hirdetés
hirdetés
2021. április. 13., kedd - Ida.
hirdetés

Szlávik: Most még hatékonyak az oltásaink, ám félő, hogy ez változhat

Aggodalommal tölti el a gyorsan növekvő esetszám Szlávik Jánost, aki egy csütörtöki webináron arra is figyelmeztetett, hogy egyelőre felelőtlenség világot járni, a koronavírus mutációi ugyanis potenciális veszélyt jelenthetnek.

hirdetés

Aggódom. Azt gondoltam, lassan lecseng a koronavírus-járvány második hulláma, ehhez képest megháromszorozódott a fertőzöttek, és megkétszereződött az intenzív osztályon fekvők száma. Ha így folytatódik, nem fogunk utazni sehová – így nyitotta a beszélgetést Szlávik János a Weco-Travel webináriumán, ahol a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa többek között a vakcinákról is beszélt.

Újnak nem nevezhető a Pfizer-BioNTech mRNS alapú vakcinája, amelynek technológiáját húsz éve ismerik és alkalmazzák, de ilyen oltást korábban soha senki nem kapott. Ez a fantasztikus készítmény – ahogyan a főorvos nevezte – antitestek termelésére készteti a szervezetet, erős immunválaszt vált ki, a védőoltás hatására több antitestet termel a szervezet, mint azáltal, ha valaki átesik a COVID-19 megbetegedésen. A vakcina második dózisának beadása után intenzívebb mellékhatások tapasztalhatóak, az éjszakai izzadás, erős fájás azonban azt jelzi, hogy „valamit nagyon felismer a szervezet és védekezik” – magyarázta Szlávik János, saját oltása után szerzett ismereteit is megosztva a hallgatósággal. Mint mondta, az oltást követően rendkívül ritkán fordul elő heves allergiás reakció: a Pfizer- vakcinánál öt, a Modernánál pedig mindössze három ilyen estet jegyeztek fel egymillió ember beoltása során. Az első vakcinákat egyébként egy évvel ezelőtt adták be, ha valami súlyos probléma történhetne a vakcináció során, arra már fény derült volna.

A beérkezett, koronavírus elleni Pfizer-BioNTech-vakcina első adagjával oltanak a Szent László Kórházban 2021. február 16-án. MTI/Kovács Tamás
A beérkezett, koronavírus elleni Pfizer-BioNTech-vakcina első adagjával oltanak a Szent László Kórházban 2021. február 16-án. MTI/Kovács Tamás

A Pfizer-BioNTech 95 százalékos hatékonyságú vakcinája – az azonos paraméterekkel rendelkező és technológiával előállított Moderna oltóanyaghoz hasonlóan – időseknek és fiataloknak egyaránt beadható, szemben például a Szputnyik V-vel, ami idős, krónikus betegségekkel küszködőknek nem ajánlott, ahogyan az AstraZeneca Oxford vektorvakcinája, amelyben hordozó vírus tartalmazza az antigén genetikai kódját, a 65 év alattiaknak javasolt. Ugyancsak vírusvektor vakcina az orosz, amely emberi 26-os adenovírust tartalmaz. Valamennyi, Magyarországon jelenleg elérhető és alkalmazott oltóanyag jó, mert megakadályozzák a betegség súlyos tüneteinek kialakulását. A vakcinákkal drámaian visszaszorítható a járvány és a halálozások száma.

A 80 százalékos hatékonysággal bíró kínai Sinopharm vakcina dokumentációját egyelőre senki nem látta, ám 30 millió embert beoltottak vele világszerte. Ám ha meglesz a leirat, és az illetékes hatóságok bevizsgálják a készítményt, Szlávik János szerint ez is jól használható oltóanyag lesz. Nagy előnye, hogy nem igényel speciális tárolási hőmérsékletet, mint a Pfizer (-70 fok), a Moderna, vagy a Szputnyik V (-20), hanem egyszerűen, hűtőszekrényben tartható a felhasználásig. A Sinopharm oltóanyaga inaktívált vírust tartalmaz, ami ugyan enyhe allergiás reakciókat kiválthat, de súlyosabbaktól nem kell tartani – tette még hozzá a főorvos.

Az Ebola elleni oltás esetében sem történt meg a fázis III. vizsgálat. Egyrészt, mert mire kifejlesztették, lecsengett az Afrikában dúló járvány, amikor pedig Kongóban ismét felütötte a fejét, azonnal, széles körben alkalmazni kellett a vakcinát, hogy ne tizedelje meg a fertőző betegség az embereket – oszlatta el Szlávik János a vakcinákkal kapcsolatos aggodalmak egyikét. – Ha várnánk a fázis III. vizsgálatok eredményeire, másfél év múlva kezdhetnénk az oltást. Erre pedig nincs idő – jelentette ki.

Aggódni nem az oltások, hanem a koronavírus mutáns változatai miatt kell – szögezte le a Dél-pesti Centrumkórház orvosa. Úgy tűnik, a brit variáns ellen hatékonyak az eddig piacra került oltóanyagok, ám a dél-afrikai és a brazil mutációkra – utóbbi a gyermekek között is szedi áldozatait – jobban oda kell figyelni, bár megjegyezte azt is, nincs már messze, hogy olyan készítményt állítsanak elő, amely minden koronavírus-variáns ellen jó.

Elérkeztünk a harmadik hullám küszöbére, ezért fel kell gyorsítani az oltást. Ha kellő számban immunizáljuk a társadalmat, az oltatlanok számára sem jelent veszélyt a vírus. Két hónap alatt 350 ezer honfitársunk kapta meg az oltást, ha ez a tempó marad, öt év múlva lesz 60-70 százalékos az átoltottság – figyelmeztetett Szlávik János.

A világ ódzkodik a nemzetközi vakcina-útlevéltől – vélekedett Szlávik, aki maga is ebbe a csoportba tartozik. Mint mondta: nem lehet az embereket így megkülönböztetni, ráadásul mindent hamisítanak, például erre hivatkozva nem fogadják el az angol nyelvű magyar PCR-teszt eredményeket Dubaiban. Komoly esély van arra, hogy az európai COVID-útlevél bevezetése nyomán az Európai Unió tartaná azt a jogot, hogy csak az EMA által jóváhagyott oltásokat fogadja el. A magyarok oltási kedvére viszont ösztönzőleg hatna a főorvos szerint az idehaza bevezetni tervezett plasztikkártya. Ha csak ezzel lehet szállodába, moziba, étterembe menni, bizonyára többen döntenének úgy, hogy beoltatják magukat.

Meglepően sokszor fordul elő, hogy az első dózis COVID-vakcina beadását követően fertőződik meg valaki koronavírussal – avatta be tapasztalataiba a hallgatóságot a főorvos, hozzátéve, hogy a vírust bőven a második oltás után is el lehet kapni, azonban a fertőzést a beteg nem adja tovább.

Egyelőre nem tudjuk, meddig nyújtanak védelmet a vakcinák. Eddig egyedül a Szputnyik V esetében jelentették be, hogy két évig biztosít immunitást, de vélhetően erre csak az állatkísérletek nyomán következtettek. Aki átesett a COVID-19-en, három hónap múlva oltható, de Szlávik szerint hat hónapot is nyugodtan lehet várni.

A maszk, a távolságtartás, a fertőtlenítés sokáig velünk marad, bár a spanyolnáthát is elfelejtettük, ami pedig alig több mint száz éve kísértetiesen hasonló helyzetbe hozta az emberiséget. A közeli hónapokban újabb és újabb vakcinák érkeznek majd, nemsokára oltásbőség lesz – zárta biztatóan Szlávik János, ugyanakkor azt is mondta, hogy a koronavírus nem fog úgy eltűnni a Földről az oltás nyomán, mint a fekete himlő.

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés