aminek következtében az agyi információfeldolgozás folyamata normalizálódik.

„Rá vagyunk utalva a stimulánsokra”

A nem-farmakológiai kezelések – mint a viselkedésterápia, a kognitív tréning, az eliminációs diéta, az ómega-3-zsírsavak fogyasztása vagy a neurofeedback terápia – ADHD-s tünetekre kifejtett hatása meta-analízisek alapján csekélynek tűnik. Mint azt prof. dr. Banaschewski is összefoglalja: „egy kifejezett ADHD-tünetegyüttes kezelésére nincs hatásosabb terápiás alternatívánk, mint a gyógyszerek. Tulajdonképpen rá vagyunk utalva a stimulánsokra”.

Az ADHD-gyógyszerek étvágyzavart és növekedésbeli visszamaradást is okozhatnak

Az ADHD kezelésében alkalmazott hatóanyagok mellékhatásai közül viszonylag gyakran emlegetett növekedésbeli zavarok évi mintegy 1 cm magasságbeli elmaradásban öltenek testet a terápia első három évében. A farmakoterápia felnőttkori testmagasságra kifejtett hatása egyelőre biztonsággal nem számszerűsíthető.

Emellett étvágycsökkenés, vérnyomás-emelkedés, szívfrekvencia-emelkedés és alvászavarok kísérhetik az ADHD-gyógyszerek szedését. A szakemberek szerint a mellékhatások uralhatók, és általában nem teszik szükségessé a terápia megszakítását. Mint az EMA is megállapítja: „a stimulánsok alkalmazása nyújtotta előnyök meghaladják az általuk jelentett kockázatokat”.

Az USA-ban gyakrabban írnak fel stimulánst az orvosok

A stimulánsok használatának a gyakorisága országonként eltérő. Míg Németországban az ADHD-s gyermekek harmada részesült stimuláns-kezelésben, addig az USA-ban ennél nagyobb arányban rendelnek stimulánsokat az orvosok. Mindezt azzal magyarázzák, hogy a tengeren túl nagyobb teljesítménykényszer alatt vannak az iskolások, ami miatt az orvosok is gyakrabban nyúlnak stimulánsokhoz, még az enyhe ADHD-s esetekben is.

(Forrás:www.medical-tribune.de)