hirdetés
hirdetés

Szorongásról gyógyszerészeknek

Szorongásos zavar: gyógyszerészként az enyhébb esetekben gyógynövénytartalmú készítményekkel segíthetünk a tünetek enyhítésében. A szintetikus gyógyszerekre épülő farmakoterápia során elsősorban a terápiahűség javításában működhetünk közre a pontos tájékoztatás révén.

A szorongásos kórképeket és az ezekkel együtt járó alvászavarokat részben civilizációs betegségnek tekintik, adódóan abból, hogy a modern kor emberét túl sok, gyakran feldolgozhatatlan mennyiségű inger éri. A szorongás főbb kiváltható okai között említhetők az érzelmi feszültségek, a társas kapcsolatok zavarai vagy a munkahelyi problémák, de tudni kell, hogy a szorongás nemcsak a különböző élethelyzetekre adott válaszként, hanem külső oki tényezők hiányában, látszólag „ok nélkül” is kialakulhat. Emellett a szorongás számos pszichiátriai betegség kísérője is lehet. A szorongásos tünetekért – a kiváltó tényezőtől függetlenül – a központi idegrendszer neurotranszmittereinek megváltozott mennyisége felelős.

Előfordulási gyakoriság

A generalizált szorongás a 45–49 éves korosztályban fordul elő a leggyakrabban (7,7%), és a 60 év felettieket érinti a legkevésbé (3,6%). A nők körében minden életkorban csaknem kétszer olyan gyakori, mint a férfiak esetében. A generalizált szorongásos zavar prevalenciája a férfiak körében az életkor előrehaladtával csökken, a nőknél viszont nő. Hazánkban az úgynevezett Hungarostudy vizsgálatban 29 százaléknak találták a szorongásos és depressziós zavarok éves prevalenciáját.

A szorongásos kórképek és lehetséges szövődményeik

A szorongásos betegségek csoportja igen szerteágazó, közülük – fontosságuk miatt – kiemelendők a következők:

  • Fóbiák
    • Agorafóbia pánikzavarral vagy pánikzavar nélkül
    • Szociális fóbia
    • Egyszerű (körülírt) fóbiák például állattól, magasságtól, vértől, orvosi beavatkozásoktól (!)
  • Pánikzavar (epizodikus, rohamokban jelentkező szorongás)
  • Generalizált szorongás (régen: szorongásos neurózis)
  • Kevert szorongásos és depressziós zavar (e kórkép jellemzője, hogy a két tünetcsoport együtt betegséget okoz, míg külön-külön „küszöbalattiak” maradnának)
  • Akut stresszreakció
  • Poszttraumatikus stressz zavar
  • Kényszerbetegség
  • Alkalmazkodási zavarok.

A szorongásos betegségek számottevően rontják az életminőséget, a mentális egészséget, csökkentik a munkateljesítményt, növelik a betegállományban töltött időt és akár teljes és tartós keresőképtelenséget is előidézhetnek. Mielőbbi felismerésük és kezelésük jelentősége mindezek mellett gyakori szövődményeik miatt is hangsúlyozandó. Közülük kiemelendő a pszichoaktív szerek használata (elsősorban alkoholabúzus, illetve -dependencia), a depresszió és az öngyilkosság. A szorongásos betegségek egymással is szövődhetnek, ami súlyosbítja a betegek állapotát. Szomatikus betegségekkel szövődve rontják azok prognózisát (pl. infekciók kialakulása az immunfunkciók gyengülése miatt, gyakoribb kardiális eredetű halál). Fontos, hogy a szorongásos betegségek kezelés nélkül gyakran progresszív lefolyást mutatnak és növekedhet a komorbid állapotok száma. 

Tünetek

A generalizált szorongásos zavar jellegzetes tünete a nagyfokú, tartós szorongás és aggodalom bizonyos események vagy cselekedetek miatt. A beteg nehezen képes úrrá lenni szorongása felett, ami gyakran testi panaszokban (fáradtságérzés, izomfeszülés, nyugtalanság, szomatikus tünetek) is megnyilvánul. Generalizált szorongásos zavar gyanújakor fel kell vetni egyéb pszichiátriai probléma (pl. depresszió) és nem pszichiátriai tényezők (pl. endokrin betegség, gyógyszer-mellékhatás, megvonási tünet) lehetőségét.

Kezelési lehetőségek

A kezelésre különféle pszichológiai módszerek és szin­te­ti­kus gyógy­sze­rek, illetve gyógynövények állnak rendelkezésre. Eredményes kezelési mód a kognitív viselkedésterápia, amely a beteg érzéseit és magatartását befolyásoló irracionális gondolkodást célozza meg. Hatássága összevethető a farmakoterápiáéval; előnye, hogy kevesebb beteg morzsolódik le a kezelés során, és a terápiás hatástartam is hosszabb.

A gyógyszeres kezelés céljára elsőként a szerotonin-visszavétel szelektív gátlószerei (SSRI-k, selective serotonin reuptake inhibitors) választandók. A komplementer és alternatív medicina eszközeinek generalizált szorongásos zavar elleni hatását eddig nem sikerült igazolni. A kezelési mód kiválasztásakor a beteg kívánságát, egyéni jellemzőit, a korábbi kezelések eredményét, valamint minden olyan tényezőt (főként a mellékhatásprofilt) számításba kell venni, ami befolyásolhatja a terápiahűséget és a későbbi terápiás hatásokat.

Mikor mit választ az orvos?

Jóllehet nem gyógyszerészi feladat, hasznos tudnunk, hogy a gyógyszerválasztáskor az egyéb szempontok mellett a kezelés tervezett időtartamát érdemes mérlegelni. Rövid időre (pl. orvosi beavatkozás előtti alkalmazkodási zavar esetében) a benzodiazepin-származékok, hosszabb időre (8–12 hetet meghaladó időtartamra, például évek óta fennálló agorafóbia esetében) az antidepresszívumok választása javasolható.

Szempontok a szorongás gyógyszeres kezeléséhez
  Benzodiazepin-származékok Buspiron Antidepresszívszerek
Hatás kezdete  Gyors  Lassú  Lassú
Tünetek romlása  Nem  Előfordulhat  Előfordulhat
Tolerancia  Szorongás: kérdéses; többi hatásra: igen  Gyakorlatilag nincs  Gyakorlatilag nincs
Elvonási tünetek  Igen  –/?  +/–
Abúzus potenciál  Alacsony  Nincs  Nincs
Interakció alkohollal  Kifejezett  Enyhe  Enyhe
Szedáció  Igen  Nem   +/–
Amnézia  Előfordulhat  Nem  Nem
Szorongás, nyugtalanság  Nem  Előfordulhat  Előfordulhat
Kardiovaszkuláris mellékhatás  Nem  Nem   +/–
Öngyilkossági késztetés  Nem  ?  Előfordulha

Különleges betegcsoportok

  • Szorongásoldó kezelés várandósság és szoptatás alatt

Egyre több adat támasztja alá, hogy az SSRI-szerek biztonságosan alkalmazhatók terhesség és szoptatás alatt. A terhesség alatti benzodiazepin-kezelés malformációk kialakulására és az újszülött viselkedésére kifejtett hatásaival kapcsolatos vizsgálati eredmények nem egyértelműek. Ennek okán a várandósság első és második harmadában ellenjavallt a benzodiazepinek alkalmazása, és a terhesség késői szakaszában is csak orvosilag indokolt esetben, kiemelt odafigyeléssel alkalmazhatók. Ha a szoptatás ideje alatt szükséges a benzodiazepin-terápia, a szoptatást fel kell függeszteni, mivel a benzodiazepinek kiválasztódnak az anyatejbe.

  • Szorongásoldó kezelés idős korban

Idős korban a szorongás gyakran aggódás, aggodalmaskodás formájában jelentkezik, gyakran konkrét félelmek jelennek meg, de a szorongás felléphet agitáció formájában is. A szorongás kifejezett koncentrációs zavart okozhat – ilyenkor a figyelmetlenség, feledékenység demenciatünetnek is látszódhat. Mivel az idősek esetében szinte mindig előfordul komorbid belszervi betegség, a lehetséges gyógyszerkölcsönhatásokra kiemelt figyelmet kell fordítani. A benzodiazepinek idős korban jellemzően több mellékhatást okoznak és paradox izgatottságot is kiválthatnak. Az idősebb kor, illetve a májfunkciós zavarok adta feltételeknek az oxazepam, lorazepam és temazepam metabolikus tulajdonságai felelnek meg a legjobban.

Ha az itt olvasható rövid, 7 kérdéses tesztet kitölteti a pácienssel, az útmutatóul szolgál a szorongás gyanújának felvetéséhez.

Dr. Bokor Dóra , gyógyszerész
a szerző cikkei

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés