hirdetés
hirdetés
2020. szeptember. 22., kedd - Móric.
hirdetés

Aláírták, s már életbe is lépett az önszabályozó rendszer

Szigorodik az étrend-kiegészítők piaca

Elsősorban középosztálybeli középkorú nők vásárolják az étrend-kiegészítőket. Évente 70 milliárd forog ezen a piacon, bár sok esetben rejtély, mit is tartalmaznak valóban a pirulák.

hirdetés

A gyógyszerek kizárólag hatósági engedéllyel, igen szigorúan ellenőrzött folyamat végén kerülhetnek használatba. Magyarországon ehhez a forgalomba hozatal szigora társul, hiszen a nagykereskedők kizárólag a gyártóktól, a patikák pedig a nagykereskedőktől vásárolhatnak gyógyszereket. Nem véletlen, hogy a hazai patikákban mindmáig nem találtak egyetlen szem hamis gyógyszert sem.

A laikusok által gyakran orvosságnak tekintett étrend-kiegészítőknél azonban más a helyzet. Az uniós csatlakozás előtt ezeket a termékeket is engedélyeztetni kellett, 2004 után azonban a jogharmonizáció miatt át kellett venni az EU-s előírást. Ez pedig lényegében csak egy hatósági regisztrációhoz – notifikáláshoz – köti a forgalomba hozatalt. S bár a benyújtott dokumentumoknak tartalmazniuk kell néhány adatot a termékről, ám a valóság, s a papíron szereplő adatok nem mindig fedik egymást.

Az uniós gyakorlat bizalmi elvre épül, foglalta össze a fentieket a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Gyógyszerhamisítás Elleni Munkacsoportjának vezetője. Ilku Lívia szerint az a cél, hogy a piacról eltűnjenek a hamis gyógyszerhatóanyagot tartalmazó, esetenként hamis étrend-kiegészítők formájában forgalomba kerülő áruk, a polcokon maradók minősége viszont – épp a piac tisztaságát garantáló szabályok beépítése révén – ellenőrizhetők, megbízhatók legyenek. Ezt szolgálja a mai napon aláírt, s rögtön életbe is lépett önszabályozó rendszer.

A magyarországi gyógyszergyártók, a gyógyszerész kamara, az étrendkiegészítők gyártóinak és forgalmazóinak jelentős részét tagjai sorába tudó egyesület (MÉKISZ), a gyógyszer-nagykereskedők részvételével, valamint az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet támogatásával megfogalmazott dokumentum azonban csak egy folyamat kezdete, hiszen az aláírók felelősséget vállalnak arra, hogy oktatják, működtetik, s népszerűsítik a rendszerüket. A szerződés több minőségi követelményt tartalmaz, a gyógyszer-nagykereskedők vállalása pedig arról szól, hogy kizárólag az ezeknek megfelelő étrend-kiegészítőket forgalmazzák, s juttatják el a patikákba, így biztosítva a betegek biztonságos ellátását. Mivel azonban a patikák e termékeket beszerezhetik nagykereskedőkön kívüli forrásokból is, ezért a gyógyszertárak a jövőben jól láthatóan jelezni fogják vásárlóiknak, ha náluk kizárólag a fenti módon ellenőrzött étrend-kiegészítők találhatók a polcokon.

A gyógyszertárak mint egészségügyi szolgáltatók 2011-től kötelesek minden általuk forgalmazott termék biztonságát és valódiságát garantálni, s ehhez a vásárlóknak igaz, valid információkkal szolgálni, hangsúlyozta Hankó Zoltán. A Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke szerint a biztonság növeléséhez ők azzal járulhatnak hozzá, hogy csak olyan forgalmazóktól szereznek be étrend-kiegészítőket, akik tagjai az együttműködési rendszernek, amelyhez egyébként bárki csatlakozhat.

A későbbiekben külön jelölést kapnak azok a termékek, amelyek átmentek a most szerződésbe foglalt minőségellenőrzésen. A MÉKISZ egyébként korábban már kezdeményezte egy úgynevezett tanúsított védjegy létrehozását. Míg a notifikációs eljárás nem tartalmaz például semmiféle laboratóriumi vizsgálatot, a MÉKISZ tanúsított védjeggyel ellátott termékek átesnek egy szigorúbb minősítésen, a védjegy elnyerését követően pedig folyamatos az utókövetés, ami szúrópróbaszerű vásárlást és újabb minőségellenőrzést jelent. A piac szigorodását jelzi, hogy a nagykereskedők a jövőben azokat az étrend-kiegészítőket is felülvizsgálják a most elfogadott minőségi szempontok alapján, amelyek korábban kerültek forgalomba.

 Az étrend-kiegészítők piacán évente 70 milliárd forint fordul meg. Ennek azonban csak a fele látható patikai, drogériai, s egyéb forgalmazók révén, körülbelül 35 milliárd a szürke zónában bonyolódik, online, direkt- vagy multilevel marketing formájában. Egy-egy lakos évente 3000 forintot fordít e termékekre. Az átlagos étrend-kiegészítő vásárló középosztálybeli, középkorú nő, aki sokszor nem is magának, hanem karbantartandó férjének vásárolja  e készítmények valamelyikét.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés