hirdetés
hirdetés
2020. szeptember. 26., szombat - Jusztina.
hirdetés

Költséghatékonyság a gyógyszer- és egészségiparban 2.

Transzparens adatok felé nyit az államtitkárság

Ha az adatokkal másként bánunk, annak következményei lesznek a betegellátásban is – jelentette ki Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a Medical Tribune csütörtöki, "Költséghatékonyság a gyógyszer- és egészségiparban 2." című konferenciáján.

hirdetés

Vajon mi értelme van az egészségügyi ágazatban az elmúlt időszakban nem egyszer előforduló, az intézmények számára sokszor megerőltető újabb és újabb adatszolgáltatásoknak, különösen annak fényében, hogy a szakellátásban évente 450 millió beavatkozást végeznek, ebből 430 milliót a járóbeteg-ellátásban? A betegek közel 160 millió receptet váltanak be és mintegy egymilliárd jelentési rekordot dolgoz föl az OEP évente. De mit kezdenek ezekkel az adatokkal a döntéshozók? Hogy lesz az adatból információ? Mire képes adatfeldolgozás területén a technológia?

Az államosítás értelme

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár szerint a következő időszakban azok lehetnek alkalmazkodóképesek az egészségügyben, akik megfelelően használják az evidenciákat, és ennek megfelelően rendezik át kapacitásaikat.  A válság hatására a korábban sokszor emlegetett orvosilag lehetséges és gazdaságilag megengedhető közötti feszültség ugyanis a határához érkezett, így mint vallja: nem is a kapacitások átrendezése lehet a legnagyobb nyereség az egészségügy átalakítási folyamatában. Mély meggyőződése, hogy az államosítás értelme leginkább az adatok egységes kezelhetőségében keresendő.

Szócska: a nagy mozgásokon túl vagyunk

Az elmúlt időszakban ezért az ellátások megtervezéséhez a valódi betegutak feltérképezése és ezek vizualizált megjeleníthetősége volt kiemelten fontos az államtitkárság számára, oly módon, hogy a térképekre vetített információkkal az ágazathoz nem értő politikusokat is meggyőzhessék. „Káromkodtak is más államtitkárok”, amiért a továbbiakban tőlük is hasonlóan átlátható, vizuálisan jól nyomon követhető információkat vár a döntéshozó – közölte az államtitkár.

Az ellátási térképek megrajzolásával először fordult elő, hogy láthatóvá vált: mely térségben, milyen típusú ellátást hol vesznek igénybe a betegek. A Katéter Mónika néven megismert új alkalmazásból a szakemberek számára jól látszik, hogy vannak helyek, ahol a betegek 96 százaléka helyben veszi igénybe az ellátást, míg előfordul, hogy egy-egy területről három megye felé utaznak a betegek. Az államtitkár ígérete szerint a kapacitástérkép tervező és monitoring kutató alkalmazás 2.0-ás és 3.0-ás változata heteken belül azonban az állampolgárok számára is elérhetővé válik.

Szócska szerint ugyanis folyik már annak a jogszabálynak az előkészítése, amely a közhasznú, közszolgálati adatokat a kutatóhelyek és az emberek számára is kinyitja, azaz a továbbiakban csak a for-profit tevékenységet folytatók számára kerülnek majd pénzbe az információk és az adatok.

Jön és segít Katéter Mónika

Az államtitkár szerint a továbbiakban nem várhatóak olyan újabb alapszintű változtatások, mint amelyek júliusig jellemezték az ágazatot, ígérte. Ezt követően a természetes mozgások követése, és a Katéter Mónika által láthatóvá tett „hálózati pontok” mozgatásával teszik majd hatékonyabbá az ellátórendszert.  Katéter Mónika segíti a döntéselőkészítést abban is, hogy jól láthatóvá teszi: monopol helyzetek alakultak ki az egészségügyben az eladósodás következtében is.

Mint Szócska elmondta: a jelentősen eladósodott  kórházak döntően egy beszállítói körnek tartoznak. A közös közbeszerzésekkel azonban az államtitkár szerint sok százmilliós megtakarítás érhető el. Mint kérdésre válaszolva kiderült, idén megkezdődik a központi gyógyszerközbeszerzés 40-60 molekulával, valamint a közös áram- és egy-egy orvostechnika beszerzése is megindul.

S hogy hol tart Magyarország az e-Health alkalmazásában? A Luxemburg PWC-t képviselő Guy Brandenbourger szerint az EU 27 tagállamának átlagát képviseljük, de pár éven belül az átlagnál jobb helyzetbe kerülhetünk.

Guy Brandenbourger

Gajdácsi József, az OEP főigazgató-helyettesének előadásából kiderült: jelenleg a tételes finanszírozású gyógyszerek esetében vezet „regisztert” a finanszírozó. Ennek pillanatnyilag 2367 felhasználója van, az év végéig azonban az OEP a többi közt a pacemakerekre, szívbillentyűkre, és nagyértékű eljárásokra, például a transzplantációra is kiterjesztené az adatgyűjtést.

Gajdácsi József

A távolabbi jövőben, a Szócska által csak sci-finek mondott időszakban azonban már nem csak az e-Healt-alkalmazásokban várható változás: az államtitkár szerint nem funkcionális osztályok, hanem az állapotuknak megfelelően szervezett egységek látják majd el a betegeket, és ennek megfelelően a képzés is feladatorientált lesz.

Temérdek adat, kevesebb tartalom

Gyógyszerekről, árakról, térítési díjról, támogatásról és költséghatékonyságról szólva nem szabad elfeledkezni arról, hogy közel 10 millió lakosból mindössze 3,8 millióan fizetnek járulékot – figyelmeztetett Bidló Judit, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ártámogatási főosztályának vezetője.  Az évi 120 millió orvos-beteg találkozóról, az ugyanezen idő alatt kiváltott közel 160 millió vényről számos adat – az utóbbiról például darabonként 8-9 – kerül az OEP-hez, amely immár 11 terabyte adattal rendelkezik. Ezek azonban legfeljebb mennyiségi kutatásra alkalmasak. Ismerik a laborvizsgálatok számát, említette példaként Bidló Judit, ám azt nem tudják, hogy a vizsgált cukorbetegek közül mennyien érték el a gyógyszerük finanszírozása szempontjából fontos értéket.

Bidló Judit

A legnagyobb támogatáskiáramlást generáló gyógyszerek esetében persze vizsgálják, hogy az OEP által nyújtott árkiegészítés révén mennyi beteghez juthat el az adott gyógyszeres terápia, s azt is, hogy egy betegre mekkora tb támogatás jut. Az életmentő vérfaktorok esetében például ez utóbbi összeg 17-108 millió forint között mozog. A főosztályvezető ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a látszólag egyszerűen felfejthető adatoknak sem árt utána járni. Példaként azt a készítményt említette, amelynek  terápiás költsége változatlansága mellett csökkent az eladott dobozszáma, miközben a korábbinál több beteg vette igénybe a készítményt. Kiderült, mindennek hátterében a 30 napos vényfelírás bevezetése állt.

A költséges terápiáknál mindenképp fontos a gyártó által ígért hatásosság vizsgálata. Ennek egyik eszköze annak nyomonkövetése, hogy vajon a betegek kiváltják-e az adott gyógyszert. Példaként azt az egyedi méltányosságból finanszírozott onkológiai készítményt említette Bidló Judit, amely az ígérvény szerint 1,9-ről 4,9 hónapra növeli a túlélést. A különféle adatokból – így többek között a kiváltott ciklusokból – az derült ki, hogy bár az adott medicina megközelítette a gyártó által közölt értéket, ám azt mégsem érte el. Ilyen esetekben az OEP a kockázatot – a fenti esetben az első három ciklus finanszírozását – a gyártóra terheli, s ha valóban mutatkozik eredmény, akkor veszi át a további pénzügyi terheket az egészségpénztár. 

Az ugyancsak drága – a vizsgált időszakban a legtöbb betegre 10-15 millió forintot fordított az OEP – sclerosis multiplex esetében a finanszírozói dilemmát többek között az okozza, hogy jelenleg nem tudni, mennyi ideig szükséges kezelni adott készítménnyel a rászorulókat. Négy-hat éves időszakot vizsgálva sem ismerik az állapotromlások (sub) számát, csak azt, hogy adott beteg mennyi időt töltött kórházban.  Az is kiderült, hogy az érintettek nem mindig váltják ki a gyógyszerüket, holott azért csak 300 forintot kell fizetniük. Vagyis a beteg együttműködés sem kielégítő.

Nyomott a magyar ár

Leitner Györgynek, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete elnökének előadása leginkább Karinthy Frigyes híres bonmot-ját juttatta észünkbe: férfi és nő hogyan érthetné meg egymást, hiszen mindkettő mást akar: a férfi a nőt, nő meg a férfit. Gyógyszerre és támogatásra fordítva: a gyártó ártámogatási befogadást, a finanszírozó pedig garantált kasszájából egészségnyereséget akar.

A feladat Leitner György szerint visszaállítani a finanszírozhatóság és az innováció közötti, az 1990-es években még megvolt, ám azóta megbomlott egyensúlyt. Ennek oka – finanszírozhatósági oldalról – a jelenlegi gazdasági krízis, valamint a demográfiai trend (25 év múlva Európában a lakosság egyharmada 65 éven felüli lesz!), a K+F hatékonyságának csökkenése, s az, hogy megváltozott – a célzott terápiák felé fordult – a kutatások iránya. Az új egyensúly megteremtésének feltételeivel – többek között innovatív-barát klíma, stratégiai ipari státusz, képzett munkaerő – az elnök szerint nem állunk rosszul, de kormányzati oldalon még „erősíteni” kell.

Leitner György

Ami Magyarországot illeti, a GDP 1,2 százalékát költjük innovációra – az uniós átlag 2 százalék -, s ebben már benne van az állami részesedés! Arra a felvetésre, hogy mennyire ígéretes Magyarország a gyógyszerpiaci szereplők számára az elkövetkezendő három évben, meglehetősen lehangoló választ adott Leitner György, hiszen piacnövekedésre nem lehet számítani, s alacsony a nyitottság az innovációra. Európai szinten az innováció ellen hat többek között a parallel kereskedelem (5,2 milliórd euró), valamint a bennragadt követelések állománya (12,5 milliárd euró). Magyarországon Leitner abban látja a probléma gyökerét, hogy 2007 óta rövidtávú, könnyű fiskális célponttá vált a gyógyszeripar, amely tehetetlennek bizonyult saját szereplői összefogásában is. Igaz, ez utóbbi téren mintha változna valami.

Az európai átlagárnak mindössze 40 százaléka a sávos befizetéssel, a 20 százalékos krízis adóval illetve a támogatás-volumen szerződésekkel csökkentett hazai nettó ár. Ez azt mutatja, hogy az innovációt tekintve Magyarország potyautas, vagyis nem veszi ki részét az innovációs költségek megtérítéséből. Az elnök igyekezett eloszlatni a gyógyszergyártók nyereségességéről szőtt legendát is. Az átlagprofit 13,5 százalék, s ma már a világ első húsz cége között egyetlen gyógyszeripari vállalat sem található.

A fő gát a befogadás

Dankó Dávid, a Corvinus Egyetem munkatársa  arra keresett választ, milyen az innovatív gyógyszerekhez való hozzáférés Magyarországon. Míg Ausztriában 88 nap alatt jut támogatáshoz egy új törzskönyvezett készítmény, nálunk ehhez 677 napra van szükség. Ez messze a leghosszabb idő Európában, még Spanyolországban is csak 349 napra van szükség a fenti döntéshez, de Dániában például 125, míg Svájcban 140 nap az átfutási idő.

Igaz, tette hozzá Dankó Dávid, más és más a gyártói hozzáállás is. Van olyan cég, amelyik – arra hivatkozva, hogy a magyarországi forgalmazás kockázatot jelent számára más piacokon – nem is akarja idehozni készítményét. Akadnak, akik a nemzetközi árösszehasonlítás miatt várakozó álláspontra helyezkednek, míg megint mások beadják ugyan támogatási kérelmüket, de azt elutasítják. Az sem ritka, hogy kap ugyan az adott készítmény támogatást, de a közfinanszírozott indikáció oly annyira szűk, hogy 40 ezer helyett jó ha 2 ezren hozzájutnak a gyógyszerhez, vagy irreálisan alacsonyan állapítják meg a támogatás-volumen szerződésban a kvótát.

Dankó Dávid

Dankó szerint ugyanakkor nem a szűkre szabott kassza, hanem a befogadási folyamat gátolja alapvetően a hozzáférést. A dolog akkor akad el, amikor a politika közelébe jut, vagyis amikor jogszabályi változtatás is szükségessé válik a befogadáshoz.

Az uniós törzskönyvezési hatóság, az EMA 2010 januárjától centralizált eljárásban 84 generikus, s további 52 új hatóanyagot törzskönyvezett. Ez utóbbi közül  16 – az érintett medicinák 31 százaléka – onkológiai készítmény volt, közülük 10 végstádiumú termék. Az egyes államok prioritása határozza meg, hogy az EMA által törzskönyvezett új hatóanyagok közül mennyit hajlandók támogatni. Franciaország például 23-at, Ausztria 21-et, Svédország csak 13-at, míg Magyarország 5-öt.

Köbli Anikó
a szerző cikkei

Horváth Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés